4. VERS

TEXT 4

Szöveg

Text

sāṅkhya-yogau pṛthag bālāḥ
pravadanti na paṇḍitāḥ
ekam apy āsthitaḥ samyag
ubhayor vindate phalam

Szó szerinti jelentés

Synonyms

sāṅkhya – az anyagi világ analitikus tanulmányozása; yogau – az odaadó szolgálatban végzett munka; pṛthak – különböző; bālāḥ – a kevésbé értelmesek; pravadanti – mondják; na – sohasem; paṇḍitāḥ – a nagy tudásúak; ekam – egyben; api – habár; āsthitaḥ – elhelyezkedve; samyak – teljesen; ubhayoḥ – mindkettőnek; vindate – élvezik; phalam – eredményét.

sāṅkhya — analytical study of the material world; yogau — work in devotional service; pṛthak — different; bālāḥ — the less intelligent; pravadanti — say; na — never; paṇḍitāḥ — the learned; ekam — in one; api — even; āsthitaḥ — being situated; samyak — complete; ubhayoḥ — of both; vindate — enjoys; phalam — the result.

Fordítás

Translation

Csak a tudatlanok mondják, hogy az odaadó szolgálat [karma-yoga] különbözik az anyagi világ elemző tanulmányozásától [a sāṅkhyától]. Akik valóban nagy tudásúak, azt mondják, hogy aki helyesen halad a két út egyikén, az mindkettő eredményét elnyeri.

Only the ignorant speak of devotional service [karma-yoga] as being different from the analytical study of the material world [Sāṅkhya]. Those who are actually learned say that he who applies himself well to one of these paths achieves the results of both.

Magyarázat

Purport

Az anyagi világ elemző tanulmányozásának célja a lét lelkének felfedezése. Az anyagi világ lelke Viṣṇu, vagyis a Felsőlélek. Az Úrnak végzett odaadó szolgálat magában foglalja a Felsőlélek szolgálatát. Az első feladat megtalálni a fa gyökerét, a második megöntözni azt. A sāṅkhya filozófia valódi tanulmányozója megtalálja az anyagi világ gyökerét, Viṣṇut, majd e tökéletes tudással átadja magát az Ő szolgálatának. Lényegében tehát nincs különbség a kettő között, hiszen mindkettő célja Viṣṇu. Akik nem ismerik a végső célt, azt mondják, hogy a sāṅkhya és a karma-yoga célja nem ugyanaz, de a bölcs tudja, hogy a két különböző folyamat ugyanoda vezet.

The aim of the analytical study of the material world is to find the soul of existence. The soul of the material world is Viṣṇu, or the Supersoul. Devotional service to the Lord entails service to the Supersoul. One process is to find the root of the tree, and the other is to water the root. The real student of Sāṅkhya philosophy finds the root of the material world, Viṣṇu, and then, in perfect knowledge, engages himself in the service of the Lord. Therefore, in essence, there is no difference between the two because the aim of both is Viṣṇu. Those who do not know the ultimate end say that the purposes of Sāṅkhya and karma-yoga are not the same, but one who is learned knows the unifying aim in these different processes.