Skip to main content

1. VERS

TEXT 1

Szöveg

Verš

śrī-bhagavān uvāca
ūrdhva-mūlam adhaḥ-śākham
aśvatthaṁ prāhur avyayam
chandāṁsi yasya parṇāni
yas taṁ veda sa veda-vit
śrī-bhagavān uvāca
ūrdhva-mūlam adhaḥ-śākham
aśvatthaṁ prāhur avyayam
chandāṁsi yasya parṇāni
yas taṁ veda sa veda-vit

Szó szerinti jelentés

Synonyma

śrī-bhagavān uvāca – az Istenség Legfelsőbb Személyisége mondta; ūrdhva-mūlam – felfelé álló gyökerű; adhaḥ – lefelé álló; śākham – ágú; aśvattham – banyanfa; prāhuḥ – mondják; avyayam – örökkévaló; chandāṁsi – a védikus himnuszok; yasya – amelynek; parṇāni – levelei; yaḥ – aki; tam – azt; veda – ismeri; saḥ – ő; veda-vit – a Védák ismerője.

śrī-bhagavān uvāca — Nejvyšší Pán, Osobnost Božství, pravil; ūrdhva-mūlam — s kořeny nahoře; adhaḥ — dole; śākham — větve; aśvattham — banyán; prāhuḥ — je řečeno; avyayam — věčný; chandāṁsi — védské hymny; yasya — jehož; parṇāni — listy; yaḥ — každý, kdo; tam — to; veda — ví; saḥ — on; veda-vit — znalec Ved.

Fordítás

Překlad

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Van egy elpusztíthatatlan banyanfa, melynek gyökerei felfelé, ágai pedig lefelé nőnek, s melynek a védikus himnuszok a levelei. Aki ismeri ezt a fát, az ismeri a Védákat.

Nejvyšší Pán, Osobnost Božství, pravil: Je řečeno, že existuje nechřadnoucí banyán, jehož kořeny směřují nahoru a větve dolů a jehož listy jsou védské hymny. Každý, kdo tento strom zná, je znalcem Ved.

Magyarázat

Význam

A bhakti-yoga fontosságának megvitatása után az ember megkérdezheti: „És mi a helyzet a Védákkal?” Ez a fejezet elmondja majd, hogy a Védák tanulmányozásának célja az, hogy az ember megismerje Kṛṣṇát. Éppen ezért aki Kṛṣṇa-tudatú, s odaadó szolgálatot végez, az már ismeri a Védákat.

Po diskusi o tom, jak důležitá je bhakti-yoga, se někdo možná zeptá: “A co Vedy?” V této kapitole je vysvětleno, že účelem studia Ved je poznat Kṛṣṇu. Proto každý, kdo má vědomí Kṛṣṇy neboli vykonává oddanou službu, již Vedy zná.

Az anyagi világ útvesztőjét ez a vers egy banyanfához hasonlítja. A gyümölcsöző cselekedeteket végző számára ez a fa végtelen – egyik ágáról a másikra vándorol az idők végezetéig. Az anyagi világ fája határtalan, s aki ragaszkodik hozzá, annak nincs reménye a felszabadulásra. Az ember felemelését szolgáló védikus himnuszok e fa levelei. A fa gyökerei felfelé nőnek, mert az univerzum legfelső bolygójától, Brahmā hajlékától indulnak ki. Ha valaki képes megérteni az illúziónak ezt az elpusztíthatatlan fáját, az kiszabadulhat útvesztőjéből.

Spletitost hmotného světa je zde přirovnána k banyánu. Pro toho, kdo se věnuje jednání s vidinou jeho plodů, nemá tento banyán konce. Taková osoba jen stále přelézá z jedné větve na druhou. Tento strom představující hmotný svět nikde nekončí a ten, kdo je k němu poután, nemůže být vysvobozen. Védské hymny, které mají umožnit dostat se na vyšší úroveň, jsou listy tohoto stromu. Jeho kořeny směřují nahoru, neboť začínají tam, kde sídlí Brahmā — u planety, která je v tomto vesmíru nejvýše. Ten, kdo je schopen porozumět tomuto neporušitelnému stromu iluze, se může z jeho spleti vyprostit.

Meg kell értenünk, milyen úton szabadulhatunk ki. Az előző fejezetek már elmagyarázták, hogy több folyamat is létezik, amelyek segítségével megmenekülhetünk az anyag fogságából, s egészen a tizenharmadik fejezetig azt láthattuk, hogy erre a Legfelsőbb Úrnak végzett odaadó szolgálat a legjobb módszer. Az odaadó szolgálat alapelve nem más, mint hogy meg kell válnunk az anyagi tettektől, s az Úr transzcendentális szolgálatába kell állnunk. Az anyagi világhoz fűződő ragaszkodás elvágásának módjáról e fejezet elején lesz szó. Az anyagi létezés gyökere felfelé nő. Ez azt jelenti, hogy a teljes anyagi szubsztanciától, az univerzum legmagasabb bolygójától indul ki. Innen kezdődve terjed ki az egész univerzum megannyi ággal, melyek a különféle bolygórendszereket képviselik. A gyümölcsök képviselik az élőlények tetteinek eredményeit, azaz a vallást, az anyagi gyarapodást, az érzékkielégítést és a felszabadulást.

