Bg. 5.11

कायेन मनसा बुद्ध्या केवलैरिन्द्रियैरपि ।
योगिन: कर्म कुर्वन्ति सङ्गं त्यक्त्वात्म‍श‍ुद्धये ॥ ११ ॥
kāyena manasā buddhyā
kevalair indriyair api
yoginaḥ karma kurvanti
saṅgaṁ tyaktvātma-śuddhaye

Synonyms

kāyenaa testtel; manasāaz elmével; buddhyāaz értelemmel; kevalaiḥa megtisztult; indriyaiḥérzékekkel; apimég; yoginaḥa Kṛṣṇa-tudatú emberek; karmatetteket; kurvantivégeznek; saṅgamragaszkodást; tyaktvāfeladva; ātmaaz önvalónak; śuddhayea megtisztulás érdekében.

Translation

A yogīk lemondanak minden ragaszkodásról, és testükkel, elméjükkel, értelmükkel, sőt érzékeikkel is egyedül a tisztulás érdekében cselekszenek.

Purport

Ha Kṛṣṇa-tudatban, Kṛṣṇa érzékeinek örömére cselekszünk, akkor a test, az elme, az értelem, sőt még az érzékek cselekedetei is megtisztulnak az anyagi szennyeződéstől. A Kṛṣṇa-tudatú ember tetteinek nincsenek anyagi visszahatásai. Kṛṣṇa-tudatban cselekedve tehát nagyon könnyű tiszta tetteket végezni, melyeket általában sad-ācārának neveznek. Śrī Rūpa Gosvāmī így ír erről Bhakti-rasāmṛta-sindhu című művében (1.2.187):
īhā yasya harer dāsye
karmaṇā manasā girā
nikhilāsv apy avasthāsu
jīvan-muktaḥ sa ucyate
„Aki testével, elméjével, értelmével és szavaival Kṛṣṇa-tudatban (azaz Kṛṣṇa szolgálatában) cselekszik, az annak ellenére, hogy a legkülönfélébb anyaginak tűnő tetteket végzi, már ebben az anyagi világban felszabadult léleknek tekinthető.” Hamis egója nincs, mert nem hiszi azt, hogy ő az anyagi test vagy a test tulajdonosa. Tudja, hogy nem ez az anyagi test, és hogy ez a test nem az övé – ő maga és a test egyaránt Kṛṣṇáé. Ha mindenét, vagyis mindazt, amit testével, elméjével, értelmével, beszédével, életével, vagyonával stb. létrehoz, Kṛṣṇa szolgálatába állítja, akkor azon nyomban összekapcsolódik Vele. Egy lesz Kṛṣṇával, és megszabadul attól a hamis egótól, ami az embert arra készteti, hogy testének vagy más egyébnek higgye magát. Ez a Kṛṣṇa-tudat tökéletes szintje.