Skip to main content

1. VERS

TEXT 1

Szöveg

Tekstas

śrī-bhagavān uvāca
ūrdhva-mūlam adhaḥ-śākham
aśvatthaṁ prāhur avyayam
chandāṁsi yasya parṇāni
yas taṁ veda sa veda-vit
śrī-bhagavān uvāca
ūrdhva-mūlam adhaḥ-śākham
aśvatthaṁ prāhur avyayam
chandāṁsi yasya parṇāni
yas taṁ veda sa veda-vit

Szó szerinti jelentés

Synonyms

śrī-bhagavān uvāca – az Istenség Legfelsőbb Személyisége mondta; ūrdhva-mūlam – felfelé álló gyökerű; adhaḥ – lefelé álló; śākham – ágú; aśvattham – banyanfa; prāhuḥ – mondják; avyayam – örökkévaló; chandāṁsi – a védikus himnuszok; yasya – amelynek; parṇāni – levelei; yaḥ – aki; tam – azt; veda – ismeri; saḥ – ő; veda-vit – a Védák ismerője.

śrī-bhagavān uvāca — Aukščiausiasis Dievo Asmuo tarė; ūrdhva-mūlam — šaknimis į viršų; adhaḥ — žemyn; śākham — šakomis; aśvattham — banjano medis; prāhuḥ — yra sakoma; avyayam — amžinas; chandāṁsi — Vedų himnai; yasya — kurio; parṇāni — lapai; yaḥ — kiekvienas, kuris; tam — tą; veda — žino; saḥ — jis; veda-vit — Vedų žinovas.

Fordítás

Translation

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Van egy elpusztíthatatlan banyanfa, melynek gyökerei felfelé, ágai pedig lefelé nőnek, s melynek a védikus himnuszok a levelei. Aki ismeri ezt a fát, az ismeri a Védákat.

Aukščiausiasis Dievo Asmuo tarė: Pasakyta, kad yra toks nemirtingas banjano medis, kurio šaknys auga viršun, o šakos – žemyn. Jo lapai – tai Vedų himnai. Kas pažįsta tą medį, yra Vedų žinovas.

Magyarázat

Purport

A bhakti-yoga fontosságának megvitatása után az ember megkérdezheti: „És mi a helyzet a Védákkal?” Ez a fejezet elmondja majd, hogy a Védák tanulmányozásának célja az, hogy az ember megismerje Kṛṣṇát. Éppen ezért aki Kṛṣṇa-tudatú, s odaadó szolgálatot végez, az már ismeri a Védákat.

KOMENTARAS: Aptarus bhakti-yogos svarbą, gali kilti klausimas: „O kuo vertingos Vedos?“ Šiame skyriuje aiškinama, kad Vedų studijavimo tikslas – suprasti Kṛṣṇą. Todėl tas, kuris įsisąmonino Kṛṣṇą ir atlieka pasiaukojimo tarnystę, jau suvokia Vedas.

Az anyagi világ útvesztőjét ez a vers egy banyanfához hasonlítja. A gyümölcsöző cselekedeteket végző számára ez a fa végtelen – egyik ágáról a másikra vándorol az idők végezetéig. Az anyagi világ fája határtalan, s aki ragaszkodik hozzá, annak nincs reménye a felszabadulásra. Az ember felemelését szolgáló védikus himnuszok e fa levelei. A fa gyökerei felfelé nőnek, mert az univerzum legfelső bolygójától, Brahmā hajlékától indulnak ki. Ha valaki képes megérteni az illúziónak ezt az elpusztíthatatlan fáját, az kiszabadulhat útvesztőjéből.

Materialaus pasaulio pančiai čia palyginami su banjano medžiu. Žmogui, įsitraukusiam į karminę veiklą, banjano medis neturi pabaigos. Žmogus klajoja nuo vienos šakos ant kitos, nuo antros – ant trečios, nuo trečios – ant ketvirtos ir t.t. Materialaus pasaulio medis neturi pabaigos, ir kas prie jo prisirišęs, tas negali išsivaduoti. Vedų himnai, skirti žmogaus tobulėjimui – tai banjano medžio lapai. Šio medžio šaknys auga į viršų, nes jų pradžia – aukščiausioje visatos planetoje, kur gyvena Brahmā. Suvokęs šio nemirtingo iliuzijos medžio esmę, žmogus galės ištrūkti iš jo nelaisvės.

