VERŠ 6
6. VERS
Verš
Szöveg
ya āste manasā smaran
indriyārthān vimūḍhātmā
mithyācāraḥ sa ucyate
ya āste manasā smaran
indriyārthān vimūḍhātmā
mithyācāraḥ sa ucyate
Synonyma
Szó szerinti jelentés
karma-indriyāṇi — päť činných zmyslov (ústroje činnosti); saṁyamya — ovláda; yaḥ — ten, kto; āste — zostáva; manasā — myseľ; smaran — myslieť; indriya-arthān — zmyslové predmety; vimūḍha — hlúpy; ātmā — duša; mithyā-ācāraḥ — pokrytec; saḥ — on; ucyate — nazýva sa.
karma-indriyāṇi – az öt cselekvő érzékszervet; saṁyamya – irányítva; yaḥ – bárki; āste – marad; manasā – az elmével; smaran – ha rágondol; indriya-arthān – az érzéktárgyakra; vimūḍha – ostoba; ātmā – lélek; mithyā-ācāraḥ – képmutató; saḥ – őt; ucyate – hívják.
Překlad
Fordítás
Ten, kto krotí svoje činné zmysly, ale jeho myseľ zotrváva pri zmyslových predmetoch, iste klame sám seba a je pokrytcom.
Aki visszatartja cselekvő érzékeit, ám elméje továbbra is az érzékek tárgyain csügg, az kétségkívül becsapja magát. Az ilyen embert kétszínűnek hívják.
Význam
Magyarázat
Je veľa pokrytcov, ktorí odmietajú konať s mysľou uprenou na Kṛṣṇu, ale tvária sa, že meditujú, zatiaľ čo myslia na zmyslové pôžitky. Takí pokrytci zavše predložia nejakú suchú filozofiu, aby oklamali sofistických prívržencov. Podľa tohto verša sú to tí najväčší podvodníci. Ak človek hľadá zmyslový pôžitok, môže to robiť v rámci sociálnej skupiny, v ktorej sa nachádza, a ak dodržiava zásady a predpisy, zodpovedajúce jeho postaveniu, môže svoju existenciu postupne očistiť. No toho, kto predstiera, že je yogīn, ale v skutočnosti iba hľadá predmety zmyslového pôžitku, treba považovať za najväčšieho podvodníka, aj keby občas prednášal filozofiu. Vedomosti takého hriešneho človeka nemajú žiadnu hodnotu, pretože plody jeho poznania miznú vplyvom Pánovej iluzórnej energie. Myseľ takého pokrytca je vždy nečistá, a preto i ukážka jeho yogovej meditácie je úplne bezcenná.
Számtalan kétszínű ember van, aki a Kṛṣṇa-tudatú cselekvést megtagadva meditációt színlel, ám közben az érzéki élvezetre gondol. Az ilyen emberek néha még valamiféle száraz filozófiáról is beszélnek, hogy becsapják okoskodó követőiket, ám e vers szerint ők a legnagyobb csalók. Ha valaki érzéki élvezetre vágyik, azt bármely társadalmi rendben megkaphatja, de ha követi a saját helyzetére vonatkozó szabályokat, akkor fokozatosan megtisztíthatja a létét. Aki azonban yogīnak tünteti fel magát, miközben valójában az érzékkielégítés tárgyai után kutat, azt a legnagyobb csalónak kell nevezni, még akkor is, ha néha filozófiáról beszél. Tudása értéktelen, mert az Úr illuzórikus energiája az ilyen bűnös embert megfosztja tudásának eredményétől. Az ilyen álszent elméje mindig tisztátalan, s így színlelt yoga-meditációjának semmi értéke nincsen.