Skip to main content

DRUGO POGLAVLJE

MÁSODIK FEJEZET

Sažet pregled sadržaja Gīte

A Bhagavad-gītā tartalmának összefoglalása

STIH 1:
Sañjaya reče: Vidjevši Arjunu punog samilosti, potištena uma i očiju punih suza, Madhusūdana, Kṛṣṇa, izgovori ove riječi.
1. VERS:
Sañjaya mondta: Arjuna együttérzését, bánatát és könnyes szemét látván így szólt Madhusūdana, Kṛṣṇa:
TEXT 2:
Svevišnja Božanska Osoba reče: Dragi Moj Arjuna, kako su te obuzele te nečistoće? One ne priliče čovjeku koji poznaje vrijednosti života i ne vode k višim planetima, već k nečasti.
2. VERS:
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Kedves Arjunám, hogyan fertőzhettek meg téged ezek a tisztátalanságok? Ezek nem illenek az olyan emberhez, aki ismeri az élet értékét, s nem a felsőbb bolygókra, hanem a szégyenhez vezetnek.
STIH 3:
O Pṛthin sine, ne prepuštaj se toj degradirajućoj nemoći koja ti ne priliči. Ostavi takvu bijednu slabost srca i ustani, o pokoritelju neprijatelja.
3. VERS:
Ó, Pṛthā fia, ne add át magad e lealázó tehetetlenségnek, mert ez nem illő hozzád! Ó, ellenség fenyítője, válj meg a szív kicsinyes gyengeségétől, és kelj fel!
STIH 4:
Arjuna reče: O ubojico neprijatelja, o ubojico Madhua, kako se u bici mogu strijelama suprotstaviti ljudima kao što su Bhīṣma i Droṇa, vrijednima moga obožavanja?
4. VERS:
Arjuna így szólt: Ó, ellenség elpusztítója, Madhu végzete, hogyan harcolhatnék nyilakkal olyan harcosok ellen, mint Bhīṣma és Droṇa, akik méltóak arra, hogy imádjam őket?
STIH 5:
Bolje bi bilo živjeti u ovom svijetu od prošenja nego živjeti po cijenu života velikih duša koje su moji učitelji. Premda žele svjetovne dobrobiti, oni su pretpostavljeni. Ako budu ubijeni, sve što uživamo bit će okaljano krvlju.
5. VERS:
Jobb koldulva élni ebben a világban, mintsem a nagy lelkek, tanáraim élete árán folytatni az életet. Világi nyereségre vágynak bár, mégis a feljebbvalóink, s ha megöljük őket, vér szennyezi majd be mindazt, amit élvezni fogunk.
STIH 6:
Ne znamo što je bolje – pobijediti ili biti pobijeđen. Ako ubijemo Dhṛtarāṣṭrine sinove, ne bismo trebali mariti za život. Ipak, oni sada stoje pred nama na bojnom polju.
6. VERS:
Azt sem tudjuk, melyik a jobb: ha mi győzünk, vagy ha ők győznek le minket. Ha megöljük Dhṛtarāṣṭra fiait, tovább már nekünk sem szabadna élnünk. Most mégis előttünk sorakoznak a csatatéren.
STIH 7:
Ne znam više što je moja dužnost. Zbog bijedne sam slabosti srca izgubio svu pribranost. U tom stanju molim Te da mi kažeš što je najbolje za mene. Sada sam Tvoj učenik i duša predana Tebi. Molim Te, pouči me.
7. VERS:
Most zavarban vagyok a kötelességemet illetően, és szánalmas gyengeségem miatt elvesztettem önuralmamat. Ebben a helyzetben kérlek Téged, mondd meg világosan, mi a legjobb számomra! Most a tanítványod vagyok, egy lélek, aki meghódolt Előtted. Kérlek, oktass engem!
STIH 8:
Ne vidim što može odagnati ovu žalost zbog koje mi se suše osjetila. Neću je moći odagnati čak ni ako osvojim bogato kraljevstvo bez premca na Zemlji, s vlašću poput vlasti rajskih polubogova.
