1. VERS
ТЕКСТ 1
Szöveg
Текст
ūrdhva-mūlam adhaḥ-śākham
aśvatthaṁ prāhur avyayam
chandāṁsi yasya parṇāni
yas taṁ veda sa veda-vit
ӯрдхва-мӯлам адхах̣-ша̄кхам
ашваттхам̇ пра̄хур авяям
чханда̄м̇си яся парн̣а̄ни
яс там̇ веда са веда-вит
Szó szerinti jelentés
Дума по дума
śrī-bhagavān uvāca – az Istenség Legfelsőbb Személyisége mondta; ūrdhva-mūlam – felfelé álló gyökerű; adhaḥ – lefelé álló; śākham – ágú; aśvattham – banyanfa; prāhuḥ – mondják; avyayam – örökkévaló; chandāṁsi – a védikus himnuszok; yasya – amelynek; parṇāni – levelei; yaḥ – aki; tam – azt; veda – ismeri; saḥ – ő; veda-vit – a Védák ismerője.
шрӣ-бхагава̄н ува̄ча – Върховната Божествена Личност каза; ӯрдхва-мӯлам – с корените нагоре; адхах̣ – надолу; ша̄кхам – клоните; ашваттхам – баняново дърво; пра̄хух̣ – се казва; авяям – вечно; чханда̄м̇си – ведическите химни; яся – на което; парн̣а̄ни – листата; ях̣ – всеки, който; там – това; веда – знае; сах̣ – той; веда-вит – познавач на Ведите.
Fordítás
Превод
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Van egy elpusztíthatatlan banyanfa, melynek gyökerei felfelé, ágai pedig lefelé nőnek, s melynek a védikus himnuszok a levelei. Aki ismeri ezt a fát, az ismeri a Védákat.
Върховната Божествена Личност каза: Известно е, че има безсмъртно баняново дърво, което расте с корените нагоре и с клоните надолу, а листата му са ведическите химни. Който познава това дърво, познава и Ведите.
Magyarázat
Пояснение
A bhakti-yoga fontosságának megvitatása után az ember megkérdezheti: „És mi a helyzet a Védákkal?” Ez a fejezet elmondja majd, hogy a Védák tanulmányozásának célja az, hogy az ember megismerje Kṛṣṇát. Éppen ezért aki Kṛṣṇa-tudatú, s odaadó szolgálatot végez, az már ismeri a Védákat.
След като бе обсъдена важността на бхакти йога, някой може да запита: „Какво ще кажете за Ведите?“. В тази глава се обяснява, че Ведите се изучават с цел да се разбере Кр̣ш̣н̣а. Следователно ако е в Кр̣ш̣н̣а съзнание, ако се занимава с предано служене, човек вече знае Ведите.
Az anyagi világ útvesztőjét ez a vers egy banyanfához hasonlítja. A gyümölcsöző cselekedeteket végző számára ez a fa végtelen – egyik ágáról a másikra vándorol az idők végezetéig. Az anyagi világ fája határtalan, s aki ragaszkodik hozzá, annak nincs reménye a felszabadulásra. Az ember felemelését szolgáló védikus himnuszok e fa levelei. A fa gyökerei felfelé nőnek, mert az univerzum legfelső bolygójától, Brahmā hajlékától indulnak ki. Ha valaki képes megérteni az illúziónak ezt az elpusztíthatatlan fáját, az kiszabadulhat útvesztőjéből.
Оплитането в материалния свят тук е сравнено с баняново дърво. За занимаващия се с плодоносни дейности баняновото дърво няма край; той се мести по него от клон на клон. Дървото на този материален свят е безкрайно и който е привързан към него, няма шанс за освобождение. Ведическите химни, предназначени за усъвършенстване на човека, са листата на това дърво. Корените му растат нагоре, защото започват от най-висшата планета в тази Вселена, където живее Брахма̄. Ако успее да разбере това неразрушимо дърво на илюзията, човек ще успее и да се измъкне от него.
Meg kell értenünk, milyen úton szabadulhatunk ki. Az előző fejezetek már elmagyarázták, hogy több folyamat is létezik, amelyek segítségével megmenekülhetünk az anyag fogságából, s egészen a tizenharmadik fejezetig azt láthattuk, hogy erre a Legfelsőbb Úrnak végzett odaadó szolgálat a legjobb módszer. Az odaadó szolgálat alapelve nem más, mint hogy meg kell válnunk az anyagi tettektől, s az Úr transzcendentális szolgálatába kell állnunk. Az anyagi világhoz fűződő ragaszkodás elvágásának módjáról e fejezet elején lesz szó. Az anyagi létezés gyökere felfelé nő. Ez azt jelenti, hogy a teljes anyagi szubsztanciától, az univerzum legmagasabb bolygójától indul ki. Innen kezdődve terjed ki az egész univerzum megannyi ággal, melyek a különféle bolygórendszereket képviselik. A gyümölcsök képviselik az élőlények tetteinek eredményeit, azaz a vallást, az anyagi gyarapodást, az érzékkielégítést és a felszabadulást.
Процесът на освобождение трябва да бъде внимателно проследен. В предишните глави беше обяснено, че има много методи, с чиято помощ се намира изход от материалното оплитане. И от главите до четиринайсета разбрахме, че преданото служене на Върховния Бог е най-добрият начин. Основният принцип на преданото служене е непривързаност към материалните дейности и привързаност към трансцендентално служене на Бога. Начинът да се прекрати привързаността към материалния свят е изложен в началото на тази глава. Корените на материалното съществуване растат нагоре. Това означава, че то започва от общата материална субстанция, от най-висшата планета във Вселената. Оттам се разпростира цялата Вселена с множество клони, представляващи различните планетарни системи. Плодовете символизират резултатите от дейността на живите същества, а именно: религия, икономическо развитие, сетивно наслаждение и освобождение.
