TEXT 22

22. VERS

Devanagari

ये हि संस्पर्शजा भोगा दु:खयोनय एव ते ।
आद्यन्तवन्त: कौन्तेय न तेषु रमते बुध: ॥ २२ ॥

Text

Szöveg

ye hi saṁsparśa-jā bhogā
duḥkha-yonaya eva te
ādy-antavantaḥ kaunteya
na teṣu ramate budhaḥ

Synonyms

Szó szerinti jelentés

ye — those; hi — certainly; saṁsparśa-jāḥ — by contact with the material senses; bhogāḥ — enjoyments; duḥkha — distress; yonayaḥ — sources of; eva — certainly; te — they are; ādi — beginning; anta — end; vantaḥ — subject to; kaunteya — O son of Kuntī; na — never; teṣu — in those; ramate — takes delight; budhaḥ — the intelligent person.

ye – azok; hi – bizony; saṁsparśa-jāḥ – az anyagi érzékekkel való kapcsolatból származó; bhogāḥ – élvezetek; duḥkha – boldogtalanság; yonayaḥ – forrásai; eva – bizony; te – ezek; ādi – a kezdet; anta – és vég; vantaḥ – hatása alatt állóak; kaunteya – ó, Kuntī fia; na – sohasem; teṣu – azokban; ramate – örömét leli; budhaḥ – aki intelligens.

Translation

Fordítás

An intelligent person does not take part in the sources of misery, which are due to contact with the material senses. O son of Kuntī, such pleasures have a beginning and an end, and so the wise man does not delight in them.

Az okos távol tartja magát a szenvedés forrásaitól, amelyek az anyagi érzékekkel való kapcsolatból származnak. Ó, Kuntī fia, az efféle élvezeteknek kezdetük és végük van, ezért a bölcs nem leli bennük örömét.

Purport

Magyarázat

Material sense pleasures are due to the contact of the material senses, which are all temporary because the body itself is temporary. A liberated soul is not interested in anything which is temporary. Knowing well the joys of transcendental pleasures, how can a liberated soul agree to enjoy false pleasure? In the Padma Purāṇa it is said:

Az anyagi érzéki örömök az anyagi érzékek kapcsolataiból származnak. Az érzékek mind ideiglenesek, mert maga a test is az. Egy felszabadult lelket nem érdekel semmilyen átmeneti dolog. Hogyan is lenne képes élvezni az illuzórikus gyönyört, amikor jól ismeri a transzcendentális élvezet örömeit? A Padma-purāṇában ez áll:

ramante yogino ’nante
satyānande cid-ātmani
iti rāma-padenāsau
paraṁ brahmābhidhīyate

“The mystics derive unlimited transcendental pleasures from the Absolute Truth, and therefore the Supreme Absolute Truth, the Personality of Godhead, is also known as Rāma.”

„A misztikusok vég nélküli transzcendentális gyönyört merítenek az Abszolút Igazságból – ezért hívják a Legfelsőbb Abszolút Igazságot, az Istenség Személyiségét Rāmának is.”

In the Śrīmad-Bhāgavatam also (5.5.1) it is said:

A Śrīmad-Bhāgavatam (5.5.1) így ír ezzel kapcsolatban:

nāyaṁ deho deha-bhājāṁ nṛ-loke
kaṣṭān kāmān arhate viḍ-bhujāṁ ye
tapo divyaṁ putrakā yena sattvaṁ
śuddhyed yasmād brahma-saukhyaṁ tv anantam

“My dear sons, there is no reason to labor very hard for sense pleasure while in this human form of life; such pleasures are available to the stool-eaters [hogs]. Rather, you should undergo penances in this life by which your existence will be purified, and as a result you will be able to enjoy unlimited transcendental bliss.”

„Kedves fiaim, az emberi létformában semmi értelme minden erőnkkel az érzéki örömökért fáradozni. Az efféle boldogságra még az ürülékevőknek [disznóknak] is lehetőségük van. Ehelyett életetek során vállaljatok lemondásokat, mert így létetek megtisztul, s így soha véget nem érő transzcendentális gyönyört élvezhettek majd!”

Therefore, those who are true yogīs or learned transcendentalists are not attracted by sense pleasures, which are the causes of continuous material existence. The more one is addicted to material pleasures, the more he is entrapped by material miseries.

Az igazi yogīkat, azaz tudós transzcendentalistákat ezért nem vonzzák az érzéki örömök, melyek csak a szakadatlan anyagi lét forrásai. Minél jobban rászokik az ember az anyagi élvezetekre, annál inkább fogságában tartja őt az anyagi szenvedés.