8. VERS:
Nem tudom, hogyan űzzem el ezt a bánatot, amely kiszikkasztja érzékeimet, s melyet legyőzni nem leszek képes még akkor sem, ha egy páratlan, virágzó földi királyságot nyerek, olyan korlátlan hatalommal, mint a félisteneké a mennyek országában.
STIH 9:
Sañjaya reče: Govoreći tako, Arjuna, pokoritelj neprijatelja, potom reče Kṛṣṇi: „Govinda, neću se boriti" i zašuti.
9. VERS:
Sañjaya szólt: Így beszélt Arjuna, az ellenség fenyítője, majd e szavakkal fordult Kṛṣṇához: „Govinda, én nem fogok harcolni!” Aztán elhallgatott.
STIH 10:
O potomče Bharate, stojeći između dviju vojski, Kṛṣṇa je smiješeći se rekao ove riječi ožalošćenom Arjuni.
10. VERS:
Ó, Bharata leszármazottja! Kṛṣṇa ekkor a két sereg között az alábbi szavakat intézte mosolyogva a bánattól sújtott Arjunához:
STIH 11:
Svevišnja Božanska Osoba reče: Dok govoriš učene riječi, jadikuješ za onim što nije vrijedno žaljenja. Mudri ljudi ne žale ni za živim ni za mrtvim.
11. VERS:
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Művelt beszéded mellett olyasmit gyászolsz, amiért nem érdemes bánkódni. A bölcsek nem keseregnek sem az élő, sem a halott felett.
STIH 12:
Nikada nije bilo vremena da Ja nisam postojao, ni ti, ni svi ovi kraljevi, niti će u budućnosti itko od nas prestati postojati.
12. VERS:
Nem volt olyan idő, amikor Én nem léteztem, és öröktől fogva vagy te és ezek a királyok is; a jövőben sem fog megszűnni életünk.
STIH 13:
Kao što utjelovljena duša u ovom tijelu prolazi kroz dječaštvo, mladost i starost, tako u trenutku smrti prelazi u drugo tijelo. Razboritu osobu ne zbunjuje takva promjena.
13. VERS:
Amint a megtestesült lélek állandóan vándorol ebben a testben a gyermekkortól a serdülőkoron át az öregkorig, a halál pillanatában is egy másik testbe költözik. A józan embert azonban nem téveszti meg az efféle változás.
STIH 14:
O Kuntīn sine, nestalno pojavljivanje sreće i nesreće te njihovo iščezavanje s vremenom, nalikuju dolasku i odlasku ljeta i zime. Oni potječu od osjetilnog opažanja, o potomče Bharate, i osoba mora naučiti da ih podnosi bez uznemirenosti.
14. VERS:
Ó, Kuntī fia! A boldogság és a boldogtalanság ideiglenes megjelenése és eltűnése olyan, mint a tél és a nyár kezdete és elmúlása. Ó, Bharata sarja, ezek csak érzékfelfogásból erednek, s az embernek meg kell tanulnia eltűrni őket, anélkül hogy zavarnák őt.
STIH 15:
O najbolji među ljudima [Arjuna], onaj tko nije uznemiren srećom i nesrećom, tko je postojan i u sreći i u nesreći, dostojan je oslobođenja.
15. VERS:
Ó, emberek között a legkiválóbb [Arjuna]! Akit sem a boldogság, sem a boldogtalanság nem zavar meg, s mindkettő esetén rendíthetetlen, az kétségtelenül méltó rá, hogy felszabaduljon.
STIH 16:
Oni koji su vidjeli istinu zaključili su da nepostojeće [materijalno tijelo] nije trajno i da vječno postojeće [duša] nije podložno promjeni. To su zaključili proučavajući prirodu i jednog i drugog.
16. VERS:
Az igazság látnokai arra a következtetésre jutottak, hogy a nem létező [az anyagi test] számára nincsen állandóság, az örökkévaló [a lélek] pedig változatlan. Erre mindkettő természetének tanulmányozásával jöttek rá.
STIH 17:
Trebaš znati da je ono što prožima cijelo tijelo neuništivo. Nitko ne može uništiti neuništivu dušu.
