ТЕКСТ 1
1. VERS
Текст
Szöveg
сання̄сам̇ карман̣а̄м̇ кр̣ш̣н̣а
пунар йогам̇ ча шам̇саси
яч чхрея етайор екам̇
тан ме брӯхи су-нишчитам
sannyāsaṁ karmaṇāṁ kṛṣṇa
punar yogaṁ ca śaṁsasi
yac chreya etayor ekaṁ
tan me brūhi su-niścitam
Дума по дума
Szó szerinti jelentés
арджунах̣ ува̄ча – Арджуна каза; сання̄сам – отречение; карман̣а̄м – от всички дейности; кр̣ш̣н̣а – о, Кр̣ш̣н̣а; пунах̣ – отново; йогам – предано служене; ча – също; шам̇саси – Ти възхваляваш; ят – кое; шреях̣ – е по-благотворно; етайох̣ – от двете; екам – този; тат – който; ме – на мен; брӯхи – моля те, кажи; су-нишчитам – определено.
arjunaḥ uvāca – Arjuna mondta; sannyāsam – lemondást; karmaṇām – minden tettről; kṛṣṇa – ó, Kṛṣṇa; punaḥ – megint; yogam – odaadó szolgálatot; ca – is; śaṁsasi – dicséred; yat – ami; śreyaḥ – hasznosabb; etayoḥ – e kettő közül; ekam – egyet; tat – azt; me – nekem; brūhi – kérlek, mondd meg; su-niścitam – határozottan.
Превод
Fordítás
Арджуна каза: О, Кр̣ш̣н̣а, най-напред Ти поиска да се откажа от работата, а след това отново ми препоръча работа в преданост. Бъди така добър да ми кажеш ясно, кое от двете е по-благоприятно.
Arjuna így szólt: Ó, Kṛṣṇa, először azt kéred, mondjak le a tettekről, majd az odaadással végzett munkát ajánlod. Kérlek, mondd meg határozottan, hogy a kettő közül melyik a hasznosabb?
Пояснение
Magyarázat
В настоящата пета глава на Бхагавад-гӣта̄ Бог обяснява, че работата в преданост е по-добра от сухите размишления. Преданото служене е по-лесно, защото е трансцендентално по природа, и освобождава от последиците. Във втора глава беше изложено начално знание за душата и оплитането ѝ в материалното тяло. Беше посочено и как да се измъкнем от клетката на материята чрез буддхи йога, т.е. предано служене. В трета глава беше обяснено, че личността, постигнала знание, няма повече задължения. В четвърта глава Бог каза на Арджуна, че всички жертвени дейности кулминират в знанието. Обаче в края на същата глава Той посъветва Арджуна да се съвземе и да се сражава, установен в съвършено знание. Наблягайки едновременно върху важността на работата в преданост и на бездействието в знание, Кр̣ш̣н̣а обърква Арджуна и разколебава решителността му. Арджуна разбира, че отречение в знание означава прекратяване на всякаква работа, подчинена на сетивни дейности. Но ако човек работи с преданост, как се прекратява работата? С други думи, Арджуна мисли, че сання̄са, т.е. отречението в знание, означава да си освободен от всички видове дейности, защото работа и отречение му се струват несъвместими. Той не разбира, че работата, извършена в пълно знание, няма последици и затова е равностойна на бездействие. И пита дали трябва въобще да престане да работи, или да работи в пълно знание.
A Bhagavad-gītānak ebben a fejezetében az Úr kijelenti, hogy az odaadó szolgálatban végzett munka jobb az unalmas spekulációnál, s könnyebb is, mert transzcendentális természeténél fogva megszabadítja az embert a visszahatásoktól. A második fejezet a lélekről szóló tudás alapjait és a lélek anyagi testben való rabságát magyarázta el, valamint azt, hogyan lehet a buddhi-yoga, az odaadó szolgálat által kiszabadulni az anyag börtönéből. A harmadik fejezet arról szólt, hogy annak, aki eljutott a tudás síkjára, már nincsenek végrehajtandó kötelességei, a negyedik fejezetben pedig azt mondta el az Úr Arjunának, hogy minden áldozati tett a tudásban tetőzik. E fejezet végén azonban azt tanácsolta neki: ébredjen fel, s a tökéletes tudás birtokában harcoljon. Arjunát némileg összezavarta és elbizonytalanította, hogy Kṛṣṇa egyidejűleg hangsúlyozta az odaadással végzett munka és a tudással teli tétlenség fontosságát. Arjuna megértette, hogy a tudással történő lemondás mindenfajta érzéktevékenység beszüntetését jelenti. De hogyan szüntessük be a tetteket, ha odaadó szolgálatban cselekszünk? Más szóval Arjuna, mivel a tett és a lemondás összeegyeztethetetlennek tűnt számára, úgy vélte, hogy a sannyāsának, vagyis a tudással történő lemondásnak teljes egészében mentesnek kell lennie mindenféle cselekedettől. Úgy látszik, nem értette meg, hogy a teljes tudással végzett tett nem jár visszahatásokkal, tehát ugyanaz, mint a tétlenség. Ezért tette fel a kérdést: hagyjon-e abba minden tettet, vagy teljes tudásban cselekedjen?