TEXT 21
21. VERS
Devanagari
Devanagari
स ब्रह्मयोगयुक्तात्मा सुखमक्षयमश्नुते ॥ २१ ॥
Text
Szöveg
vindaty ātmani yat sukham
sa brahma-yoga-yuktātmā
sukham akṣayam aśnute
vindaty ātmani yat sukham
sa brahma-yoga-yuktātmā
sukham akṣayam aśnute
Synonyms
Szó szerinti jelentés
bāhya-sparśeṣu — in external sense pleasure; asakta-ātmā — one who is not attached; vindati — enjoys; ātmani — in the self; yat — that which; sukham — happiness; saḥ — he; brahma-yoga — by concentration in Brahman; yukta-ātmā — self-connected; sukham — happiness; akṣayam — unlimited; aśnute — enjoys.
bāhya-sparśeṣu – külsődleges érzéki gyönyörben; asakta-ātmā – nem ragaszkodó; vindati – élvezi; ātmani – az önvalóban; yat – amit; sukham – boldogságot; saḥ – ő; brahma-yoga – a Brahmanra összpontosítva; yukta-ātmā – az önvalóval összekapcsolódó; sukham – boldogságot; akṣayam – végtelent; aśnute – élvez.
Translation
Fordítás
Such a liberated person is not attracted to material sense pleasure but is always in trance, enjoying the pleasure within. In this way the self-realized person enjoys unlimited happiness, for he concentrates on the Supreme.
Aki ekképpen felszabadult, az nem vonzódik az anyagi érzéki élvezetekhez, hanem mindig transzba merül, s a belső gyönyört élvezi. Az önmegvalósított embernek ily módon határtalan boldogságban van része, mert figyelmét a Legfelsőbbre függeszti.
Purport
Magyarázat
Śrī Yāmunācārya, a great devotee in Kṛṣṇa consciousness, said:
Śrī Yāmunācārya, a Kṛṣṇa-tudat nagy bhaktája így ír:
nava-nava-rasa-dhāmany udyataṁ rantum āsīt
tad-avadhi bata nārī-saṅgame smaryamāne
bhavati mukha-vikāraḥ suṣṭhu niṣṭhīvanaṁ ca
nava-nava-rasa-dhāmany udyataṁ rantum āsīt
tad-avadhi bata nārī-saṅgame smaryamāne
bhavati mukha-vikāraḥ suṣṭhu niṣṭhīvanaṁ ca
“Since I have been engaged in the transcendental loving service of Kṛṣṇa, realizing ever-new pleasure in Him, whenever I think of sex pleasure I spit at the thought, and my lips curl with distaste.” A person in brahma-yoga, or Kṛṣṇa consciousness, is so absorbed in the loving service of the Lord that he loses his taste for material sense pleasure altogether. The highest pleasure in terms of matter is sex pleasure. The whole world is moving under its spell, and a materialist cannot work at all without this motivation. But a person engaged in Kṛṣṇa consciousness can work with greater vigor without sex pleasure, which he avoids. That is the test in spiritual realization. Spiritual realization and sex pleasure go ill together. A Kṛṣṇa conscious person is not attracted to any kind of sense pleasure, due to his being a liberated soul.
„Mióta Kṛṣṇa transzcendentális szerető szolgálatát végzem, s örökké megújuló lelki gyönyört merítek Belőle, ha bármikor eszembe jut a nemi élvezet, már a gondolattól is köpök, s ajkam legörbül az undortól.” A brahma-yogában, vagyis a Kṛṣṇa-tudatban élő ember olyannyira elmélyed az Úr szerető szolgálatában, hogy minden kedve elmegy az anyagi élvezetektől. A legnagyobb anyagi gyönyör a nemi élvezet. Az egész világ ennek varázsa alatt működik, s a materialisták nem is képesek más cél érdekében cselekedni. A Kṛṣṇa-tudatú ember ezzel ellentétben nagyobb lendülettel képes dolgozni a nemi élvezet nélkül, melyet messze elkerül. Ez a lelki megvalósítás bizonyítéka. A lelki megvalósítás és a nemi élvezet nem férnek össze egymással. A Kṛṣṇa-tudatú ember felszabadult lélek, ezért nem vonzódik semmilyen érzéki élvezethez.