17. VERS:
Tudd meg, hogy az, ami áthatja az egész testet, elpusztíthatatlan! E halhatatlan lelket senki sem képes megsemmisíteni.
STIH 18:
Materijalno tijelo neuništivog, neizmjerivog i vječnog živog bića sigurno će biti uništeno. Stoga se bori, o potomče Bharate.
18. VERS:
Az elpusztíthatatlan, mérhetetlen és örök élőlény anyagi teste mindenképpen megsemmisül; ezért hát harcra fel, ó, Bharata leszármazottja!
STIH 19:
Ni onaj tko misli da je živo biće ubojica ni onaj tko misli da je ubijeno ne posjeduje znanje, jer osobno biće ne ubija niti biva ubijeno.
19. VERS:
Aki az élőlényt gyilkosnak hiszi, vagy azt gondolja, hogy megölhető, az nem rendelkezik tudással, hiszen az önvaló nem gyilkos és nem is ölhető meg.
STIH 20:
Duša se nikada ne rađa niti umire. Nije nastala, ne nastaje i neće nastati. Nerođena je, vječna, uvijek postojeća i prvobitna. Nije ubijena kada je tijelo ubijeno.
20. VERS:
A lélek nem ismer sem születést, sem halált. Soha nem keletkezett, nem most jön létre, és a jövőben sem fog megszületni. Születetlen, örökkévaló, mindig létező és ősi, s ha a testet meg is ölik, ő akkor sem pusztul el.
STIH 21:
O Pārtha, kako osoba koja zna da je duša neuništiva, vječna, nerođena i nepromjenjiva može ikoga ubiti ili ikoga navesti na ubijanje?
21. VERS:
Ó, Pārtha! Hogyan lehetne gyilkos, vagy miképpen vehetne rá bárkit is az ölésre az, aki tudja, hogy a lélek elpusztíthatatlan, örök, megszületetlen és változatlan?
STIH 22:
Kao što osoba oblači novu odjeću, ostavljajući staru, duša prihvaća nova materijalna tijela, napuštajući stara i beskorisna.
22. VERS:
Ahogy az ember leveti elnyűtt ruháit, s újakat ölt magára, úgy válik meg a lélek is az öreg és hasznavehetetlen testektől, hogy újakat fogadjon el helyükbe.
STIH 23:
Nikakvo oružje ne može sasjeći dušu. Vatra je ne može spaliti, voda smočiti, ni vjetar isušiti.
23. VERS:
A lelket semmilyen fegyver nem képes feldarabolni. Tűz nem égetheti, víz nem nedvesítheti, és szél sem száríthatja.
STIH 24:
Ta osobna duša ne može se slomiti, rastopiti, spaliti ili isušiti. Vječna je, svuda prisutna, nepromjenjiva, nepokretna i vječno ista.
24. VERS:
Az egyéni lélek törhetetlen, feloldhatatlan, és sem megégetni, sem felszárítani nem lehet. Örökkévaló, mindenhol jelen van, változatlan, rendíthetetlen és örökké ugyanaz.
STIH 25:
Rečeno je da je duša nevidljiva, nepojmljiva i nepromjenjiva. Znajući to, ne bi trebao žaliti za tijelom.
25. VERS:
Úgy mondják, hogy a lélek láthatatlan, felfoghatatlan és változhatatlan. Ezt tudván nem szabad bánkódnod a test miatt.
STIH 26:
Čak i ako misliš da se duša [ili simptom života] uvijek rađa i zauvijek umire, o Arjuna snažnih ruku, nemaš razloga za žaljenje.
26. VERS:
Még ha azt hiszed is, hogy a lélek [vagy az élet jele] szüntelenül megszületik és örökké meghal, akkor sincs okod a bánkódásra, ó, erős karú!
STIH 27:
Onaj tko se rodio sigurno će umrijeti, a nakon smrti sigurno će se ponovno roditi. Stoga ne bi trebao žaliti pri neizbježnu obavljanju svoje dužnosti.
