Skip to main content

TEKST 25

25. VERS

Tekst

Szöveg

śanaiḥ śanair uparamed
buddhyā dhṛti-gṛhītayā
ātma-saṁsthaṁ manaḥ kṛtvā
na kiñcid api cintayet
śanaiḥ śanair uparamed
buddhyā dhṛti-gṛhītayā
ātma-saṁsthaṁ manaḥ kṛtvā
na kiñcid api cintayet

Synonyms

Szó szerinti jelentés

śanaiḥ – stopniowo; śanaiḥ – krok za krokiem; uparamet – należy powstrzymywać; buddhyā – za pomocą inteligencji; dhṛti-gṛhītayā – spełniony z przekonaniem; ātma-saṁstham – usytuowany w transcendencji; manaḥ – umysł; kṛtvā – czyniąc; na – nie; kiñcit – wszystko inne; api – nawet; cintayet – powinien myśleć o.

śanaiḥ – fokozatosan; śanaiḥ – lépésről lépésre; uparamet – vissza kell tartania; buddhyā – az értelem által; dhṛti-gṛhītayā – meggyőződéssel; ātma-saṁstham – a transzcendensben megállapodottá; manaḥ – az elmét; kṛtvā – téve; na – ne; kiñcit – bármi másra; api – se; cintayet – gondoljon.

Translation

Fordítás

I tak stopniowo, krok po kroku, będąc wspieranym przez mocną wiarę, należy wprawić się w trans, używając do tego celu inteligencji, aby w ten sposób umysł – porzucając wszystkie inne myśli – mógł skoncentrować się na jaźni jedynie.

Az ember teljes meggyőződéssel, értelme segítségével fokozatosan, lépésről lépésre szilárduljon meg a transzban, s így elméjét rögzítse egyedül az önvalóra. Semmi másra ne gondoljon.

Purport

Magyarázat

ZNACZENIE:
 
Kierując się właściwą wiarą i inteligencją, należy stopniowo porzucić wszystkie zajęcia zmysłowe. Nazywa się to pratyāhāra. Umysł, będąc kontrolowanym bez przekonania, medytacji i wstrzymania czynności zmysłów, powinien zostać doprowadzony do transu, czyli samādhi. Wtedy nie ma już niebezpieczeństwa zaangażowania się w życie materialne. Innymi słowy, chociaż tak długo, dopóki posiadamy ciało materialne, musimy mieć związek z materią, to jednak nie należy myśleć o zadowalaniu zmysłów. Nie powinno się myśleć o żadnej innej przyjemności poza przyjemnością Najwyższej Jaźni. Stan ten jest łatwo osiągalny przez bezpośrednie praktykowanie świadomości Kṛṣṇy.

Helyes meggyőződése és értelme segítségével az embernek fokozatosan el kell érnie a pratyāhārának nevezett szintet, ahol minden érzéktevékenység megszűnik. Az elmének, melyet az ember a meggyőződés, a meditáció és az érzéktevékenységek beszüntetése segítségével megzabolázott, meg kell állapodnia a transzban, azaz a samādhiban. Ezen a szinten nem kell már többé tartania attól, hogy újra visszatér az anyagi életfelfogás kötelékeibe. Más szóval tehát annak ellenére, hogy az ember mindaddig, míg anyagi teste van, kapcsolatban áll az anyaggal, nem szabad érzékkielégítésre gondolnia. A Legfelsőbb Én örömén kívül semmilyen boldogságra ne gondoljon. A Kṛṣṇa-tudat közvetlen gyakorlásával bárki könnyen eljuthat erre a szintre.