Bg. 3.5
Szöveg
jātu tiṣṭhaty akarma-kṛt
kāryate hy avaśaḥ karma
sarvaḥ prakṛti-jair guṇaiḥ
Szó szerinti jelentés
na – sem; hi – bizonyosan; kaścit – bárki; kṣaṇam – egy pillanatra; api – még; jātu – bármikor; tiṣṭhati – marad; akarma-kṛt – anélkül, hogy tenne valamit; kāryate – cselekedni kényszerül; hi – bizony; avaśaḥ – tehetetlenül; karma – munka; sarvaḥ – minden; prakṛti-jaiḥ – az anyagi természet kötőerőiből születő; guṇaiḥ – tulajdonságok által.
Fordítás
Minden ember akaratlanul is arra kényszerül, hogy az anyagi természet kötőerőitől származó tulajdonságai szerint cselekedjék, ezért senki sem maradhat tétlen, még egy pillanatra sem.
Magyarázat
Az állandó aktivitás nem a megtestesült állapot jellemzője, hanem a lélek természete. A lélek jelenléte nélkül az anyagi test képtelen mozogni. A test csupán egy halott jármű, melyet a mindig tevékeny, egy pillanatra sem nyugvó lélek működtet. Éppen ezért a lelket a Kṛṣṇa-tudat kedvező cselekedeteivel kell elfoglalni, mert másképp az illuzórikus energia diktálta tennivalók kötik le. A lélek az anyagi energiával kapcsolatba kerülve az anyagi kötőerők hatása alá kerül, s hogy e köteléktől megszabadulhasson, a śāstrákban említett előírt kötelességeket kell végeznie. Ha azonban a Kṛṣṇa-tudatban cselekszik, ami természetes feladata, akkor bármit tesz, az a javára válik. A Śrīmad-Bhāgavatam (1.5.17) megerősíti ezt:
bhajann apakvo ’tha patet tato yadi
yatra kva vābhadram abhūd amuṣya kiṁ
ko vārtha āpto ’bhajatāṁ sva-dharmataḥ
„Aki a Kṛṣṇa-tudat folyamatába kezd, azt nem éri veszteség vagy rossz még akkor sem, ha esetleg nem teljesíti a śāstrák előírta kötelességeket, vagy nem végzi megfelelően az odaadó szolgálatot, sőt akkor sem, ha elbukik. De mi haszna a sāstrákban említett valamennyi tisztító eljárás végrehajtásának, ha valaki nem Kṛṣṇa-tudatú?” A tisztító folyamatra tehát szükség van a Kṛṣṇa-tudat e szintjének eléréséhez, s a sannyāsa vagy bármi más tisztító folyamat a végső cél elérését, a Kṛṣṇa-tudatúvá válást segíti, ami nélkül minden kudarcnak számít.