TEXT 52

52. VERS

Tekst

Szöveg

yadā te moha-kalilaṁ
buddhir vyatitariṣyati
tadā gantāsi nirvedaṁ
śrotavyasya śrutasya ca

Synonyms

Szó szerinti jelentés

yadā — kui; te — sinu; moha — illusiooni; kalilam — paks mets; buddhiḥ — arukusele tuginev transtsendentaalne teenimine; vyatitariṣyati — ületab; tadā — sel ajal; gantā asi — sa lähed; nirvedam — kalkus; śrotavyasya — kõige kuuldava suhtes; śrutasya — kõik, mida on juba kuuldud; ca — samuti.

yadā – amikor; te – a te; moha – illúziódnak; kalilam – sűrű erdejét; buddhiḥ – az intelligenciával végzett transzcendentális szolgálat; vyatitariṣyati – elhagyja; tadā – akkor; gantā asi – menni fogsz; nirvedam – közömbösségbe; śrotavyasya – az iránt, amit hallani fogsz; śrutasya – amit már hallottál; ca – és.

Translation

Fordítás

Kui su arukus on pääsenud välja pettekujutelmade paksust metsast, muutud sa ükskõikseks kõige selle suhtes, mida sa oled varem kuulnud ja kõige selle suhtes, mida sa tulevikus kuuled.

Amikor értelmed kitalál az illúzió sűrű erdejéből, közömbössé válsz mindaz iránt, amit hallottál, s amit hallani fogsz.

Purport

Magyarázat

Jumala suurte pühendunute eludest on palju häid näiteid selle kohta, kuidas nad lihtsalt Jumala pühendunud teenimise läbi muutusid ükskõikseteks „Vedade" rituaalide suhtes. Kui inimene tõepoolest mõistab Kṛṣṇat ning oma suhteid Temaga, muutub ta loomulikult täiesti ükskõikseks kõikide karmalistele resultaatidele suunatud rituaalide suhtes, ja seda ka siis, kui ta on suurte kogemustega brāhmaṇa. Śrī Mādhavendra Purī, suur pühendunu ja ācārya pühendunute ahelas ütleb:

Az Úr számtalan nagy bhaktájának élete példa arra, hogyan lehet közömbössé válni a Védák rítusai iránt pusztán az Úr odaadó szolgálatával. Amikor valaki valóban megérti, hogy kicsoda Kṛṣṇa és neki milyen kapcsolata van Vele, akkor a gyümölcsöző cselekedetek szertartásai egyszerre közömbössé válnak számára, még akkor is, ha ő maga tanult brāhmaṇa. Śrī Mādhavendra Purī, a tanítványi lánc nagy bhaktája és ācāryája mondja:

sandhyā-vandana bhadram astu bhavato bhoḥ snāna tubhyaṁ namo
bho devāḥ pitaraś ca tarpaṇa-vidhau nāhaṁ kṣamaḥ kṣamyatām
yatra kvāpi niṣadya yādava-kulottaṁsasya kaṁsa-dviṣaḥ
smāraṁ smāram aghaṁ harāmi tad alaṁ manye kim anyena me

„Oo, minu kolm korda päevas loetavad palved! Kogu au teile! Oo, pesemine! Palun võta vastu minu sügav lugupidamine. Oo, pooljumalad! Oo, esiisad! Palun andke mulle andeks minu võimetus teile lugupidamist avaldada. Nüüd, kus iganes ma ka viibiks, suudan ma mõelda ainult Yadu dünastia suurest järglasest [Kṛṣṇast], Kaṁsa vaenlasest, ning seeläbi suudan ma vabastada end kõikidest oma pattude köidikutest. Ning ma arvan, et sellest mulle piisab."

„Ó, naponta háromszor ajánlott imák, minden dicsőséget nektek! Ó, fürdés, hódolatomat ajánlom neked! Ó, félistenek! Ó, ősatyák! Kérlek, bocsássatok meg nekem, hogy képtelen vagyok tiszteletemet ajánlani nektek! Bárhol vagyok, mindenhol a Yadu-dinasztia dicső leszármazottjára [Kṛṣṇára], Kaṁsa ellenségére gondolok, s ez kiszabadít a bűnök börtönéből. Úgy gondolom, nekem ez elegendő.”

Vedalikud kombetalitused ja rituaalid on kohustuslikud algajale pühendunule: algajal pühendunul tuleb lugeda erinevaid palveid kolm korda päevas, pesta ennast igal varahommikul, avaldada lugupidamist esiisadele jne. Kui aga inimene viibib täielikult Kṛṣṇa teadvuses ja on hõivatud Kṛṣṇa teenimisega transtsendentaalses armastuses, muutub ta ükskõikseks kõikide selliste reguleerivate printsiipide suhtes, sest selline inimene on juba jõudnud täiuslikkuseni. Kui inimene jõuab Kõigekõrgema Jumala Kṛṣṇa teenimise läbi asjade tõelise olemuse mõistmise tasandile, ei ole ta enam kohustatud sooritama erinevaid askeese ja ohverdusi, mida soovitatakse pühakirjades. Kui aga inimene ei ole mõistnud, et „Vedade" eesmärgiks on jõuda Kṛṣṇani ning ta sooritab vaid rituaale, millest seal on kirjutatud, siis raiskab ta vaid kasutult oma aega. Kṛṣṇa teadvuses viibivad inimesed ületavad śabda-brahma ehk „Vedade" ja „Upaniṣadide" piirid.

A kezdők számára fontosak a védikus szertartások és rítusok: a különféle imák, melyeket naponta háromszor elmondanak, a kora reggeli fürdés, a tiszteletnyilvánítás az ősatyáknak stb. Az az ember azonban, aki teljesen Kṛṣṇa-tudatú, s aki az Úr transzcendentális szerető szolgálatában él, már elérte a tökéletességet, s e szabályozó elvek közömbösek számára. Ha valaki a Legfelsőbb Úr, Kṛṣṇa szolgálata révén képes eljutni e tudás síkjára, többé már nem szükséges végrehajtania a kinyilatkoztatott írások ajánlotta különféle vezekléseket és áldozatokat. Ezzel szemben aki nem értette meg, hogy a Védák célja Kṛṣṇa elérése, és csupán a rítusoknak és a többi formaságnak él, az hiábavalóan vesztegeti az idejét. Azok, akik Kṛṣṇa-tudatúak, felülemelkednek a śabda-brahma, vagyis a Védák és az upaniṣadok birodalmán.