64. VERS
TEXT 64
Szöveg
Texte
śṛṇu me paramaṁ vacaḥ
iṣṭo ’si me dṛḍham iti
tato vakṣyāmi te hitam
śṛṇu me paramaṁ vacaḥ
iṣṭo ’si me dṛḍham iti
tato vakṣyāmi te hitam
Szó szerinti jelentés
Synonyms
sarva-guhya-tamam – a legtitkosabbat; bhūyaḥ – ismét; śṛṇu – halld; me – Tőlem; paramam – a legfőbbet; vacaḥ – utasítást; iṣṭaḥ asi – kedves vagy; me – Nekem; dṛḍham – nagyon; iti – így; tataḥ – ezért; vakṣyāmi – beszélek; te – a te; hitam – érdekedben.
sarva-guhya-tamam: la plus confidentielle de toutes; bhūyaḥ: encore; śṛṇu: écoute simplement; me: de Moi; paramam: la suprême; vacaḥ: instruction; iṣṭaḥ asi: tu es cher; me: à Moi; dṛḍham: très; iti: ainsi; tataḥ: donc; vakṣyāmi: Je parle; te: pour ton; hitam: bien.
Fordítás
Translation
Mivel nagyon kedves barátom vagy, elmondom neked legfőbb utasításomat, minden tudás legbizalmasabb részét. Halld hát Tőlem, mert a javadat szolgálja!
Parce que tu es Mon ami très cher, Je vais te révéler Ma suprême instruction, la plus confidentielle. Écoute Mes paroles, car Je les dis pour ton bien.
Magyarázat
Purport
Az Úr már megajándékozta Arjunát a titkos (a Brahmanról szóló) tudással, aztán a még titkosabb tudással (ami a szívben lakozó Felsőlélekről szól), most pedig a tudás legbizalmasabb részéről, az Istenség Legfelsőbb Személyisége előtti teljes meghódolásról fog beszélni. A kilencedik fejezet végén azt mondta: man-manāḥ – „Gondolj mindig Rám!” Ugyanezt az utasítást ismétli itt el, kihangsúlyozva a Bhagavad-gītā tanításának lényegét. Ezt a közönséges ember képtelen felfogni, de aki igazán kedves Kṛṣṇának, vagyis Kṛṣṇa tiszta bhaktája, az megértheti. Ez az egész védikus irodalom leglényegesebb tanítása. Amit Kṛṣṇa ezzel kapcsolatban mond, az a tudás legfontosabb része, s nemcsak Arjunának, hanem minden élőlénynek ennek alapján kell cselekednie.
Le Seigneur a révélé à Arjuna la connaissance intime du Brahman, puis celle plus intime encore de l’Âme Suprême sise dans le cœur de chacun. Maintenant, Il va lui révéler la part la plus secrète de ce savoir: le simple abandon à Dieu, la Personne Suprême. Au dernier verset du neuvième chapitre, Il disait: man-manā – « Emplis toujours de Moi tes pensées. » Il répète dans le verset qui suit la même instruction, pour bien insister sur le fait qu’il s’agit de l’essence même de la Bhagavad-gītā. Cette essence, l’homme ordinaire ne peut la saisir, alors que c’est chose aisée pour celui qui est très cher à Kṛṣṇa, pour le pur dévot. Cet enseignement est le plus important des enseignements dispensés dans l’ensemble des Écrits védiques. Ce que dit Kṛṣṇa ici constitue la part la plus essentielle du savoir et devrait être mis en pratique par tous les êtres, et non par Arjuna seulement.