6. VERS

VERŠ 6

Szöveg

Verš

na caitad vidmaḥ kataran no garīyo
yad vā jayema yadi vā no jayeyuḥ
yān eva hatvā na jijīviṣāmas
te ’vasthitāḥ pramukhe dhārtarāṣṭrāḥ

Szó szerinti jelentés

Synonyma

na – sem; ca – és; etat – ezt; vidmaḥ – tudjuk; katarat – melyik; naḥ – nekünk; garīyaḥ – jobb; yat vā – vajon; jayema – legyőzhetjük; yadi – ha; vā – vagy; naḥ – bennünket; jayeyuḥ – legyőznek; yān – akiket; eva – bizony; hatvā – megölvén; na – soha; jijīviṣāmaḥ – szeretnénk élni; te – mindegyikük; avasthitāḥ – vannak; pramukhe – előttünk; dhārtarāṣṭrāḥ – Dhṛtarāṣṭra fiai.

na — ani; ca — tiež; etat — to; vidmaḥ — vieme; katarat — ktoré; naḥ — nás; garīyaḥ — lepšie; yat vā — či; jayema — porazíme; yadi — ak však; vā — alebo; naḥ — nás; jayeyuḥ — porazia; yān — tí, ktorí; eva — istotne; hatvā — zabitím; na — nikdy; jijīviṣāmaḥ — chcieť žiť; te — všetci; avasthitāḥ — nachádzajú sa; pramukhe — pred; dhārtarāṣṭrāḥ — Dhṛtarāṣṭrových synov.

Fordítás

Překlad

Azt sem tudjuk, melyik a jobb: ha mi győzünk, vagy ha ők győznek le minket. Ha megöljük Dhṛtarāṣṭra fiait, tovább már nekünk sem szabadna élnünk. Most mégis előttünk sorakoznak a csatatéren.

Ani nevieme, čo je lepšie — zvíťaziť, či podľahnúť. Keď zabijeme Dhṛtarāṣṭrových synov, ktorí tu stoja pred nami na bojisku, potom ani my sami nebudeme chcieť ďalej žiť.

Magyarázat

Význam

Arjuna nem tudta, mit tegyen: harcoljon-e, amivel azt kockáztatná, hogy felesleges erőszakot alkalmaz, noha a harc a kṣatriya kötelessége, vagy vonuljon vissza és koldulással tengesse életét. Ha nem kerekedik felül az ellenségen, a koldulás marad számára az egyetlen lehetőség a megélhetésre. Nem volt azonban biztos a győzelemben sem, hiszen bármelyik fél győztesként kerülhetett ki a csatából. Még ha megnyernék a csatát (ami ügyük igazságát jelentené), akkor is nehéz lenne folytatni életüket Dhṛtarāṣṭra fiai nélkül, ha azok mind a csatatéren vesznek. Ilyen körülmények között a győzelem is vereséget jelentett volna. E megfontolások határozottan bizonyítják, hogy Arjuna nemcsak az Úr hűséges bhaktája, de rendkívül felvilágosodott ember is volt, aki teljesen ura tudott lenni elméjének és érzékeinek. Kívánsága, hogy koldulva éljen – habár királyi család sarja volt – szintén a világi dolgokról való lemondását mutatja. Ezek a jellemvonások, valamint Śrī Kṛṣṇának, lelki tanítómesterének szavaiba vetett hite arról tanúskodnak, hogy Arjuna igazán erényes ember volt, s ebből arra következtethetünk, hogy megérdemelte a felszabadulást. Az ember mindaddig nem emelkedhet a tudás síkjára, amíg nem képes uralkodni az érzékszervein, tudás és odaadás nélkül pedig senkinek sincs esélye a felszabadulásra. Arjuna az anyagi kapcsolataiban megnyilvánuló rendkívüli jellemvonások mellett ezekkel a tulajdonságokkal is mind rendelkezett.

Povinnosťou kṣatriyu je bojovať, no Arjuna napriek tomu nevedel, či sa má boja zúčastniť a riskovať zbytočné násilie, alebo od boja upustiť a živiť sa žobraním. Ak by nepriateľa v boji neporazil, bolo by žobranie jeho jediným zdrojom obživy. A víťazstvo preňho nebolo isté, pretože zvíťaziť mohla hociktorá strana. Aj keby zvíťazil (právo bolo na jeho strane) a Dhṛtarāṣtrovi synovia by v boji zahynuli, bolo by veľmi ťažké žiť bez nich. Za týchto okolností by to preňho bol iba iný druh porážky. Všetky tieto úvahy plne dokazovali, že Arjuna nebol len veľký oddaný, ale aj veľmi osvietený človek, ktorý dokonale ovládal svoju myseľ a zmysly. Jeho odhodlanie žiť z almužien, hoci sa narodil v kráľovskej rodine, bolo ukážkou odriekania. Arjuna bol naozaj cnostný, čo koniec-koncov vyplýva z jeho vlastností, vrátane jeho viery v pokyny svojho duchovného učiteľa Śrī Kṛṣṇu. Bol preto hoden vyslobodenia. Kým nie sú zmysly ovládnuté, nejestvuje žiadna možnosť povznesenia sa na úroveň poznania a bez poznania a oddanosti sa nedá dosiahnuť vyslobodenie z hmotnej existencie.