27. VERS:
A megszületett számára biztos a halál, s halála után újra megszületik kétségtelenül. Ezért hát nem szabad keseregned kötelességed elkerülhetetlen végrehajtása közben!
STIH 28:
Sva su stvorena bića u početku neočitovana, u srednjem stadiju očitovana i nakon uništenja ponovno neočitovana. Zašto bi onda žalio?
28. VERS:
Kezdetben minden teremtett lény megnyilvánulatlan, középső szakaszában megnyilvánul, majd a megsemmisüléskor újra megnyilvánulatlan lesz. Mi okod hát a kesergésre?
STIH 29:
Neki gledaju na dušu kao na nešto zadivljujuće, neki je opisuju kao nešto zadivljujuće, a neki slušaju o njoj kao o nečemu zadivljujućem, dok je neki čak ni nakon što su čuli o njoj nikako ne mogu shvatiti.
29. VERS:
A lelket egyesek csodálatosnak látják, mások olyannak írják le, megint mások azt hallják róla, hogy csodálatos, míg mások egyáltalán nem értik még azután sem, hogy hallottak róla.
STIH 30:
O potomče Bharate, onaj tko prebiva u tijelu nikada ne može biti ubijen. Stoga ne bi trebao žaliti ni za jednim živim bićem.
30. VERS:
Ó, Bharata leszármazottja, egy élőlényért sem kell bánkódnod, hiszen a testben lakozót sohasem lehet elpusztítani!
STIH 31:
Uzimajući u obzir dužnost koju imaš kao kṣatriya, trebao bi znati da za tebe nema bolje djelatnosti od borbe utemeljene na religijskim načelima. Stoga se ne bi trebao dvoumiti.
31. VERS:
Kṣatriya kötelességedet figyelembe véve tudnod kell, hogy nincs számodra jobb elfoglaltság, mint harcolni a vallásos elvekért. Semmi szükség hát a tétovázásra.
STIH 32:
O Pārtha, sretni su kṣatriye kojima se takva prilika za borbu ukaže netražena, otvarajući im vrata rajskih planeta.
32. VERS:
Ó, Pārtha! Boldogok a kṣatriyák, akiknek ilyen váratlan lehetőségeik kínálkoznak a harcra, megnyitván számukra a mennyei bolygók kapuját.
STIH 33:
Ako ne izvršiš svoju religijsku dužnost boreći se, sigurno ćeš navući na se grijehe zbog zanemarivanja svoje dužnosti. Tako ćeš izgubiti ugled ratnika.
33. VERS:
Ha azonban nem hajtod végre vallásos kötelességedet s nem harcolsz, akkor feladatod elhanyagolásával bizonyosan bűnt követsz el, s így búcsút mondhatsz harcosi hírnevednek.
STIH 34:
Ljudi će uvijek govoriti o tvojoj sramoti, a za uglednu osobu nečast je gora od smrti.
34. VERS:
Az emberek szégyenedről beszélnek majd, s egy tiszteletre méltó ember számára a szégyen még a halálnál is rosszabb.
STIH 35:
Veliki generali koji vrlo cijene tvoje ime i slavu mislit će da si napustio bojno polje samo iz straha i zato će te smatrati beznačajnim.
35. VERS:
A hatalmas hadvezérek, akik oly nagyra tartották neved és dicsőséged, azt fogják hinni, hogy puszta félelemből hagytad el a csatateret, s így jelentéktelen személyiségnek tekintenek majd.
STIH 36:
Tvoji će te neprijatelji opisivati raznim neprijaznim riječima i s porugom govoriti o tvojoj sposobnosti. Što za tebe može biti bolnije od toga?
36. VERS:
Ellenségeid bántó szavakkal fognak illetni, s gúnyt űznek majd tehetségedből. Mi lehetne számodra ennél fájdalmasabb?
STIH 37:
O Kuntīn sine, ili ćeš biti ubijen na bojnom polju i dostići rajske planete ili ćeš pobijediti i uživati u kraljevstvu na Zemlji. Stoga odlučno ustani i bori se.
