Skip to main content

19. VERS

TEXT 19

Szöveg

Tekst

tān ahaṁ dviṣataḥ krūrān
saṁsāreṣu narādhamān
kṣipāmy ajasram aśubhān
āsurīṣv eva yoniṣu
tān ahaṁ dviṣataḥ krūrān
saṁsāreṣu narādhamān
kṣipāmy ajasram aśubhān
āsurīṣv eva yoniṣu

Szó szerinti jelentés

Synonyms

tān – őket; aham – Én; dviṣataḥ – az irigyeket; krūrān – a gonoszokat; saṁsāreṣu – az anyagi lét óceánjába; nara-adhamān – az emberiség söpredékét; kṣipāmi – küldöm; ajasram – örökre; aśubhān – kedvezőtlen; āsurīṣu – démonikus; eva – bizony; yoniṣu – anyaméhekbe.

tān — de; aham — Jeg; dviṣataḥ — misundelige; krūrān — ondsindede; saṁsāreṣu — i den materielle eksistens’ ocean; nara-adhamān — de laveste blandt mennesker; kṣipāmi — Jeg placerer; ajasram — bestandigt; aśubhān — ulykkevarslende; āsurīṣu — i dæmoniske; eva — afgjort; yoniṣu — i livmoderne.

Fordítás

Translation

Örökre az anyagi lét óceánjába, különféle démoni fajokba dobom az irigyeket és a gonoszokat, az emberiség alját.

De, der er misundelige og ondsindede, de laveste blandt mennesker, kaster Jeg bestandigt ned i den materielle eksistens’ ocean i forskellige dæmoniske arter.

Magyarázat

Purport

Ez a vers egyértelműen utal arra, hogy az egyéni lélek a Legfelsőbb akaratából kerül egy bizonyos testbe. Egy démon lehet, hogy nem fogadja el az Úr felsőbbségét, sőt azt is megteheti, hogy saját szeszélyei szerint cselekszik, de hogy legközelebb milyen testben születik meg, az mégsem tőle, hanem az Istenség Legfelsőbb Személyiségének döntésétől függ. A Śrīmad-Bhāgavatam harmadik éneke leírja, hogyan kerül halála után az egyéni lélek egy felsőbb hatalom rendeléséből egy anyaméhbe, ahol újabb, sajátságos testet kap. Ezért találunk az anyagi létben oly sok fajt – állatokat, rovarokat, embereket stb. Nem véletlenül jöttek létre, hanem egy felsőbb hatalom irányításával. A démonok jövőjét világosan jelzi ez a vers: újra meg újra démonok méhébe kerülnek, s továbbra is gyűlölködőként, az emberiség söpredékeként fognak létezni. Az ilyen démoni fajokra az örökös kéjvágy, erőszak, gyűlölet és tisztátalanság jellemző. A dzsungelben élő vadászok a démoni fajokhoz tartoznak.

FORKLARING: I dette vers bliver det gjort klart, at placeringen af en bestemt individuel sjæl i en bestemt krop afgøres af den højeste vilje. Den dæmoniske person indvilliger måske ikke i at acceptere Herrens overhøjhed, og det er et faktum, at han kan handle ifølge sine egne luner, men hans næste fødsel afhænger af Guddommens Højeste Personligheds beslutning og ikke af ham selv. Ifølge Śrīmad-Bhāgavatams Tredje Bog (3.31.1) placeres en individuel sjæl efter sin død i en moders liv, hvor han får en bestemt krop under tilsyn af en højere magt. I den materielle tilværelse finder vi derfor alle mulige arter som dyr, insekter, mennesker osv. Det hele arrangeres af den højere magt. Intet er tilfældigt. Hvad N dæmonerne angår, står der tydeligt her, at de bestandigt bliver anbragt i dæmoners moderliv og på den måde fortsætter med at være misundelige og de laveste blandt mennesker. Sådanne dæmoniske menneskeracer er altid fulde af lyst, altid voldelige og hadefulde og altid urene. De mange former for jægere i junglen anses for at høre til de dæmoniske arter.