Skip to main content
[hu] Library » A Bhagavad-gita úgy, ahogy van » MÁSODIK FEJEZET

57. VERS

VERŠ 57

Szöveg

Verš

yaḥ sarvatrānabhisnehas
tat tat prāpya śubhāśubham
nābhinandati na dveṣṭi
tasya prajñā pratiṣṭhitā
yaḥ sarvatrānabhisnehas
tat tat prāpya śubhāśubham
nābhinandati na dveṣṭi
tasya prajñā pratiṣṭhitā

Szó szerinti jelentés

Synonyma

yaḥ – aki; sarvatra – mindenhol; anabhisnehaḥ – ragaszkodás nélküli; tat – az; tat – azt; prāpya – elérve; śubha – jót; aśubham – rosszat; na – sohasem; abhinandati – dicsér; na – sohasem; dveṣṭi – irigykedik; tasya – az ő; prajñā – tökéletes tudása; pratiṣṭhitā – szilárd.

yaḥ — ten, kto; sarvatra — hocikde; anabhisnehaḥ — bez lipnutia; tat — to; tat — to; prāpya — dosahovaný; śubha — dobrého; aśubham — zlého; na — nikdy; abhinandati — jasá; na — nikdy; dveṣṭi — závidí; tasya — jeho; prajñā — dokonalé poznanie; pratiṣṭhitā — upevnený.

Fordítás

Překlad

Akit nem ingat meg semmi, érje bár jó vagy rossz, s nem ujjong és nem panaszkodik miattuk, az szilárdan gyökerezik a tökéletes tudásban.

Kto sa zbavil lipnutia na hmotnom svete, kto sa neraduje, keď uspeje, a ani nežiali, keď ho stretne zlo, je pevne umiestnený v dokonalom poznaní.

Magyarázat

Význam

Az anyagi világban mindig számíthatunk valamilyen jó vagy rossz fordulatra. Akit az ilyen váratlan anyagi események nem zavarnak meg, s akire a jó vagy a balsors nincs hatással, arról tudhatjuk, hogy rendíthetetlen Kṛṣṇa-tudatban él. A jóval és a rosszal számolnunk kell mindaddig, míg az anyagi világban vagyunk, mert ez a világ kettősségekkel teli. A Kṛṣṇa-tudatban szilárdan gyökerező embert azonban nem befolyásolja a jó és a rossz, mert kizárólag Kṛṣṇa érdekli, aki az abszolút jó. Ez a Kṛṣṇában elmerülő tudat az embert tökéletes transzcendentális állapotba emeli, melyet szaknyelven samādhinak neveznek.

V hmotnom svete neustále prichádzajú zmeny, či už dobré, alebo zlé. Toho, kto medituje o Kṛṣṇovi a o oddanej službe, tieto zmeny neovplyvňujú a neovplyvňuje ho ani dobro či zlo. Kým sa nachádzame v hmotnom svete, sme neustále vystavení dobru a zlu, pretože tento svet je plný dualít. No toho, kto je pohrúžený v myšlienkach na Kṛṣṇu, tieto duality neovplyvňujú, lebo jeho záujem je zameraný len na absolútne dobro — na Śrī Kṛṣṇu. Takéto rozjímanie o Kṛṣṇovi privádza človeka do dokonalého transcendentálneho stavu, odborne nazývaného samādhi.