Skip to main content

15. VERS

VERŠ 15

Szöveg

Verš

mām upetya punar janma
duḥkhālayam aśāśvatam
nāpnuvanti mahātmānaḥ
saṁsiddhiṁ paramāṁ gatāḥ
mām upetya punar janma
duḥkhālayam aśāśvatam
nāpnuvanti mahātmānaḥ
saṁsiddhiṁ paramāṁ gatāḥ

Szó szerinti jelentés

Synonyma

mām – Engem; upetya – elérve; punaḥ – ismét; janma – a születés; duḥkha-ālayam – és szenvedések helyére; aśāśvatam – ideiglenesre; na – sohasem; āpnuvanti – eljönnek; mahā-ātmānaḥ – a nagy lelkek; saṁsiddhim – a tökéletességet; paramām – a végsőt; gatāḥ – akik elérték.

mām — ku Mne; upetya — dospeli; punaḥ — opäť; janma — narodenie; duḥkha-ālayam — miesto plné utrpenia; aśāśvatam — pominuteľného; na — nie; āpnuvanti — vráti; mahā-ātmānaḥ — veľké duše; saṁsiddhim — dokonalosť; paramām — najvyššiu; gatāḥ — dosiahli.

Fordítás

Překlad

Miután elértek Engem, a nagy lelkek, az odaadó yogīk soha többé nem térnek vissza ebbe az átmeneti, szenvedésekkel teli világba, mert már elérték a legfőbb tökéletességet.

Tie veľké duše, oddaní yogīni, ktorí ku Mne dospeli, sa nikdy nevrátia do tohto pominuteľného strastiplného sveta, lebo dosiahli najvyššiu dokonalosť.

Magyarázat

Význam

Ez az ideiglenes anyagi világ a születés, az öregség, a betegség és a halál okozta szenvedések birodalma, így hát érthető, hogy aki egyszer elérte a legfőbb tökéletességet, s eljutott a legfelsőbb bolygóra, Kṛṣṇalokára, Goloka-Vṛndāvanára, az nem akar többé visszatérni ide. A legfelsőbb lelki bolygóról azt írják a Védák, hogy avyakta, akṣara és paramā gati, ami azt jelenti, hogy meghaladja anyagi látásunkat és felfoghatatlan, ám mégis a legfelsőbb cél, ahová a mahātmāk (nagy lelkek) igyekeznek. A mahātmāk a megvilágosodást elért bhaktáktól kapják meg a transzcendentális üzenetet, s így fokozatosan a Kṛṣṇa-tudatú odaadó szolgálathoz látnak, s annyira elmélyednek e transzcendentális szolgálatban, hogy nemcsak az anyagi, de a lelki bolygókra sem akarnak többé eljutni. Egyedül Kṛṣṇát akarják, s egyedül Kṛṣṇa társaságára vágynak. Ez az élet legmagasabb rendű tökéletessége. A vers a Legfelsőbb Úr, Kṛṣṇa híveiről beszél, akik személyként fogadják el Őt. Ezek a Kṛṣṇa-tudatos bhakták az élet legfőbb tökéletességét érik el, ezért ők a legmagasabb szinten álló lelkek.

Je pochopiteľné, že ten, kto dosiahol Najvyššiu dokonalosť a dostal sa na najvyššiu planétu, Kṛṣṇaloku alebo Goloku Vṛndāvan, sa nechce vrátiť do tohto pominuteľného hmotného sveta, ktorý je plný utrpenia v podobe rodenia sa, chorôb, staroby a smrti. Goloka Vṛndāvana je podľa vedskych písiem avyakta, akṣara a paramā gati; teda je príliš vzdialená nášmu hmotnému zraku a je považovaná za najvyšší cieľ. Mahātmovia (veľké duše) dostanú transcendentálne posolstvo od realizovaných oddaných, a tak sa postupne zapoja do oddanej služby pre uspokojenie Śrī Kṛṣṇu, do ktorej sa pohrúžia natoľko, že nielenže sa netúžia povzniesť na nebeské planéty, ale netúžia ani dospieť do duchovného sveta. Nechcú nič, len Śrī Kṛṣṇu a Jeho spoločnosť. To je najvyššia životná dokonalosť. Tento verš špecificky poukazuje na osobných oddaných Najvyššieho Pána, Kṛṣṇu. Títo Kṛṣṇu si vedomí oddaní dosiahnu najvyššiu dokonalosť života. Sú to najväčšie duše.