Skip to main content

TEXT 10

10. VERS

Devanagari

Devanagari

ब्रह्मण्याधाय कर्माणि सङ्गं त्यक्त्वा करोति य: ।
लिप्यते न स पापेन पद्मपत्रमिवाम्भसा ॥ १० ॥

Text

Szöveg

brahmaṇy ādhāya karmāṇi
saṅgaṁ tyaktvā karoti yaḥ
lipyate na sa pāpena
padma-patram ivāmbhasā
brahmaṇy ādhāya karmāṇi
saṅgaṁ tyaktvā karoti yaḥ
lipyate na sa pāpena
padma-patram ivāmbhasā

Synonyms

Szó szerinti jelentés

brahmaṇi — unto the Supreme Personality of Godhead; ādhāya — resigning; karmāṇi — all works; saṅgam — attachment; tyaktvā — giving up; karoti — performs; yaḥ — who; lipyate — is affected; na — never; saḥ — he; pāpena — by sin; padma-patram — a lotus leaf; iva — like; ambhasā — by the water.

brahmaṇi – az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; ādhāya – lemondva; karmāṇi – minden tettről; saṅgam – ragaszkodást; tyaktvā – feladva; karoti – végzi; yaḥ – aki; lipyate – befolyásolt; na – sohasem; saḥ – ő; pāpena – a bűnök által; padma-patram – a lótusz levele; iva – mint; ambhasā – a víz által.

Translation

Fordítás

One who performs his duty without attachment, surrendering the results unto the Supreme Lord, is unaffected by sinful action, as the lotus leaf is untouched by water.

Aki ragaszkodás nélkül végzi kötelességét, és minden eredményt átad a Legfelsőbb Úrnak, azt nem éri bűn, mint ahogyan a lótusz levelét sem éri víz.

Purport

Magyarázat

Here brahmaṇi means in Kṛṣṇa consciousness. The material world is a sum total manifestation of the three modes of material nature, technically called the pradhāna. The Vedic hymns sarvaṁ hy etad brahma (Māṇḍūkya Upaniṣad 2), tasmād etad brahma nāma rūpam annaṁ ca jāyate (Muṇḍaka Upaniṣad 1.1.9), and, in the Bhagavad-gītā (14.3), mama yonir mahad brahma indicate that everything in the material world is a manifestation of Brahman; and although the effects are differently manifested, they are nondifferent from the cause. In the Īśopaniṣad it is said that everything is related to the Supreme Brahman, or Kṛṣṇa, and thus everything belongs to Him only. One who knows perfectly well that everything belongs to Kṛṣṇa, that He is the proprietor of everything and that, therefore, everything is engaged in the service of the Lord, naturally has nothing to do with the results of his activities, whether virtuous or sinful. Even one’s material body, being a gift of the Lord for carrying out a particular type of action, can be engaged in Kṛṣṇa consciousness. It is then beyond contamination by sinful reactions, exactly as the lotus leaf, though remaining in the water, is not wet. The Lord also says in the Gītā (3.30), mayi sarvāṇi karmāṇi sannyasya: “Resign all works unto Me [Kṛṣṇa].” The conclusion is that a person without Kṛṣṇa consciousness acts according to the concept of the material body and senses, but a person in Kṛṣṇa consciousness acts according to the knowledge that the body is the property of Kṛṣṇa and should therefore be engaged in the service of Kṛṣṇa.

A brahmaṇi szó itt a Kṛṣṇa-tudatra utal. Az anyagi világ az anyagi természet három kötőerejének totális megnyilvánulása, szakkifejezéssel pradhāna. A védikus himnuszok, például a sarvaṁ hy etad brahma (Māṇḍūkya-upaniṣad 2), a tasmād etad brahma nāma-rūpam annaṁ ca jāyate (Muṇḍaka-upaniṣad 1.1.9) és a mama yonir mahad brahma (Bhagavad-gītā 14.13) versei arra utalnak, hogy az anyagi világban minden a Brahman megnyilvánulása, s habár az okozatok eltérően nyilvánulnak meg, mégsem különböznek az októl. Az Īśopaniṣad szerint minden kapcsolatban áll a Legfelsőbb Brahmannal, Kṛṣṇával, ezért minden kizárólag az Övé. Aki tökéletesen tisztában van vele, hogy minden Kṛṣṇáé, hogy Kṛṣṇa a tulajdonosa mindennek, s ezért mindent az Úr szolgálatában kell alkalmaznia, annak természetesen nincsen köze tettei következményeihez, legyenek azok akár jók, akár bűnösek. Az ember még anyagi testét is – ami az Úr ajándéka, hogy egy bizonyos fajta tevékenységet végezhessen – használhatja Kṛṣṇa-tudatban, s akkor a bűnös visszahatások nem szennyezhetik azt be, éppen úgy, ahogyan a lótuszvirág is száraz marad, noha a vízben él. Az Úr a Gītāban (3.30) azt is mondja: mayi sarvāṇi karmāṇi sannyasya. „Hódolj meg minden tetteddel Énelőttem [Kṛṣṇa előtt]!” A végkövetkeztetés tehát az, hogy aki nem Kṛṣṇa-tudatú, az abban a felfogásban cselekszik, hogy az érzékek és az anyagi test az éne, míg a Kṛṣṇa-tudatú ember bármit tesz, tudja, hogy a test Kṛṣṇa tulajdona, s ezért Őt kell vele szolgálnia.