37. VERS:
Ó, Kuntī fia! Vagy megölnek a csatamezőn, s a mennyei bolygókra kerülsz, vagy pedig győzelmet aratsz, s a földi királyságot élvezed. Légy hát elszánt, s harcra fel!
STIH 38:
Bori se borbe radi, ne obazirući se na sreću i nesreću, gubitak ili dobitak, pobjedu ili poraz. Tako nikada nećeš počiniti grijeh.
38. VERS:
Harcolj a harc kedvéért, s ne gondolj boldogságra vagy szomorúságra, nyereségre vagy veszteségre, győzelemre vagy vereségre! Így cselekedvén sohasem fogsz bűnt elkövetni.
STIH 39:
Ovo sam znanje objasnio analitičkom studijom. Sada ću ga objasniti s gledišta djelovanja bez plodonosnih rezultata. O Pṛthin sine, djelujući s takvim znanjem možeš se osloboditi ropstva uzrokovana djelovanjem.
39. VERS:
Eddig az elemző tanulmányozás segítségével írtam le neked e tudást. Halld most, ahogy a tettek gyümölcseire nem vágyó cselekvés alapján magyarázom el! Ó, Pṛthā fia! Ha ilyen tudás birtokában cselekszel, megszabadulhatsz a munka bilincseitől.
STIH 40:
U takvu nastojanju nema gubitka ili opadanja. Čak i mali napredak na tom putu može zaštititi osobu od najveće opasnosti.
40. VERS:
Ebben a törekvésben nincsen veszteség vagy hanyatlás, s ezen az úton már egy kis fejlődés is megvédi az embert a félelem legveszélyesebb fajtájától.
STIH 41:
Sljedbenici ovoga puta odlučni su u svojoj namjeri i imaju samo jedan cilj. O voljeni sine Kurua, inteligencija je neodlučnih razgranata.
41. VERS:
Akik ezt az utat járják, szilárdak elhatározásukban, és csak egyetlen céljuk van. Ó, Kuruk szeretett gyermeke, a határozatlanok szétszórt értelműek.
STIHOVI 42-43:
Ljudi siromašna znanja vrlo su vezani za kitnjaste riječi Veda, koje preporučuju razne plodonosne djelatnosti namijenjene uzdizanju na rajske planete, stjecanju dobra rođenja, moći itd. Željni osjetilnog zadovoljstva i života u obilju, kažu da ne postoji ništa više od toga.
42 – 43. VERS:
A csekély tudással rendelkezők nagyon vonzódnak a Védák virágos szavaihoz, melyek különféle gyümölcsöző cselekedeteket ajánlanak annak érdekében, hogy az ember eljusson a mennyei bolygókra, hogy előnyös helyzetben szülessen meg, hogy hatalomra tegyen szert és így tovább. Érzékkielégítésre és gazdag életre vágynak, ezért azt mondják, hogy nincs más ezen kívül.
STIH 44:
U umovima onih koji su previše vezani za osjetilno uživanje i materijalno obilje i koji su zbunjeni takvim stvarima ne rađa se čvrsta odlučnost da predano služe Svevišnjeg Gospodina.
44. VERS:
Azoknak az elméjében, akik túlságosan ragaszkodnak az érzéki élvezethez és az anyagi gazdagsághoz, s akiket mindezek megtévesztenek, sohasem ébred szilárd eltökéltség, hogy a Legfelsőbb Úr odaadó szolgálatát végezzék.
STIH 45:
Vede se uglavnom bave guṇama materijalne prirode. O Arjuna, nadiđi te tri guṇe. Oslobođen svih dvostranosti i briga za dobitkom i sigurnošću, utemelji se u jastvu.
45. VERS:
A Védák legfőképpen az anyagi természet három kötőerejéről beszélnek. Ó, Arjuna, légy transzcendentális, s emelkedj e három kötőerő fölé! Szabadulj meg minden kettősségtől, valamint minden aggodalomtól a nyereséget és a biztonságot illetően, s légy szilárd az önvalóban!
STIH 46:
Velika vodena površina može ostvariti sve svrhe kojima služi maleni zdenac. Slično tome, onaj tko zna krajnju svrhu Veda može ostvariti sve ostale svrhe opisane u Vedama.
