Skip to main content

17. VERS

TEKST 17

Szöveg

Tekst

yasya nāhaṅkṛto bhāvo
buddhir yasya na lipyate
hatvāpi sa imāḻ lokān
na hanti na nibadhyate
yasya nāhaṅkṛto bhāvo
buddhir yasya na lipyate
hatvāpi sa imāḻ lokān
na hanti na nibadhyate

Szó szerinti jelentés

Synonyms

yasya – akinek; na – sohasem; ahaṅkṛtaḥ – hamis egóból származó; bhāvaḥ – a természete; buddhiḥ – az értelme; yasya – akinek; na – sohasem; lipyate – ragaszkodik; hatvā – megölve; api – habár; saḥ – ő; imān – ezeket; lokān – az embereket; na – sohasem; hanti – öl; na – sohasem; nibadhyate – kötődik.

yasya – ten, którego; na – nigdy; ahaṅkṛtaḥ – fałszywego ego; bhāvaḥ – natura; buddhiḥ – inteligencja; yasya – ten, którego; na – nigdy; lipyate – jest przywiązany; hatvā – zabijając; api – nawet; saḥ – on; imān – to; lokān – świat; na – nigdy; hanti – zabija; na – nigdy; nibadhyate – uwikłuje się.

Fordítás

Translation

Akit nem a hamis ego ösztönöz, és értelme mentes az anyagi kötelékektől, az nem gyilkos, még ha embereket is öl e világban, s tettei nem kötik le.

Kto nie jest kierowany przez fałszywe ego, i którego inteligencja wolna jest od uwikłań, ten – chociaż zabija ludzi w tym świecie – nie jest zabójcą. Jego czyn nie jest w stanie go związać.

Magyarázat

Purport

Ebben a versben az Úr elmondja Arjunának, hogy az a vágya, hogy ne harcoljon, hamis egójából fakad. Arjuna azt hitte, ő a cselekvő, s nem gondolt arra, hogy minden tetthez a kívülről és belülről érkező legfelsőbb jóváhagyás szükséges. Miért is cselekedne valaki, ha nem tud a felsőbb jóváhagyásról? Aki azonban ismeri a tettek eszközeit, és tudja, hogy ő a cselekvő, a Legfelsőbb Úr pedig a végső szentesítő, az mindent tökéletesen hajt végre. Az ilyen ember soha sincs illúzióban. A saját magunkra vonatkoztatott tevékenység és felelősség a hamis egóból és istentagadásból, illetve a Kṛṣṇa-tudat hiányából fakad. Aki Kṛṣṇa-tudatban, a Felsőlélek vagy az Istenség Legfelsőbb Személyisége irányítása alatt cselekszik, az nem öl, még ha úgy is tűnik, s az ölés visszahatásainak sincs kitéve soha. Azt a katonát, aki feljebbvalója parancsára öl, nem tekintik bűnösnek. Ha azonban személyes érdekből ont vért, akkor tettét a bíróság bizonyosan elítéli.

ZNACZENIE:
 
W wersecie tym Pan informuje Arjunę, że jego pragnienie wycofania się z walki wyrasta z fałszywego ego. Arjuna uważał siebie za sprawcę czynu, nie biorąc pod uwagę najwyższej sankcji od wewnątrz i z zewnątrz. Jeśli ktoś nie wie, że istnieje wyższa sankcja, to dlaczego miałby działać? Ale kto zna narzędzie działania, kto siebie widzi jako wykonawcę, a Najwyższego Pana jako najwyższą sankcję, ten doskonały jest w każdym swoim czynie. Taka osoba nigdy nie ulega złudzeniu. Osobiste działanie i odpowiedzialność wyrastają z fałszywego ego i bezbożności, czyli braku świadomości Kṛṣṇy. Kto natomiast działa w świadomości Kṛṣṇy, pod kierunkiem Duszy Najwyższej, czyli Najwyższej Osoby Boga, ten chociaż zabija, nie jest zabójcą. Nigdy też nie podlega skutkom takiego zabijania. Jeśli żołnierz zabija z rozkazu wyższego oficera, to nie podlega on wówczas sądowi, ale jeżeli zabija na własną rękę, wtedy z pewnością będzie sądzony przez prawo.