18. VERS

TEXT 18

Szöveg

Tekst

yadā viniyataṁ cittam
ātmany evāvatiṣṭhate
nispṛhaḥ sarva-kāmebhyo
yukta ity ucyate tadā

Szó szerinti jelentés

Synonyms

yadā – amikor; viniyatam – különösen fegyelmezett; cittam – az elme és tevékenysége; ātmani – a transzcendensben; eva – bizony; avatiṣṭhate – megállapodik; nispṛhaḥ – mentesen a vágytól; sarva – mindenféle; kāmebhyaḥ – anyagi érzékkielégítésre; yuktaḥ – szilárd a yogában; iti – így; ucyate – mondják; tadā – akkor.

yadā — kui; viniyatam — eriliselt distsiplineeritud; cittam — mõistus ja selle tegevused; ātmani — transtsendentaalsele tasandile; eva — kindlasti; avatiṣṭhate — tõuseb; nispṛhaḥ — vaba soovidest; sarva — kõikvõimalikeks; kāmebhyaḥ — materiaalsete meelte naudinguteks; yuktaḥ — kindlalt joogas asetsev; iti — sel viisil; ucyate — öeldakse olevat; tadā — sel ajal.

Fordítás

Translation

Ha a yogī a yoga gyakorlása által képes fegyelmezni az elméjét, és minden anyagi vágy nélkül a transzcendensben állapodik meg, akkor azt mondják róla, megingathatatlan a yogában.

Kui joogi saavutab jooga praktiseerimise läbi kontrolli oma mõistuse üle ning jõuab transtsendentaalsele tasandile, vabana kõikidest materiaalsetest soovidest, siis peetakse teda kõigutamatult joogasse süvenenuks.

Magyarázat

Purport

A yogī tetteit az különbözteti meg a közönséges ember tetteitől, hogy mentes minden anyagi vágytól, melyek közül a nemi élvezet vágya a legerősebb. A tökéletes yogī olyan jól tudja fegyelmezni elméje működését, hogy semmilyen anyagi vágy nem zavarja meg többé. A Śrīmad-Bhāgavatam (9.4.18–20) szerint ezt a tökéletes síkot a Kṛṣṇa-tudatú emberek minden külön erőfeszítés nélkül elérik:

Joogi tegevused erinevad tavalise inimese tegevustest kõikide materiaalsete soovide, millest keskne on seksuaaliha, lakkamise poolest. Täiuslik joogi on oma mõistuse tegevused allutanud enda kontrollile nii, et ükski materiaalne iha ei saaks enam tema tasakaalu häirida. Kṛṣṇa teadvuses viibivad inimesed jõuavad sellise täiuslikkuse tasandini aga automaatselt, nagu seda kinnitatakse „Śrīmad-Bhāgavatamis" (9.4.18 – 20):

sa vai manaḥ kṛṣṇa-padāravindayor
vacāṁsi vaikuṇṭha-guṇānuvarṇane
karau harer mandira-mārjanādiṣu
śrutiṁ cakārācyuta-sat-kathodaye

mukunda-liṅgālaya-darśane dṛśau
tad-bhṛtya-gātra-sparśe ’ṅga-saṅgamam
ghrāṇaṁ ca tat-pāda-saroja-saurabhe
śrīmat-tulasyā rasanāṁ tad-arpite

pādau hareḥ kṣetra-padānusarpaṇe
śiro hṛṣīkeśa-padābhivandane
kāmaṁ ca dāsye na tu kāma-kāmyayā
yathottama-śloka-janāśrayā ratiḥ

„Ambarīṣa király először elméjét az Úr Kṛṣṇa lótuszlábára rögzítette. Szavaival az Ő transzcendentális tulajdonságait írta le, kezével a templomát takarította, fülével cselekedeteinek történeteit hallgatta, szemével transzcendentális formáit nézte, testével a bhakták testét érintette, orrával az Úrnak felajánlott lótuszvirág illatát szagolta, nyelvével az Ő lótuszlábának ajánlott tulasī-levelet ízlelte, lábával a templomba és a zarándokhelyekre látogatott, fejével az Úrnak ajánlotta hódolatát, vágyaival pedig az Úr küldetésének teljesülését szolgálta. E transzcendentális tettek jellemzik a tiszta bhaktát.”

„Kuningas Ambarīṣa kinnitas esmalt oma mõistuse Jumal Kṛṣṇa lootosjalgadele, seejärel kirjeldas ta üksteise järel Jumala transtsendentaalseid omadusi, tema käed puhastasid Jumala templit, tema kõrvad kuulasid lugusid Jumala tegudest, tema silmad vaatasid Jumala transtsendentaalseid kujusid, tema keha puutus kokku teiste pühendunute kehadega, tema nina tundis Jumalale pakutud lootoseõite lõhna, tema keel maitses Jumala lootosjalgadele pakutud tulasī lehte, tema jalad viisid teda pühapaikadesse ja Jumala templisse, tema pea kummardas Jumala ees ning tema sooviks oli täita Jumala missiooni. Kõik need transtsendentaalsed tegevused on kohased puhtale pühendunule."

Az imperszonalista út követői számára ez a transzcendentális sík a szubjektum szempontjából talán kifejezhetetlen, ám nagyon könnyű és célravezető a Kṛṣṇa-tudatúak számára, ahogyan ez Ambarīṣa Mahārāja említett tetteiből is kitűnik. E transzcendentális cselekedetek nem eredményesek mindaddig, amíg elménket az állandó emlékezés segítségével nem rögzítjük az Úr lótuszlábára. Az Úr odaadó szolgálatában ezeket az előírt tetteket arcanának hívják, ami azt jelenti, hogy minden érzéket az Úr szolgálatába állítunk. Az elmének és az érzékeknek elfoglaltságra van szükségük; a cselekedetek puszta tagadása nem járható út. Az átlagemberek, s közülük is leginkább azok számára, akik nem a lemondást gyakorlók életrendjében élnek, a transzcendentális sík eléréséhez vezető tökéletes folyamat az érzékeknek és az elmének az említett transzcendentális szolgálattal való elfoglalása, amit a Bhagavad-gītā yuktának nevez.

Impersonalistliku filosoofia järgijate arvates võib see transtsendentaalne tasand olla sõnades kirjeldamatu, kuid Kṛṣṇa teadvuses viibiva inimese jaoks on selle kirjeldamine väga lihtne ja praktiline, nagu see on ilmne eespool antud Mahārāja Ambarīṣa tegevuste kirjeldusest. Seni, kuni mõistust pole hõivatud Jumala lootosjalgade pideva meenutamisega, pole selliste transtsendentaalsete tegevuste sooritamine võimalik. Jumala pühendunud teenimises nimetatakse neid ettekirjutatud kohustusi seepärast arcanaks ehk kõikide meelte rakendamiseks Jumala teenimisse. Meeled ja mõistus vajavad tegevust. Lihtsalt kõikidest tegevustest loobumine pole praktiline teguviis. Seepärast soovitatakse tavalistele inimestele, eriti neile, kes pole vastu võtnud loobumuslikku elukorraldust, hõivata oma mõistus ja meeled eespool kirjeldatud viisil transtsendentaalsete tegevustega. See on täiuslik protsess transtsendentaalse eesmärgi saavutamiseks, mida „Bhagavad- gītās" nimetatakse yuktaks.