Meg kell értenünk, milyen úton szabadulhatunk ki. Az előző fejezetek már elmagyarázták, hogy több folyamat is létezik, amelyek segítségével megmenekülhetünk az anyag fogságából, s egészen a tizenharmadik fejezetig azt láthattuk, hogy erre a Legfelsőbb Úrnak végzett odaadó szolgálat a legjobb módszer. Az odaadó szolgálat alapelve nem más, mint hogy meg kell válnunk az anyagi tettektől, s az Úr transzcendentális szolgálatába kell állnunk. Az anyagi világhoz fűződő ragaszkodás elvágásának módjáról e fejezet elején lesz szó. Az anyagi létezés gyökere felfelé nő. Ez azt jelenti, hogy a teljes anyagi szubsztanciától, az univerzum legmagasabb bolygójától indul ki. Innen kezdődve terjed ki az egész univerzum megannyi ággal, melyek a különféle bolygórendszereket képviselik. A gyümölcsök képviselik az élőlények tetteinek eredményeit, azaz a vallást, az anyagi gyarapodást, az érzékkielégítést és a felszabadulást.

Būtina perprasti išsivadavimo iš iliuzijos procesą. Ankstesniuose skyriuose aiškinta, kad yra daugybė būdų, kurie leidžia išsivaduoti iš materijos pančių. Visuose skyriuose iki tryliktojo buvo teigiama, kad pasiaukojamai tarnauti Aukščiausiajam Viešpačiui – pats geriausias būdas. Pagrindinis pasiaukojimo tarnystės principas – materialios veiklos atsižadėjimas ir noro transcendentaliai tarnauti Viešpačiui ugdymas. Šio skyriaus pradžioje aiškinama, kaip atsikratyti potraukio materialiam pasauliui. Materialios būties šaknys auga į viršų. Tai reiškia, kad jos gauna pradžią visuminėje materijos substancijoje, aukščiausioje visatos planetoje. Iš čia po visatą išsiskleidžia daugybė šakų, kurios simbolizuoja įvairiausias planetų sistemas. Medžio vaisiai simbolizuoja gyvosios esybės veiklos rezultatus: religiją, ekonomikos vystymą, juslinius malonumus ir išsivadavimą.

Ebben a világban nem tudunk olyan fáról, melynek ágai lefelé, gyökerei pedig fölfelé nőnének. Ám mégis létezik ilyen – a tóparton magunk is láthatjuk. A parton álló fa tükröződik a vízen, s a tükörképen az ágai lefelé, gyökerei pedig felfelé nőnek. Más szóval az anyagi világ fája csupán tükörképe a lelki világ igazi fájának. A lelki világ tükröződésének alapját a vágyak jelentik, mint ahogyan a fa tükröződésének alapja a víz. A vágy okozza tehát, hogy a dolgok e tükrözött anyagi fényben léteznek. Aki szeretne kikerülni ebből az anyagi létből, annak az elemző tanulmányozás segítségével alaposan meg kell ismernie ezt a fát. Csakis akkor vághatja majd el a kötelékeket, melyek hozzá kötözik.

Nėra tiesioginės patirties, kad šiame pasaulyje egzistuotų toks medis, kurio šakos augtų į apačią, o šaknys į viršų, ir vis dėlto toks medis egzistuoja. Jį galima pamatyti prie vandens telkinio. Vandenyje atsispindinčių medžių šakos – apačioje, o šaknys – viršuje. Kitaip sakant, materialųjį pasaulį simbolizuojantis medis tėra tikrojo medžio – dvasinio pasaulio – atspindys. Medis atsispindi vandenyje, dvasinis pasaulis – noruose. Noras – tai priežastis, dėl kurios daiktus matome materialioje šviesoje, dvasinio pasaulio atspindyje. Žmogui, norinčiam išsivaduoti iš materialios būties, būtina gerai pažinti šį medį, analitiškai jį išstudijavus. Tada bus galima nutraukti ryšį su materialiu pasauliu, kurį simbolizuoja tas medis.

