4. VERS

TEKST 4

Szöveg

Tekst

sāṅkhya-yogau pṛthag bālāḥ
pravadanti na paṇḍitāḥ
ekam apy āsthitaḥ samyag
ubhayor vindate phalam

Szó szerinti jelentés

Synonyms

sāṅkhya – az anyagi világ analitikus tanulmányozása; yogau – az odaadó szolgálatban végzett munka; pṛthak – különböző; bālāḥ – a kevésbé értelmesek; pravadanti – mondják; na – sohasem; paṇḍitāḥ – a nagy tudásúak; ekam – egyben; api – habár; āsthitaḥ – elhelyezkedve; samyak – teljesen; ubhayoḥ – mindkettőnek; vindate – élvezik; phalam – eredményét.

sāṅkhya – analityczne studia nad tym materialnym światem; yogau – praca w służbie oddania; pṛthak – różny; bālāḥ – mniej inteligentni; pravadanti – mówią; na – nigdy; paṇḍitāḥ – uczeni; ekam – w jednej; api – nawet; āsthitaḥ – będąc usytuowanym; samyak – całkowity; ubhayoḥ – obu; vindate – korzysta; phalam – rezultat.

Fordítás

Translation

Csak a tudatlanok mondják, hogy az odaadó szolgálat [karma-yoga] különbözik az anyagi világ elemző tanulmányozásától [a sāṅkhyától]. Akik valóban nagy tudásúak, azt mondják, hogy aki helyesen halad a két út egyikén, az mindkettő eredményét elnyeri.

Tylko nie posiadający wiedzy uważają, że służba oddania [karma-yoga] jest czymś różnym od analitycznych studiów nad tym materialnym światem [Sāṅkhya]. Prawdziwie uczeni mówią, że ten, kto poważnie potraktuje jedną z tych ścieżek, osiąga rezultaty obu.

Magyarázat

Purport

Az anyagi világ elemző tanulmányozásának célja a lét lelkének felfedezése. Az anyagi világ lelke Viṣṇu, vagyis a Felsőlélek. Az Úrnak végzett odaadó szolgálat magában foglalja a Felsőlélek szolgálatát. Az első feladat megtalálni a fa gyökerét, a második megöntözni azt. A sāṅkhya filozófia valódi tanulmányozója megtalálja az anyagi világ gyökerét, Viṣṇut, majd e tökéletes tudással átadja magát az Ő szolgálatának. Lényegében tehát nincs különbség a kettő között, hiszen mindkettő célja Viṣṇu. Akik nem ismerik a végső célt, azt mondják, hogy a sāṅkhya és a karma-yoga célja nem ugyanaz, de a bölcs tudja, hogy a két különböző folyamat ugyanoda vezet.

ZNACZENIE:

Celem analitycznych studiów nad tym światem materialnym jest znalezienie duszy egzystencji. Duszą świata materialnego jest Viṣṇu, czyli Dusza Najwyższa. Służba oddania dla Pana pociąga za sobą służbę dla Duszy Najwyższej. Jeden proces polega na odnalezieniu korzeni drzewa, a drugi – na podlaniu tych korzeni. Prawdziwy student filozofii Sāṅkhya znajduje korzeń tego materialnego świata – Viṣṇu, i potem, posiadłszy doskonałą wiedzę, angażuje się w służbę dla Pana. Dlatego zasadniczo nie ma różnicy pomiędzy tymi dwoma drogami, gdyż celem obu jest Viṣṇu. Ci, którzy nie znają ostatecznego celu, mówią, że cel Sāṅkhyi i karma-yogi nie jest tym samym celem, ale prawdziwie uczony wie, jaki jest wspólny cel tych różnych procesów.