46. VERS:
Ahogy egy nagy víztároló alkalmas mindarra, amire egy kis kút, úgy a Védák valamennyi célját eléri az, aki ismeri a mögöttük rejlő szándékot.
STIH  47:
Imaš pravo obavljati svoju propisanu dužnost, ali nemaš pravo na plodove djelovanja. Nikada nemoj misliti da si uzrok rezultata svojih djelatnosti i nikada ne budi vezan za neizvršavanje svoje dužnosti.
47. VERS:
Előírt kötelességed végrehajtásához jogod van, de tetteid gyümölcsére nem tarthatsz igényt. Sohase gondold, hogy te vagy az oka cselekedeteid következményének, és sohase vonzzon kötelességed elhanyagolása!
STIH 48:
Izvršavaj svoju dužnost odmjereno, o Arjuna, odbacujući svu vezanost za uspjeh ili neuspjeh. Takva se staloženost naziva yoga.
48. VERS:
Végezd kötelességed megingathatatlanul, ó, Arjuna, s ne ragaszkodj se a sikerhez, se a kudarchoz! Az ilyen kiegyensúlyozottságot hívják yogának.
STIH 49:
O Dhanañjaya, predano služeći drži se podalje od svih odvratnih djelatnosti i s tom svjesnošću predaj se Gospodinu. Oni koji žele uživati u plodovima svoga rada su škrtice.
49. VERS:
Ó, Dhanañjaya! Az odaadó szolgálat erejével tartsd távol magad minden emberhez nem méltó tettől, s ebben a tudatban hódolj meg az Úr előtt! Akik élvezni akarják munkájuk gyümölcsét, valamennyien fösvények.
STIH 50:
Čovjek koji predano služi oslobađa se dobrih i loših posljedica čak i u ovom životu. Stoga teži k yogi, koja predstavlja umjetnost sveg djelovanja.
50. VERS:
Az odaadó szolgálatban élő ember még ebben az életében megszabadul mind a jó, mind pedig a rossz visszahatásoktól. Törekedj hát a yogára, a tettek művészetére!
STIH 51:
Predano služeći Gospodina, veliki mudraci ili bhakte oslobađaju se posljedica djelovanja u materijalnom svijetu. Tako se oslobađaju kruga rođenja i smrti i dostižu položaj transcendentalan prema svim bijedama [vraćajući se Bogu].
51. VERS:
Az Úr odaadó szolgálatát végezve a nagy bölcsek és bhakták megszabadulnak az anyagi világban végzett munka eredményeitől. Ily módon kiszabadulnak a születés és halál körforgásából, és [azáltal, hogy hazatérnek Istenhez] elérik azt az állapotot, amely túl van minden szenvedésen.
STIH 52:
Kada tvoja inteligencija izađe iz guste šume iluzije, postat ćeš ravnodušan prema svemu što si čuo i prema svemu što ćeš čuti.
52. VERS:
Amikor értelmed kitalál az illúzió sűrű erdejéből, közömbössé válsz mindaz iránt, amit hallottál, s amit hallani fogsz.
STIH 53:
Kada se tvoj um utemelji u zanosu samospoznaje, neuznemiren kitnjastim jezikom Veda, dostići ćeš božansku svjesnost.
53. VERS:
Amikor elmédet többé nem zavarják meg a Védák virágos szavai, és szilárdan megállapodik az önmegvalósítás transzában, isteni tudatra teszel majd szert.
STIH 54:
Arjuna reče: O Kṛṣṇa, po kojim se obilježjima može prepoznati osoba tako utemeljena u transcendentalnoj svjesnosti? O čemu govori i kojim jezikom? Kako sjedi i kako hoda?
54. VERS:
Arjuna így szólt: Ó, Kṛṣṇa! Milyen jelekről ismerhetem fel azt, akinek tudata ily módon a transzcendensbe merült? Hogyan s milyen szavakkal beszél? Hogyan ül és hogyan jár?
