TEXTS 8-9

8–9. VERS

Devanagari

नैव किञ्चित्करोमीति युक्तो मन्येत तत्त्ववित् ।
पश्यञ्श‍ृण्वन्स्पृशञ्जिघ्रन्नश्न‍न्गच्छन्स्वपन्श्वसन् ॥ ८ ॥
प्रलपन्विसृजन्गृह्णन्नुन्मिषन्निमिषन्नपि ।
इन्द्रियाणीन्द्रियार्थेषु वर्तन्त इति धारयन् ॥ ९ ॥

Text

Szöveg

naiva kiñcit karomīti
yukto manyeta tattva-vit
paśyañ śṛṇvan spṛśañ jighrann
aśnan gacchan svapañ śvasan

pralapan visṛjan gṛhṇann
unmiṣan nimiṣann api
indriyāṇīndriyārtheṣu
vartanta iti dhārayan

Synonyms

Szó szerinti jelentés

na — never; eva — certainly; kiñcit — anything; karomi — I do; iti — thus; yuktaḥ — engaged in the divine consciousness; manyeta — thinks; tattva-vit — one who knows the truth; paśyan — seeing; śṛṇvan — hearing; spṛśan — touching; jighran — smelling; aśnan — eating; gacchan — going; svapan — dreaming; śvasan — breathing; pralapan — talking; visṛjan — giving up; gṛhṇan — accepting; unmiṣan — opening; nimiṣan — closing; api — in spite of; indriyāṇi — the senses; indriya-artheṣu — in sense gratification; vartante — let them be so engaged; iti — thus; dhārayan — considering.

na – sohasem; eva – bizony; kiñcit – bármit; karomi – cselekszem; iti – így; yuktaḥ – az isteni tudatban cselekvő; manyeta – gondolkodik; tattva-vit – aki ismeri az igazságot; paśyan – látva; śṛṇvan – hallgatva; spṛśan – megérintve; jighran – szagolva; aśnan – evés közben; gacchan – menés közben; svapan – álmában; śvasan – lélegzés közben; pralapan – beszéd közben; visṛjan – feladva; gṛhṇan – elfogadva; unmiṣan – kinyitva; nimiṣan – becsukva; api – ennek ellenére; indriyāṇi – az érzékek; indriya-artheṣu – az érzékkielégítésben; vartante – hadd tevékenykedjenek; iti – így; dhārayan – vélve.

Translation

Fordítás

A person in the divine consciousness, although engaged in seeing, hearing, touching, smelling, eating, moving about, sleeping and breathing, always knows within himself that he actually does nothing at all. Because while speaking, evacuating, receiving, or opening or closing his eyes, he always knows that only the material senses are engaged with their objects and that he is aloof from them.

Az isteni tudatban élő, bár lát, hall, érint, szagol, eszik, mozog, alszik és lélegzik, mindig tudja, hogy ő maga valójában nem tesz semmit. Beszéd, ürítés, elfogadás és pislogás közben állandóan tudatában van annak, hogy csupán az anyagi érzékek foglalkoznak tárgyaikkal, ő azonban ezek felett áll.

Purport

Magyarázat

A person in Kṛṣṇa consciousness is pure in his existence, and consequently he has nothing to do with any work which depends upon five immediate and remote causes: the doer, the work, the situation, the endeavor and fortune. This is because he is engaged in the loving transcendental service of Kṛṣṇa. Although he appears to be acting with his body and senses, he is always conscious of his actual position, which is spiritual engagement. In material consciousness, the senses are engaged in sense gratification, but in Kṛṣṇa consciousness the senses are engaged in the satisfaction of Kṛṣṇa’s senses. Therefore, the Kṛṣṇa conscious person is always free, even though he appears to be engaged in affairs of the senses. Activities such as seeing and hearing are actions of the senses meant for receiving knowledge, whereas moving, speaking, evacuating, etc., are actions of the senses meant for work. A Kṛṣṇa conscious person is never affected by the actions of the senses. He cannot perform any act except in the service of the Lord because he knows that he is the eternal servitor of the Lord.

A Kṛṣṇa-tudatú ember léte tiszta, éppen ezért semmi köze az olyan tettekhez, melyek az öt közvetlen és közvetett okkal – a cselekvővel, a tettel, a helyzettel, az erőfeszítéssel és a sorssal – kapcsolatosak. Ez azért van így, mert Kṛṣṇa transzcendentális szerető szolgálatát végzi. Noha úgy tűnik, hogy testével és érzékeivel cselekszik, mindig tudatában van valódi helyzetének: lelki tevékenységet kell végeznie. Az anyagi felfogásúak érzékei saját élvezetükbe merülnek, de a Kṛṣṇa-tudatban az érzékek arra törekszenek, hogy Kṛṣṇa érzékeinek szerezzenek örömet. Ezért a Kṛṣṇa-tudatú ember mindig független, noha látszólag az érzékek tevékenységébe merül. A látás és a hallás az érzékeknek az a működése, amely a tudásszerzést segíti elő, míg a mozgás, a beszéd, az ürítés stb. a cselekvő érzékek tevékenységei. Azt, aki Kṛṣṇa-tudatú, sohasem befolyásolják az érzékek cselekedetei. Egyedül az Úr szolgálatát végzi, mert tudja, hogy az Ő örök szolgája.