VERŠ 5
5. VERS
Verš
Szöveg
jātu tiṣṭhaty akarma-kṛt
kāryate hy avaśaḥ karma
sarvaḥ prakṛti-jair guṇaiḥ
jātu tiṣṭhaty akarma-kṛt
kāryate hy avaśaḥ karma
sarvaḥ prakṛti-jair guṇaiḥ
Synonyma
Szó szerinti jelentés
na — nie; hi — určite; kaścit — každý; kṣaṇam — ani na okamih; api — tiež; jātu — vždy; tiṣṭhati — zostáva; akarma-kṛt — bez toho, že by niečo robil; kāryate — nútený konať; hi — určite; avaśaḥ — bezmocne; karma — činnosť; sarvaḥ — každá; prakṛti-jaiḥ — zrodené z kvalít hmotnej prírody; guṇaiḥ — podľa kvalít.
na – sem; hi – bizonyosan; kaścit – bárki; kṣaṇam – egy pillanatra; api – még; jātu – bármikor; tiṣṭhati – marad; akarma-kṛt – anélkül, hogy tenne valamit; kāryate – cselekedni kényszerül; hi – bizony; avaśaḥ – tehetetlenül; karma – munka; sarvaḥ – minden; prakṛti-jaiḥ – az anyagi természet kötőerőiből születő; guṇaiḥ – tulajdonságok által.
Překlad
Fordítás
Všetci sú bezmocne nútení konať podľa vlastností získaných z kvalít hmotnej prírody; nikto nemôže zostať ani na okamih nečinný.
Minden ember akaratlanul is arra kényszerül, hogy az anyagi természet kötőerőitől származó tulajdonságai szerint cselekedjék, ezért senki sem maradhat tétlen, még egy pillanatra sem.
Význam
Magyarázat
Živá bytosť nie je aktívna len vo vtelenom stave. Duša má už vo svojej povahe určené byť stále aktívna. Bez prítomnosti duše sa telo nemôže pohybovať. Telo je len stroj vedený dušou, ktorá je neustále aktívna a ani na chvíľu sa nezastaví. Preto sa musí zapojiť do oddanej láskyplnej služby Kṛṣṇovi, lebo inak by sa zamestnávala činnosťami riadenými iluzórnou energiou. V styku s hmotnou energiou sa individuálna duša stáva podriadenou trom kvalitám hmotnej prírody, a aby sa očistila od hmotnej pripútanosti, musí vykonávať povinnosti, ktoré predpisujú śāstry. Ak sa však duša zamestná priamo v oddanej službe Kṛṣṇovi, čo je jej prirodzenou funkciou, potom všetko, čo robí, jej prináša prospech. Śrīmad-Bhāgavatam (1.5.17) to potvrdzuje slovami:
Az állandó aktivitás nem a megtestesült állapot jellemzője, hanem a lélek természete. A lélek jelenléte nélkül az anyagi test képtelen mozogni. A test csupán egy halott jármű, melyet a mindig tevékeny, egy pillanatra sem nyugvó lélek működtet. Éppen ezért a lelket a Kṛṣṇa-tudat kedvező cselekedeteivel kell elfoglalni, mert másképp az illuzórikus energia diktálta tennivalók kötik le. A lélek az anyagi energiával kapcsolatba kerülve az anyagi kötőerők hatása alá kerül, s hogy e köteléktől megszabadulhasson, a śāstrákban említett előírt kötelességeket kell végeznie. Ha azonban a Kṛṣṇa-tudatban cselekszik, ami természetes feladata, akkor bármit tesz, az a javára válik. A Śrīmad-Bhāgavatam (1.5.17) megerősíti ezt:
bhajann apakvo ’tha patet tato yadi
yatra kva vābhadram abhūd amuṣya kiṁ
ko vārtha āpto ’bhajatāṁ sva-dharmataḥ
bhajann apakvo ’tha patet tato yadi
yatra kva vābhadram abhūd amuṣya kiṁ
ko vārtha āpto ’bhajatāṁ sva-dharmataḥ
„Kto oddane slúži Kṛṣṇovi, nič nestratí, aj keby si neplnil povinnosti predpísané v písmach, alebo by nevykonával oddanú službu dokonale, a dokonca ani keby poklesol. Aký prospech však človeku prinesie vykonávanie očistných obradov predpísaných v śāstrach, ak si nie je vedomý Kṛṣṇu?“ Takže očista je nevyhnutná pre pokročenie na úroveň vedomia Kṛṣṇu. Sannyāsa a všetky očistné úkony sú tu preto, aby človeku pomohli dosiahnuť konečný cieľ — vedomie Kṛṣṇu, bez ktorého možno všetko považovať za neúspech.
„Aki a Kṛṣṇa-tudat folyamatába kezd, azt nem éri veszteség vagy rossz még akkor sem, ha esetleg nem teljesíti a śāstrák előírta kötelességeket, vagy nem végzi megfelelően az odaadó szolgálatot, sőt akkor sem, ha elbukik. De mi haszna a sāstrákban említett valamennyi tisztító eljárás végrehajtásának, ha valaki nem Kṛṣṇa-tudatú?” A tisztító folyamatra tehát szükség van a Kṛṣṇa-tudat e szintjének eléréséhez, s a sannyāsa vagy bármi más tisztító folyamat a végső cél elérését, a Kṛṣṇa-tudatúvá válást segíti, ami nélkül minden kudarcnak számít.