Skip to main content

VERSO 32

32. VERS

Texto

Szöveg

māṁ hi pārtha vyapāśritya
ye ’pi syuḥ pāpa-yonayaḥ
striyo vaiśyās tathā śūdrās
te ’pi yānti parāṁ gatim
māṁ hi pārtha vyapāśritya
ye ’pi syuḥ pāpa-yonayaḥ
striyo vaiśyās tathā śūdrās
te ’pi yānti parāṁ gatim

Sinônimos

Szó szerinti jelentés

mām — em Mim; hi — decerto; pārtha — ó filho de Pṛthā; vyapāśritya — em especial refugiando-se em; ye — aqueles que; api — também; syuḥ — são; pāpa-yonayaḥ — nascidos de família inferior; striyaḥ — mulheres; vaiśyāḥ — comerciantes; tathā — também; śūdrāḥ — homens de classe inferior; te api — mesmo eles; yānti — vão; parām — para o supremo; gatim — destino.

mām – Nálam; hi – bizony; pārtha – ó, Pṛthā fia; vyapāśritya – védelmet keresve; ye – azok, akik; api – szintén; syuḥ – vannak; pāpa-yonayaḥ – alacsony rangú család szülöttei; striyaḥ – nők; vaiśyāḥ – kereskedők; tathā – is; śūdrāḥ – alacsony sorú emberek; te api – még ők is; yānti – mennek; parām – a legfelsőbb; gatim – célhoz.

Tradução

Fordítás

Ó filho de Pṛthā, todos os que se refugiam em Mim, mesmo que sejam de nascimento inferior ou as mulheres, os vaiśyas [comerciantes] ou os śūdras [trabalhadores braçais], podem alcançar o destino supremo.

Ó, Pṛthā fia! Aki Nálam keres menedéket, az még ha alacsony sorban született is – nő, vaiśya [kereskedő] vagy śūdra [munkás] –, elérheti a legfelsőbb célt.

Comentário

Magyarázat

Aqui, o Senhor Supremo é bem claro ao afirmar que no serviço devocional não há distinção entre as classes inferiores e superiores de pessoas. No conceito de vida material, prevalecem essas divisões, mas elas não existem para quem se ocupa no serviço transcendental amoroso do Senhor. Todos se candidatam a chegar ao destino supremo. No Śrīmad-Bhāgavatam (2.4.18), afirma-se que até mesmo os mais baixos, que são chamados caṇḍālas (comedores de cachorro), podem purificar-se, associando-se com devotos puros. Portanto, o serviço devocional e a orientação de um devoto puro são tão fortes que não há discriminação entre as classes inferiores e superiores; qualquer um pode adotar esse processo. Refugiando-se no devoto puro, a pessoa mais simples pode purificar-se, seguindo a orientação apropriada. Conforme os diferentes modos da natureza material, os homens são classificados no modo da bondade (brāhmaṇas), no modo da paixão (kṣatriyas, ou administradores), no modo em que há uma mistura de paixão e ignorância (vaiśyas, ou comerciantes) e no modo da ignorância (śūdras, ou trabalhadores braçais). Inferiores a estes estão os caṇḍālas, que nascem em famílias pecaminosas. Em geral, as classes superiores evitam associar-se com aqueles nascidos nas famílias pecaminosas. Mas o processo do serviço devocional é tão forte que o devoto puro do Senhor Supremo pode capacitar as pessoas de todas as classes inferiores a atingir a mais elevada perfeição da vida. Isto só é possível quando alguém aceita refugiar-se em Kṛṣṇa. Como aqui o indica a palavra vyapāśritya, é necessário refugiar-se completamente em Kṛṣṇa. Então, pode-se ser muito superior aos grandes jñānīs e yogīs.

A Legfelsőbb Úr egyértelműen kimondja ebben a versben, hogy az odaadó szolgálatban nincsen különbség a magasabb és alacsonyabb osztályba tartozó emberek között. Materialista életfelfogással szemlélve vannak ilyen csoportok, ám aki az Úr transzcendentális odaadó szolgálatában él, az nem tesz ilyen különbséget. Mindenki alkalmas a végső cél elérésére. A Śrīmad-Bhāgavatam (2.4.18) szerint még a caṇḍālák (kutyaevők), azaz a legalacsonyabb rendű emberek is megtisztulhatnak a tiszta bhakták társaságában. Az odaadó szolgálatnak és a tiszta bhakták vezetésének tehát olyan nagy ereje van, hogy eltöröl minden különbséget az emberek magasabb és alacsonyabb rendű csoportjai között, s bárki hozzákezdhet a végzéséhez. A tiszta bhaktánál menedéket keresve, a megfelelő vezetés alatt még a legegyszerűbb ember is megtisztulhat. Az emberek az anyagi természet különféle kötőerői szerint négy csoportra oszthatók: akikre a jóság kötőereje hat (brāhmaṇák), akikre a szenvedély (kṣatriyák, vagyis vezetők), akik a szenvedély és a tudatlanság kötőerejének hatása alatt állnak (vaiśyák, vagyis kereskedők), és akik a tudatlanság kötőerejében élnek (śūdrák, vagyis kétkezi munkások). Az ennél alacsonyabb szinten álló embereket, akik bűnös családokban születtek, caṇḍāláknak nevezik. A rangosabb osztályok általában kerülik az ilyen bűnös családok szülötteinek társaságát. Az odaadó szolgálat folyamata azonban olyannyira hatásos, hogy a Legfelsőbb Úr tiszta bhaktája még az alacsonyabb rendű osztályok tagjait is képessé teheti arra, hogy elérjék az élet legfőbb tökéletességét. Ez csak akkor lehetséges, ha az ember Kṛṣṇánál keres menedéket. Ahogyan azt a vyapāśritya szó jelzi, teljes mértékben Kṛṣṇánál kell menedéket keresnünk, s így az ember még a nagy jñānīknál és yogīknál is sokkal fejlettebbé válhat.