ТЕКСТ 51
51. VERS
Текст
Szöveg
пхалам̇ тяктва̄ манӣш̣ин̣ах̣
джанма-бандха-винирмукта̄х̣
падам̇ гаччхантй ана̄маям
phalaṁ tyaktvā manīṣiṇaḥ
janma-bandha-vinirmuktāḥ
padaṁ gacchanty anāmayam
Дума по дума
Szó szerinti jelentés
карма-джам – дължащо се на кармични дейности; буддхи юкта̄х̣ – като е зает в предано служене; хи – сигурно; пхалам – резултати; тяктва̄ – изоставяйки; манӣш̣ин̣ах̣ – велики мъдреци или предани; джанма-бандха – от робството на раждане и смърт; винирмукта̄х̣ – освободен; падам – състояние; гаччханти – те достигат; ана̄маям – без страдания.
karma-jam – a gyümölcsöző tetteknek köszönhetően; buddhi-yuktāḥ – odaadó szolgálatot végzők; hi – bizonyosan; phalam – eredményeket; tyaktvā – elhagyva; manīṣiṇaḥ – a nagy bölcsek vagy bhakták; janma-bandha – a születés és halál kötelékéből; vinirmuktāḥ – felszabadultak; padam – helyzetet; gacchanti – elérik; anāmayam – szenvedés nélkülit.
Превод
Fordítás
Като служат на Бога, великите мъдреци и предани се освобождават от резултатите на дейността си в материалния свят. Свободни от кръговрата на раждане и смърт, те достигат обителта на Бога, където няма страдания.
Az Úr odaadó szolgálatát végezve a nagy bölcsek és bhakták megszabadulnak az anyagi világban végzett munka eredményeitől. Ily módon kiszabadulnak a születés és halál körforgásából, és [azáltal, hogy hazatérnek Istenhez] elérik azt az állapotot, amely túl van minden szenvedésen.
Пояснение
Magyarázat
Освободените живи същества живеят в свят без материални страдания. В Бха̄гаватам (10.14.58) се казва:
A felszabadult élőlények hazája az a hely, ahol nincsen anyagi szenvedés. A Bhāgavatam (10.14.58) így ír erről:
махат-падам̇ пун̣я-яшо мура̄рех̣
бхава̄мбудхир ватса-падам̇ парам̇ падам̇
падам̇ падам̇ яд випада̄м̇ на теш̣а̄м
mahat-padaṁ puṇya-yaśo murāreḥ
bhavāmbudhir vatsa-padaṁ paraṁ padaṁ
padaṁ padaṁ yad vipadāṁ na teṣām
„За приелия подслон в лотосовите нозе на Бога, убежището на Вселената, известен като Мукунда (даряващ мукти), океанът на материалния свят е колкото водата в стъпката от копито на теле. Той достига парам̇ падам – мястото, където няма материални страдания, Ваикун̣т̣ха. Това е неговата цел, а не светът, в който на всяка крачка дебнат опасности.“
„Aki elfogadta az Úr lótuszlábának hajóját, aki a kozmikus megnyilvánulás menedéke, s aki Mukundaként, a mukti adományozójaként híres, annak az anyagi világ óceánja nem több, mint a borjú patanyomában összegyűlt víz. Az ilyen ember célja nem az a hely, ahol minden lépésnél veszély fenyegeti, hanem a paraṁ padam, az a hely, amely mentes a szenvedéstől, a Vaikuṇṭha világa.”
От невежество човек не разбира, че този материален свят е злочесто място, където навсякъде дебнат опасности. Само от невежество неразумните хора опитват да се приспособят към ситуацията с помощта на плодоносни дейности, надявайки се това да ги направи щастливи. Те не знаят, че никъде във Вселената и в нито едно материално тяло не могат да живеят без страдания. Страданията в живота – раждането, смъртта, старостта и болестите – съществуват навсякъде в материалния свят. Но този, който разбира истинското си положение като вечен слуга на Бога и осъзнава позицията на Божествената Личност, се заема с трансцендентално любовно служене. Той получава правото да влезе в царството Ваикун̣т̣ха, където няма материално страдание, нито смърт, нито влияние на времето. Да се осъзнае органично присъщото положение на живото същество, означава да се осъзнае висшето положение на Бога. Ако погрешно счита, че живото същество и Бога са тъждествени, човек остава в мрака и не е способен да служи предано. Той самият се опитва да стане Бог и така навлиза в кръговрата на раждането и смъртта. Но всеки, който разбере, че предназначението му е да служи, поема пътя на предаността и достига Ваикун̣т̣ха-лока. Преданото служене на Бога се нарича карма йога или буддхи йога.
Tudatlansága következtében az ember nem látja be, hogy az anyagi világ nyomorúságos hely, ahol minden lépésnél veszély leselkedik rá. Kizárólag a tudatlanság az oka, hogy a csekély értelemmel megáldott emberek gyümölcsöző cselekedetekkel próbálnak alkalmazkodni a helyzethez, mert azt hiszik, hogy azok eredményei majd boldoggá teszik őket. Nem tudják, hogy a világegyetemben sehol, semmilyen anyagi testben nem élhetnek szenvedések nélkül. Az élet gyötrelmei – a születés, a halál, az öregség és a betegség – mindenhol jelen vannak ebben az anyagi világban. Aki azonban megérti, hogy igazi, eredeti helyzetében az Úr örök szolgája, s így ismeri az Istenség Személyiségének helyzetét, az az Úr transzcendentális szerető szolgálatához lát, s ennek eredményeképpen alkalmassá válik arra, hogy eljusson a Vaikuṇṭha-bolygókra, ahol sem a nyomorúságos anyagi élettel, sem az idő vagy a halál befolyásával nem találkozik. Eredeti helyzetünk ismerete egyben azt is jelenti, hogy tisztában vagyunk az Úr felsőbbrendű helyzetével. Aki azt hiszi, hogy az élőlény és az Úr egyenrangúak, az téved, és egyértelműen sötétségben él, ezért nem képes az Úr odaadó szolgálatát végezni. Ő maga válik úrrá, így egyengetvén útját az ismétlődő születés és halál felé. Ám aki megértette, hogy feladata nem más, mint hogy szolgáljon, az az Úr szolgálatába áll, és azon nyomban alkalmassá válik a Vaikuṇṭhaloka elérésére. Az Úrért végzett szolgálatot karma-yogának vagy buddhi-yogának, egyszerűbb szavakkal az Úr odaadó szolgálatának hívják.