VERSO 22
22. VERS
Texto
Szöveg
duḥkha-yonaya eva te
ādy-antavantaḥ kaunteya
na teṣu ramate budhaḥ
duḥkha-yonaya eva te
ādy-antavantaḥ kaunteya
na teṣu ramate budhaḥ
Sinônimos
Szó szerinti jelentés
ye — aqueles; hi — decerto; saṁsparśa-jāḥ — pelo contato com os sentidos materiais; bhogāḥ — desfrutes; duḥkha — miséria; yonayaḥ — fontes de; eva — decerto; te — estão; ādi — um começo; anta — fim; vantaḥ — sujeitos a; kaunteya — ó filho de Kuntī; na — nunca; teṣu — naqueles; ramate — deleita-se; budhaḥ — a pessoa inteligente.
ye – azok; hi – bizony; saṁsparśa-jāḥ – az anyagi érzékekkel való kapcsolatból származó; bhogāḥ – élvezetek; duḥkha – boldogtalanság; yonayaḥ – forrásai; eva – bizony; te – ezek; ādi – a kezdet; anta – és vég; vantaḥ – hatása alatt állóak; kaunteya – ó, Kuntī fia; na – sohasem; teṣu – azokban; ramate – örömét leli; budhaḥ – aki intelligens.
Tradução
Fordítás
A pessoa inteligente não participa das fontes de miséria, que se devem ao contato com os sentidos materiais. Ó filho de Kuntī, esses prazeres têm um começo e um fim, e por isso o sábio não se delicia com eles.
Az okos távol tartja magát a szenvedés forrásaitól, amelyek az anyagi érzékekkel való kapcsolatból származnak. Ó, Kuntī fia, az efféle élvezeteknek kezdetük és végük van, ezért a bölcs nem leli bennük örömét.
Comentário
Magyarázat
Os prazeres dos sentidos materiais devem-se ao contato com os sentidos materiais, todos os quais são temporários porque o próprio corpo é temporário. A alma liberada não se interessa por algo temporário. Conhecendo bem as alegrias dos prazeres transcendentais, como pode a alma liberada concordar em desfrutar de prazeres falsos? O Padma Purāṇa diz:
Az anyagi érzéki örömök az anyagi érzékek kapcsolataiból származnak. Az érzékek mind ideiglenesek, mert maga a test is az. Egy felszabadult lelket nem érdekel semmilyen átmeneti dolog. Hogyan is lenne képes élvezni az illuzórikus gyönyört, amikor jól ismeri a transzcendentális élvezet örömeit? A Padma-purāṇában ez áll:
satyānande cid-ātmani
iti rāma-padenāsau
paraṁ brahmābhidhīyate
satyānande cid-ātmani
iti rāma-padenāsau
paraṁ brahmābhidhīyate
“Da Verdade Absoluta os místicos obtêm prazeres transcendentais ilimitados, e por isso a Suprema Verdade Absoluta, a Personalidade de Deus, também é conhecido como Rāma.”
„A misztikusok vég nélküli transzcendentális gyönyört merítenek az Abszolút Igazságból – ezért hívják a Legfelsőbb Abszolút Igazságot, az Istenség Személyiségét Rāmának is.”
Afirma-se também no Śrīmad-Bhāgavatam (5.5.1):
A Śrīmad-Bhāgavatam (5.5.1) így ír ezzel kapcsolatban:
kaṣṭān kāmān arhate viḍ-bhujāṁ ye
tapo divyaṁ putrakā yena sattvaṁ
śuddhyed yasmād brahma-saukhyaṁ tv anantam
kaṣṭān kāmān arhate viḍ-bhujāṁ ye
tapo divyaṁ putrakā yena sattvaṁ
śuddhyed yasmād brahma-saukhyaṁ tv anantam
“Meus queridos filhos, quem está na forma de vida humana não precisa trabalhar arduamente com o simples propósito de tentar satisfazer os sentidos; esses prazeres sensoriais encontram-se disponíveis para os comedores de excremento [porcos]. É preferível que se submetam nesta vida a penitências pelas quais sua existência se purificará, e assim vocês serão capazes de gozar de ilimitada bem-aventurança transcendental.”
„Kedves fiaim, az emberi létformában semmi értelme minden erőnkkel az érzéki örömökért fáradozni. Az efféle boldogságra még az ürülékevőknek [disznóknak] is lehetőségük van. Ehelyett életetek során vállaljatok lemondásokat, mert így létetek megtisztul, s így soha véget nem érő transzcendentális gyönyört élvezhettek majd!”
Portanto, aqueles que são yogīs de verdade, ou transcendentalistas eruditos, não sentem atração pelos prazeres dos sentidos, que são as causas de uma existência material contínua. Quanto mais a pessoa se entrega aos prazeres materiais, tanto mais se enreda nas misérias materiais.
Az igazi yogīkat, azaz tudós transzcendentalistákat ezért nem vonzzák az érzéki örömök, melyek csak a szakadatlan anyagi lét forrásai. Minél jobban rászokik az ember az anyagi élvezetekre, annál inkább fogságában tartja őt az anyagi szenvedés.