Je třeba znát způsob vyproštění. V předchozích kapitolách bylo vysvětleno, že je mnoho procesů, které umožňují se z hmotného zapletení dostat. A až do třinácté kapitoly jsme mohli číst o tom, že oddaná služba Nejvyššímu Pánu je tou nejlepší cestou. Základním principem oddané služby je být odpoután od hmotných činností a poután k transcendentální službě Pánu. Začátek této kapitoly pojednává o způsobu, jak se zbavit připoutanosti k hmotnému světu. Kořen hmotné existence směřuje nahoru. To znamená, že začíná u celkové hmotné substance, u planety, která je ve vesmíru nejvýše. Odtamtud se rozpíná celý vesmír se svými mnoha větvemi, různými planetárními soustavami. Plody jsou výsledky činností živých bytostí — náboženství, hospodářský rozvoj, smyslový požitek a osvobození.

Ebben a világban nem tudunk olyan fáról, melynek ágai lefelé, gyökerei pedig fölfelé nőnének. Ám mégis létezik ilyen – a tóparton magunk is láthatjuk. A parton álló fa tükröződik a vízen, s a tükörképen az ágai lefelé, gyökerei pedig felfelé nőnek. Más szóval az anyagi világ fája csupán tükörképe a lelki világ igazi fájának. A lelki világ tükröződésének alapját a vágyak jelentik, mint ahogyan a fa tükröződésének alapja a víz. A vágy okozza tehát, hogy a dolgok e tükrözött anyagi fényben léteznek. Aki szeretne kikerülni ebből az anyagi létből, annak az elemző tanulmányozás segítségével alaposan meg kell ismernie ezt a fát. Csakis akkor vághatja majd el a kötelékeket, melyek hozzá kötözik.

V tomto světě běžné nevídáme strom, jehož větve by směřovaly dolů a kořeny nahoru. Takový strom však existuje. Najdeme ho u vody, kde vidíme, jak se stromy rostoucí na břehu odrážejí na vodní hladině a mají větve dole a kořeny nahoře. Jinými slovy, strom tohoto hmotného světa je pouhým odrazem skutečného stromu duchovního světa. Tento odraz duchovního světa spočívá v touze, tak jako je odraz stromu ve vodě. Touha je příčinou výskytu věcí v tomto hmotném světle, které je odrazem duchovní reality. Ten, kdo se chce z hmotné existence vyprostit, musí tento strom pomocí analytického studia důkladně poznat. Potom může přetnout spojení, které s ním má.

Ez a fa pontos mása az igazi fának, mivel annak tükörképe. A lelki világban minden megtalálható. Az imperszonalisták úgy vélik, hogy a Brahman a gyökere az anyagi világ fájának, és a sāṅkhya filozófia szerint ebből a gyökérből hajt ki a prakṛti, a puruṣa, majd a három guṇa, az öt durvafizikai elem (pañca-mahā-bhūta), a tíz érzékszerv (daśendriya), az elme stb. Ilyen módon osztják fel az egész anyagi világot huszonnégy elemre. Ha a Brahman minden megnyilvánulás középpontja, akkor ez az anyagi világ olyan megnyilvánulás, ami a középponttól 180 fokot képez, a másik 180 fokot pedig a lelki világ alkotja. Az anyagi világ torz tükörkép, ami azt jelenti, hogy a lelki világ is rendelkezik ugyanazzal a változatossággal, de valóságosan. A prakṛti a Legfelsőbb Úr külső energiája, a puruṣa pedig maga a Legfelsőbb Úr. Ezt fejti ki a Bhagavad-gītā. Ez a megnyilvánulás anyagi, éppen ezért ideiglenes. A tükröződés ideiglenes, hiszen néha látható, néha pedig nem; az eredet azonban, ahonnan a tükröződés származik, örökkévaló. Az igazi fa anyagi tükörképét ki kell vágnunk. A Védákat az ismeri igazán, aki tudja, hogyan kell elvágni az anyagi világhoz fűző ragaszkodást. Aki ismeri ezt a folyamatot, az valóban ismeri a Védákat. A Védák rituális formaságaihoz vonzódó ember a fa gyönyörű zöld leveleihez vonzódik, s nem ismeri igazán a Védák célját. Az Istenség Személyisége maga fedi fel, hogy a Védák célja a tükörkép-fa kivágása, s a lelki világ igazi fájának elérése.

Tento strom je jakožto odraz skutečného stromu jeho přesnou kopií. V duchovním světě je všechno. Impersonalisté pokládají za kořen hmotného stromu Brahman a z tohoto kořene — podle filozofie sāṅkhyi, pochází prakṛti, puruṣa, potom tři guṇy, pět hrubohmotných prvků (pañca-mahā-bhūta), pak deset smyslů (daśendriya), mysl a tak dále. Tímto způsobem rozdělují celý hmotný svět na dvacet čtyři prvků. Je-li Brahman střed všeho projeveného, pak je tento hmotný svět projevem sto osmdesáti stupňů kruhu a zbývajících sto osmdesát stupňů je duchovní svět. Hmotný svět je převráceným odrazem a v duchovním světě tedy musí být stejná různorodost, ale ve své skutečné podobě. Prakṛti je vnější energie Nejvyššího Pána a puruṣa je sám Nejvyšší Pán. To je v Bhagavad-gītě vysvětleno. Jelikož je tento projev hmotný, je dočasný. Odraz není trvalý — někdy je vidět a jindy ne. To, co se odráží, je však věčné. Hmotný odraz skutečného stromu je třeba odstranit. Pokud se o někom říká, že zná Vedy, rozumí se, že ví, jak odstranit připoutanost k tomuto hmotnému světu. Jestliže zná tento proces, je skutečným znalcem Ved. Ten, koho lákají védské návody k obřadům, je přitahován krásnými zelenými listy stromu. Nezná dost dobře smysl Ved. Tím je — jak osobně vyjevuje Osobnost Božství — pokácet tento strom, který je jen odrazem, a dosáhnout skutečného stromu duchovního světa.