31. VERS

TEXT 31

Szöveg

Tekstas

na ca śreyo ’nupaśyāmi
hatvā sva-janam āhave
na kāṅkṣe vijayaṁ kṛṣṇa
na ca rājyaṁ sukhāni ca

Szó szerinti jelentés

Synonyms

na – sem; ca – is; śreyaḥ – jót; anupaśyāmi – látok; hatvā – megölve; sva-janam – saját rokonaimat; āhave – a harcban; na – sem; kāṅkṣe – vágyok; vijayam – győzelemre; kṛṣṇa – ó, Kṛṣṇa; na – sem; ca – is; rājyam – királyságot; sukhāni – az ebből származó boldogságot; ca – és.

na — nei; ca — taip pat; śreyaḥ — gėrį; anupaśyāmi — aš įžvelgiu; hatvā — žudydamas; sva-janam — savo gentainius; āhave — kovoje; na — nei; kāṅkṣe — aš trokštu; vijayam — pergalės; kṛṣṇa — o Kṛṣṇa; na — nei; ca — taip pat; rājyam — karalystės; sukhāni — laimės iš jos; ca — taip pat.

Fordítás

Translation

Nem látom be, mi jó származik abból, ha megölöm rokonaimat a harcban. Ó, kedves Kṛṣṇám, nem akarom megnyerni e csatát, s nem vágyom sem királyságra, sem boldogságra!

Nesuprantu, ką gero gali duoti gentainių žudymas šiame mūšyje. Tokia kaina, mano brangusis Kṛṣṇa, aš netrokštu nei pergalės, nei karalystės, nei laimės.

Magyarázat

Purport

A feltételekhez kötött lelkek nem tudják, hogy igazi érdekük Viṣṇu (Kṛṣṇa) érdeke, ezért a test alapján fennálló kapcsolatokhoz vonzódnak abban a reményben, hogy így majd boldogok lesznek. E vak életfelfogás következtében még arról is megfeledkeznek, mi okozhat számukra anyagi boldogságot. Úgy tűnik, hogy Arjuna még a kṣatriyák erkölcsi törvényeit is egészen elfelejtette. Azt mondják, kétféle ember juthat el a hatalmas és ragyogó Nap bolygóra. Az egyik a kṣatriya, aki Kṛṣṇa személyes parancsainak engedelmeskedve a csatatéren esik el, a másik a lemondott rendben élő ember, aki teljesen átadja magát a lelki kultúrának. Arjuna még az ellenségeit is vonakodik megölni, a rokonairól nem is beszélve. Azt hiszi, sohasem lehet boldog az életben, ha megöli rokonait, s ezért nem akar harcolni, mint ahogyan a jóllakott embernek sincs kedve a főzéshez. Elhatározta, hogy az erdőbe vonul, s kiábrándultságában magányosan fog élni. Kṣatriya lévén azonban szüksége volt egy királyságra a létfenntartásához, mert a kṣatriyák a kormányzáson kívül nem űzhetnek más foglalkozást. De Arjunának nem volt királysága. Erre az egyetlen megoldás az volt, hogy megküzd unokatestvéreivel, fivéreivel, és visszaköveteli az apjától örökölt birodalmat. Ezt azonban nem akarta, így arra gondolt, az lesz a legjobb, ha az erdőbe megy, s minden remény nélkül magányba vonul.

KOMENTARAS: Sąlygotos sielos nežino, kad didžiausia nauda joms – tai tarnauti Viṣṇu (arba Kṛṣṇai). Jas suvilioja kūniški ryšiai ir jos tikisi per juos patirti laimę. Šitaip aklai suvokdamos gyvenimą, jos net neatmena, kokios yra materialios laimės priežastys. Atrodo, kad Arjuna bus pamiršęs ir dorovinį kṣatriyo kodeksą. Pasakyta, kad į akinančiai spindinčią Saulės planetą, kurios galia neišmatuojama, verti patekti dviejų rūšių žmonės: kṣatriyai, Kṛṣṇos įsakymu kritę mūšio lauke, ir atsižadėjusieji pasaulio bei visiškai pasišventę dvasiniam tobulėjimui asmenys. Arjuna nenori žudyti net savo priešų, jau nekalbant apie giminaičius. Jis mano, kad nukovęs savo gentainius neberas laimės gyvenime, ir nenori grumtis mūšyje, kaip ir alkio nejaučiantis žmogus nenori gamintis maisto. Jis nutaria pasitraukti į mišką ir gyventi ten vienas su savo neviltimi. Bet jam, kṣatriyui, norinčiam pragyventi, reikia valdyti karalystę, nes kṣatriyas negali daryti nieko kito. Bet Arjuna neturi karalystės. Vienintelis būdas ją išsikovoti – kautis su pusbroliais, broliais, ir jėga atgauti iš tėvo paveldėtas valdas. Tačiau to daryti jis nenori. Todėl jis mano, kad reikia pasitraukti į mišką ir vienišam ten kentėti.