TEXT 11

11. VERS

Texte

Szöveg

kāyena manasā buddhyā
kevalair indriyair api
yoginaḥ karma kurvanti
saṅgaṁ tyaktvātma-śuddhaye

Synonyms

Szó szerinti jelentés

kāyena: avec le corps; manasā: avec le mental; buddhyā: avec l’intelligence; kevalaiḥ: purifiés; indriyaiḥ: avec les sens; api: même; yoginaḥ: ceux qui sont conscients de Kṛṣṇa; karma: les actions; kurvanti: ils accomplissent; saṅgam: l’attachement; tyaktvā: abandonnant; ātma: le soi; śuddhaye: pour purifier.

kāyena – a testtel; manasā – az elmével; buddhyā – az értelemmel; kevalaiḥ – a megtisztult; indriyaiḥ – érzékekkel; api – még; yoginaḥ – a Kṛṣṇa-tudatú emberek; karma – tetteket; kurvanti – végeznek; saṅgam – ragaszkodást; tyaktvā – feladva; ātma – az önvalónak; śuddhaye – a megtisztulás érdekében.

Translation

Fordítás

Brisant ses attachements, le yogī n’agit avec son corps, son mental, son intelligence, ses sens même, que pour se purifier.

A yogīk lemondanak minden ragaszkodásról, és testükkel, elméjükkel, értelmükkel, sőt érzékeikkel is egyedül a tisztulás érdekében cselekszenek.

Purport

Magyarázat

Qu’il relève du corps, du mental, de l’intelligence ou même des sens, tout acte accompli en vue de satisfaire les sens de Kṛṣṇa est purifié de toute contamination de la matière. Il n’entraîne ainsi aucune conséquence matérielle. On peut aisément accomplir des actes purs (sad-ācāra) en agissant dans le cadre de la conscience de Kṛṣṇa. Śrīla Rūpa Gosvāmī écrit à ce propos dans son Bhakti-rasāmṛta-sindhu (1.2.187):

Ha Kṛṣṇa-tudatban, Kṛṣṇa érzékeinek örömére cselekszünk, akkor a test, az elme, az értelem, sőt még az érzékek cselekedetei is megtisztulnak az anyagi szennyeződéstől. A Kṛṣṇa-tudatú ember tetteinek nincsenek anyagi visszahatásai. Kṛṣṇa-tudatban cselekedve tehát nagyon könnyű tiszta tetteket végezni, melyeket általában sad-ācārának neveznek. Śrī Rūpa Gosvāmī így ír erről Bhakti-rasāmṛta-sindhu című művében (1.2.187):

īhā yasya harer dāsye
karmaṇā manasā girā
nikhilāsv apy avasthāsu
jīvan-muktaḥ sa ucyate

« Bien que ses actes puissent sembler matériels, celui qui met ses paroles, son corps, son mental et son intelligence au service du Seigneur (dans la conscience de Kṛṣṇa) est libéré même en ce monde. »

Il est affranchi du faux ego car il ne s’identifie pas plus à son corps qu’il ne s’en croit le possesseur. Il sait que lui et son corps appartiennent à Kṛṣṇa. Utilisant tout ce qu’il possède (paroles, corps, mental, intelligence, vie, biens, etc.) au service de Kṛṣṇa, il est alors uni à Lui. Il ne fait plus qu’un avec Kṛṣṇa, et il est libéré du faux ego qui conduit l’homme à s’identifier à son corps. Telle est la perfection de la conscience de Kṛṣṇa.

„Aki testével, elméjével, értelmével és szavaival Kṛṣṇa-tudatban (azaz Kṛṣṇa szolgálatában) cselekszik, az annak ellenére, hogy a legkülönfélébb anyaginak tűnő tetteket végzi, már ebben az anyagi világban felszabadult léleknek tekinthető.” Hamis egója nincs, mert nem hiszi azt, hogy ő az anyagi test vagy a test tulajdonosa. Tudja, hogy nem ez az anyagi test, és hogy ez a test nem az övé – ő maga és a test egyaránt Kṛṣṇáé. Ha mindenét, vagyis mindazt, amit testével, elméjével, értelmével, beszédével, életével, vagyonával stb. létrehoz, Kṛṣṇa szolgálatába állítja, akkor azon nyomban összekapcsolódik Vele. Egy lesz Kṛṣṇával, és megszabadul attól a hamis egótól, ami az embert arra készteti, hogy testének vagy más egyébnek higgye magát. Ez a Kṛṣṇa-tudat tökéletes szintje.