STIH 55:
Svevišnja Božanska Osoba reče: O Pārtha, kada čovjek odbaci sve vrste želja za osjetilnim uživanjem, koje nastaju iz umne spekulacije, i pročišćena uma nalazi zadovoljstvo samo u jastvu, kaže se da ima čistu transcendentalnu svjesnost.
55. VERS:
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Ó, Pārtha! Amikor az ember lemond az érzékkielégítésre irányuló, az elme által kitalált valamennyi vágyról, s ekképpen megtisztult elméje egyedül az önvalóban talál elégedettséget, akkor azt mondhatjuk róla, hogy tiszta, transzcendentális tudata van.
STIH 56:
Onaj tko nije uznemiren čak ni usred trostrukih bijeda, tko se ne zanosi srećom i tko je oslobođen vezanosti, straha i srdžbe, naziva se mudracem postojana uma.
56. VERS:
Aki a háromfajta szenvedés ellenére háborítatlan marad, akit a boldogság nem mámorít, s aki mentes a ragaszkodástól, a félelemtől és a dühtől, azt rendíthetetlen elméjű bölcsnek hívják.
STIH 57:
Onaj tko ne podliježe utjecaju dobra i zla koji ga mogu snaći u materijalnom svijetu, koji ih niti hvali niti prezire, čvrsto je utemeljen u savršenu znanju.
57. VERS:
Akit nem ingat meg semmi, érje bár jó vagy rossz, s nem ujjong és nem panaszkodik miattuk, az szilárdan gyökerezik a tökéletes tudásban.
STIH 58:
Onaj tko može povući svoja osjetila od predmeta osjetila, kao što kornjača uvlači svoje noge u oklop, čvrsto je utemeljen u savršenoj svjesnosti.
58. VERS:
Aki képes úgy visszavonni érzékeit az érzékszervek tárgyairól, mint ahogyan a teknősbéka húzza be páncéljába végtagjait, az rendíthetetlenül megállapodott a tökéletes tudatban.
STIH 59:
Utjelovljena se duša može suzdržavati od osjetilnog uživanja, premda i dalje osjeća privlačnost prema predmetima osjetila, ali ako okusi uzvišeniju draž odbacuje takve sklonosti i biva utemeljena u postojanoj svjesnosti.
59. VERS:
A megtestesült lélek elállhat az érzéki örömöktől, de az érzékek tárgyai utáni vágya megmarad. Tudata azonban rendíthetetlen, mert egy magasabb rendű ízt tapasztalva hagyott fel az érzéki élvezettel.
STIH 60:
Osjetila su tako snažna i neobuzdana, o Arjuna, da silom odvlače um čak i čovjeka koji posjeduje moć razlučivanja i koji se trudi da njima ovlada.
60. VERS:
Ó, Arjuna, az érzékek olyan erősek és fékezhetetlenek, hogy még a rajtuk uralkodni próbáló, józan ítélőképességű ember elméjét is erőnek erejével elragadják.
STIH 61:
Onaj tko suzdržava svoja osjetila, potpuno vladajući njima, i usredotočuje svoju svjesnost na Mene, poznat je kao čovjek postojane inteligencije.
61. VERS:
Aki az érzékeit megzabolázva, azokat teljesen irányítása alatt tartva tudatát Rám szögezi, azt rendíthetetlen értelműnek ismerik.
STIH 62:
Dok razmišlja o predmetima osjetila, osoba razvija vezanost za njih. Iz takve vezanosti razvija se požuda, a iz požude nastaje srdžba.
62. VERS:
Az emberben az érzékek tárgyain elmélkedve ragaszkodás ébred azok iránt. E ragaszkodásból heves vágy támad, a vágy pedig dühöt szül.
STIH 63:
Iz srdžbe nastaje potpuna iluzija, a iz iluzije pomračenost pamćenja. Kada je pamćenje pomračeno, osoba gubi inteligenciju, a kada izgubi inteligenciju ponovno pada u materijalni vrtlog.
63. VERS:
A düh eredménye teljes illúzió, az illúzióé pedig emlékezetzavar. Ha zavart az emlékezet, elvész az értelem, s az értelem elvesztésével az ember ismét visszasüllyed az anyagi lét mocsarába.
