TEXT 11
11. VERS
Devanagari
Devanagari
योगिन: कर्म कुर्वन्ति सङ्गं त्यक्त्वात्मशुद्धये ॥ ११ ॥
Text
Szöveg
kevalair indriyair api
yoginaḥ karma kurvanti
saṅgaṁ tyaktvātma-śuddhaye
kevalair indriyair api
yoginaḥ karma kurvanti
saṅgaṁ tyaktvātma-śuddhaye
Synonyms
Szó szerinti jelentés
kāyena — with the body; manasā — with the mind; buddhyā — with the intelligence; kevalaiḥ — purified; indriyaiḥ — with the senses; api — even; yoginaḥ — Kṛṣṇa conscious persons; karma — actions; kurvanti — they perform; saṅgam — attachment; tyaktvā — giving up; ātma — of the self; śuddhaye — for the purpose of purification.
kāyena – a testtel; manasā – az elmével; buddhyā – az értelemmel; kevalaiḥ – a megtisztult; indriyaiḥ – érzékekkel; api – még; yoginaḥ – a Kṛṣṇa-tudatú emberek; karma – tetteket; kurvanti – végeznek; saṅgam – ragaszkodást; tyaktvā – feladva; ātma – az önvalónak; śuddhaye – a megtisztulás érdekében.
Translation
Fordítás
The yogīs, abandoning attachment, act with body, mind, intelligence and even with the senses, only for the purpose of purification.
A yogīk lemondanak minden ragaszkodásról, és testükkel, elméjükkel, értelmükkel, sőt érzékeikkel is egyedül a tisztulás érdekében cselekszenek.
Purport
Magyarázat
When one acts in Kṛṣṇa consciousness for the satisfaction of the senses of Kṛṣṇa, any action, whether of the body, mind, intelligence or even the senses, is purified of material contamination. There are no material reactions resulting from the activities of a Kṛṣṇa conscious person. Therefore purified activities, which are generally called sad-ācāra, can be easily performed by acting in Kṛṣṇa consciousness. Śrī Rūpa Gosvāmī in his Bhakti-rasāmṛta-sindhu (1.2.187) describes this as follows:
Ha Kṛṣṇa-tudatban, Kṛṣṇa érzékeinek örömére cselekszünk, akkor a test, az elme, az értelem, sőt még az érzékek cselekedetei is megtisztulnak az anyagi szennyeződéstől. A Kṛṣṇa-tudatú ember tetteinek nincsenek anyagi visszahatásai. Kṛṣṇa-tudatban cselekedve tehát nagyon könnyű tiszta tetteket végezni, melyeket általában sad-ācārának neveznek. Śrī Rūpa Gosvāmī így ír erről Bhakti-rasāmṛta-sindhu című művében (1.2.187):
karmaṇā manasā girā
nikhilāsv apy avasthāsu
jīvan-muktaḥ sa ucyate
karmaṇā manasā girā
nikhilāsv apy avasthāsu
jīvan-muktaḥ sa ucyate
“A person acting in Kṛṣṇa consciousness (or, in other words, in the service of Kṛṣṇa) with his body, mind, intelligence and words is a liberated person even within the material world, although he may be engaged in many so-called material activities.” He has no false ego, for he does not believe that he is this material body, or that he possesses the body. He knows that he is not this body and that this body does not belong to him. He himself belongs to Kṛṣṇa, and the body too belongs to Kṛṣṇa. When he applies everything produced of the body, mind, intelligence, words, life, wealth, etc. – whatever he may have within his possession – to Kṛṣṇa’s service, he is at once dovetailed with Kṛṣṇa. He is one with Kṛṣṇa and is devoid of the false ego that leads one to believe that he is the body, etc. This is the perfect stage of Kṛṣṇa consciousness.
„Aki testével, elméjével, értelmével és szavaival Kṛṣṇa-tudatban (azaz Kṛṣṇa szolgálatában) cselekszik, az annak ellenére, hogy a legkülönfélébb anyaginak tűnő tetteket végzi, már ebben az anyagi világban felszabadult léleknek tekinthető.” Hamis egója nincs, mert nem hiszi azt, hogy ő az anyagi test vagy a test tulajdonosa. Tudja, hogy nem ez az anyagi test, és hogy ez a test nem az övé – ő maga és a test egyaránt Kṛṣṇáé. Ha mindenét, vagyis mindazt, amit testével, elméjével, értelmével, beszédével, életével, vagyonával stb. létrehoz, Kṛṣṇa szolgálatába állítja, akkor azon nyomban összekapcsolódik Vele. Egy lesz Kṛṣṇával, és megszabadul attól a hamis egótól, ami az embert arra készteti, hogy testének vagy más egyébnek higgye magát. Ez a Kṛṣṇa-tudat tökéletes szintje.