Ez a fa pontos mása az igazi fának, mivel annak tükörképe. A lelki világban minden megtalálható. Az imperszonalisták úgy vélik, hogy a Brahman a gyökere az anyagi világ fájának, és a sāṅkhya filozófia szerint ebből a gyökérből hajt ki a prakṛti, a puruṣa, majd a három guṇa, az öt durvafizikai elem (pañca-mahā-bhūta), a tíz érzékszerv (daśendriya), az elme stb. Ilyen módon osztják fel az egész anyagi világot huszonnégy elemre. Ha a Brahman minden megnyilvánulás középpontja, akkor ez az anyagi világ olyan megnyilvánulás, ami a középponttól 180 fokot képez, a másik 180 fokot pedig a lelki világ alkotja. Az anyagi világ torz tükörkép, ami azt jelenti, hogy a lelki világ is rendelkezik ugyanazzal a változatossággal, de valóságosan. A prakṛti a Legfelsőbb Úr külső energiája, a puruṣa pedig maga a Legfelsőbb Úr. Ezt fejti ki a Bhagavad-gītā. Ez a megnyilvánulás anyagi, éppen ezért ideiglenes. A tükröződés ideiglenes, hiszen néha látható, néha pedig nem; az eredet azonban, ahonnan a tükröződés származik, örökkévaló. Az igazi fa anyagi tükörképét ki kell vágnunk. A Védákat az ismeri igazán, aki tudja, hogyan kell elvágni az anyagi világhoz fűző ragaszkodást. Aki ismeri ezt a folyamatot, az valóban ismeri a Védákat. A Védák rituális formaságaihoz vonzódó ember a fa gyönyörű zöld leveleihez vonzódik, s nem ismeri igazán a Védák célját. Az Istenség Személyisége maga fedi fel, hogy a Védák célja a tükörkép-fa kivágása, s a lelki világ igazi fájának elérése.

Materialaus pasaulio medis, būdamas tikrojo medžio atspindys, yra tiksli jo kopija. Ten, dvasiniame pasaulyje, yra viskas. Impersonalistai laiko Brahmaną materialaus medžio šaknimis, o pasak sāṅkhyos filosofijos, nuo šaknų prasideda prakṛti, puruṣa, trys guṇos, penki grubūs pradmenys (pañca-mahā-bhūta), dešimt juslių (daśendriya), protas etc. Sāṅkhyos filosofija dalija visą materialųjį pasaulį į dvidešimt keturis pradmenis. Jeigu visų apraiškų centras – Brahmanas, tai Jį supančią visų apraiškų sferą galima padalinti į dvi puses; viena pusė – materialus pasaulis, kita – dvasinis. Materialus pasaulis – tai iškreiptas atspindys, todėl dvasinis pasaulis turėtų būti toks pat įvairus, kaip ir materialus, tik to pasaulio įvairovė – reali. Prakṛti – Aukščiausiojo Viešpaties išorinė energija, o puruṣa – Pats Aukščiausiasis Viešpats, – taip aiškinama „Bhagavad-gītoje“. Mus supantis pasaulis yra materialus, todėl laikinas. Atspindys – laikinas, nes kartais jis matomas, o kartais ne. Tačiau pirmavaizdis, nuo kurio atsispindi vaizdas – amžinas. Tikrojo medžio materialųjį atspindį reikia nukirsti. Kai sakoma, kad žmogus išmano Vedas, turima omeny, jog jis žino, kaip nutraukti saitus su materialiu pasauliu. Kas tą būdą žino, tas išties suprato Vedas. Kas susižavėjo Vedose aprašytais aukų atnašavimais, tas žavisi gražiais žaliuojančiais medžio lapais. Jis nežino Vedų tikslo. Vedų tikslas, kaip sako Pats Aukščiausiasis Viešpats – nukirsti atspindėtąjį medį ir pasiekti dvasinį pasaulį – tikrąjį medį.