STIH 64:
Ali osoba oslobođena sve vezanosti i odbojnosti, koja može vladati svojim osjetilima slijedeći propisana načela slobode, može steći potpunu milost Gospodina.
64. VERS:
De aki mentes minden ragaszkodástól és ellenszenvtől, és képes a szabadság szabályozó elveinek gyakorlása révén uralkodni az érzékein, az elnyerheti az Úr teljes kegyét.
STIH 65:
Za onoga tko je tako zadovoljan [u svjesnosti Kṛṣṇe] trostruke bijede materijalnog postojanja više ne postoje. U takvoj zadovoljnoj svjesnosti njegova inteligencija ubrzo postaje čvrsto utemeljena.
65. VERS:
Aki ily módon elégedett [a Kṛṣṇa-tudatban], annak számára megszűnik az anyagi lét háromféle szenvedése, s ebben az elégedett tudatban értelme hamarosan megszilárdul.
STIH 66:
Onaj tko nije povezan sa Svevišnjim [u svjesnosti Kṛṣṇe] ne može imati ni transcendentalnu inteligenciju ni postojan um. Bez njih ne može naći mir, a bez mira nema sreće.
66. VERS:
Aki nem áll kapcsolatban a Legfelsőbbel [a Kṛṣṇa-tudatban], annak értelme nem transzcendentális, elméje nem szilárd, s enélkül lehetetlen a béke is. És hogyan volna lehetséges a boldogság béke nélkül?
STIH 67:
Kao što snažan vjetar nosi lađu na vodi, čak i jedno od nemirnih osjetila na koje se um usredotoči može odnijeti čovjekovu inteligenciju.
67. VERS:
Ahogyan az erős szél sodorja el a csónakot a vízen, úgy képes elragadni az ember értelmét még egyetlen csapongó érzék is, ha az elme arra összpontosít.
STIH 68:
O Arjuna snažnih ruku, onaj tko suzdržava svoja osjetila od uživanja u predmetima osjetila bez sumnje ima postojanu inteligenciju.
68. VERS:
Ezért, ó, erős karú, aki visszatartja érzékeit azok tárgyaitól, annak értelme valóban rendíthetetlen.
STIH 69:
Ono što je noć za sva bića vrijeme je buđenja za samoovladanu osobu, a ono što je vrijeme buđenja za sva bića noć je za introspektivnog mudraca.
69. VERS:
Ami minden lény számára éjjel, ébredés az a fegyelmezett embernek, míg az élőlények ébrenléte a bensőt látó bölcsnek éjszaka.
STIH 70:
Želje dolaze kao što se rijeke ulijevaju u ocean, koji se uvijek puni vodom, ali ostaje miran. Samo onaj tko nije uznemiren neprestanim tijekom želja može dostići mir, a ne onaj tko nastoji zadovoljiti takve želje.
70. VERS:
A békét nem az éri el, aki igyekszik vágyait beteljesíteni, hanem egyedül az, akit nem zavar a kívánságok szakadatlan özöne, melyek úgy ömlenek bele, mint folyók az állandóan töltődő, ám mindig mozdulatlan óceánba.
STIH 71:
Samo osoba koja je odbacila sve želje za zadovoljavanjem osjetila, koja je, oslobođena želja, odbacila svaki osjećaj vlasništva i koja nema lažni ego može dostići pravi mir.
71. VERS:
Egyedül az éri el az igazi békét, aki megszabadult minden érzékkielégítésre irányuló vágytól, kívánságok nélkül él, megvált minden birtoklásérzettől, s mentes a hamis egótól.
STIH 72:
To je duhovni, božanski život. Onaj tko ga dostigne više nije zbunjen. Ako ostane utemeljen u njemu čak i u trenutku smrti, može ući u Božje Carstvo.
72. VERS:
Ez a lelki és isteni élet útja, melyet elérve az ember megtéveszthetetlenné válik. Még ha a halál órájában lépett is rá, képes eljutni Isten birodalmába.