Ebben a világban nem tudunk olyan fáról, melynek ágai lefelé, gyökerei pedig fölfelé nőnének. Ám mégis létezik ilyen – a tóparton magunk is láthatjuk. A parton álló fa tükröződik a vízen, s a tükörképen az ágai lefelé, gyökerei pedig felfelé nőnek. Más szóval az anyagi világ fája csupán tükörképe a lelki világ igazi fájának. A lelki világ tükröződésének alapját a vágyak jelentik, mint ahogyan a fa tükröződésének alapja a víz. A vágy okozza tehát, hogy a dolgok e tükrözött anyagi fényben léteznek. Aki szeretne kikerülni ebből az anyagi létből, annak az elemző tanulmányozás segítségével alaposan meg kell ismernie ezt a fát. Csakis akkor vághatja majd el a kötelékeket, melyek hozzá kötözik.
В този свят няма пример за дърво, което да расте с корените нагоре и клоните надолу, но все пак то съществува. Можем да го открием край водоемите. Там ще видим как дърветата на брега се отразяват във водата с корените нагоре и клоните надолу. С други думи, дървото на този материален свят е само отражение на истинското дърво на духовния свят. Това отражение на духовния свят се намира в желанието, както отражението на дървото е във водата. Желанието е причината нещата да са установени в тази отразена материална светлина. Ако искаме да се измъкнем от материалното съществуване, трябва чрез аналитично изучаване напълно да опознаем това дърво. Тогава ще прекъснем връзката си с него.
Ez a fa pontos mása az igazi fának, mivel annak tükörképe. A lelki világban minden megtalálható. Az imperszonalisták úgy vélik, hogy a Brahman a gyökere az anyagi világ fájának, és a sāṅkhya filozófia szerint ebből a gyökérből hajt ki a prakṛti, a puruṣa, majd a három guṇa, az öt durvafizikai elem (pañca-mahā-bhūta), a tíz érzékszerv (daśendriya), az elme stb. Ilyen módon osztják fel az egész anyagi világot huszonnégy elemre. Ha a Brahman minden megnyilvánulás középpontja, akkor ez az anyagi világ olyan megnyilvánulás, ami a középponttól 180 fokot képez, a másik 180 fokot pedig a lelki világ alkotja. Az anyagi világ torz tükörkép, ami azt jelenti, hogy a lelki világ is rendelkezik ugyanazzal a változatossággal, de valóságosan. A prakṛti a Legfelsőbb Úr külső energiája, a puruṣa pedig maga a Legfelsőbb Úr. Ezt fejti ki a Bhagavad-gītā. Ez a megnyilvánulás anyagi, éppen ezért ideiglenes. A tükröződés ideiglenes, hiszen néha látható, néha pedig nem; az eredet azonban, ahonnan a tükröződés származik, örökkévaló. Az igazi fa anyagi tükörképét ki kell vágnunk. A Védákat az ismeri igazán, aki tudja, hogyan kell elvágni az anyagi világhoz fűző ragaszkodást. Aki ismeri ezt a folyamatot, az valóban ismeri a Védákat. A Védák rituális formaságaihoz vonzódó ember a fa gyönyörű zöld leveleihez vonzódik, s nem ismeri igazán a Védák célját. Az Istenség Személyisége maga fedi fel, hogy a Védák célja a tükörkép-fa kivágása, s a lelki világ igazi fájának elérése.
Тъй като е отражение на истинското, това дърво е негово точно копие. Всичко е там, в духовния свят. Имперсоналистите считат Брахман за корена на материалното дърво и от корена, според Са̄н̇кхя философията, водят началото си пракр̣ти, пуруш̣а, трите гун̣и, петте груби елемента (пан̃ча-маха̄-бхӯта), десетте сетива (дашендрия), умът и т.н. По такъв начин те разделят целия материален свят на двайсет и четири елемента. Ако Брахман е центърът на всички проявления, материалният свят се явява 180 градусова част от кръга с този център, а другата част, обхващаща останалите 180 градуса, представлява духовният свят. Материалният свят е изкривено отражение, следователно в духовния свят трябва да има същото разнообразие, но реално съществуващо. Затова в духовния свят има и пракр̣ти, и пуруш̣а. Но там пракр̣ти е вътрешната енергия на Бога, а пуруш̣а е самият Върховен Бог. Това е обяснено в Бхагавад-гӣта̄ (8.22): пуруш̣ах̣ са парах̣ па̄ртха. Разликата между духовното и материалното проявление е, че първото е вечно, а второто – временно. Отражението е временно, защото понякога може да бъде видяно, а понякога не. Но източникът на отражението е вечен. Материалното отражение на истинското дърво трябва да бъде отсечено. Когато се казва, че някой знае Ведите, предполага се, че знае как да унищожи привързаността си към материалния свят. Ако познава този метод, той наистина познава Ведите. Човекът, привлечен от ритуалните предписания на Ведите, е привлечен от прекрасните зелени листа на дървото; той не знае целта на Ведите. Целта на Ведите, разкрита от самата Божествена Личност, е да се отсече това отразено дърво и да се достигне истинското дърво на духовния свят.