TEXT 4

4. VERS

Tekst

Szöveg

sāṅkhya-yogau pṛthag bālāḥ
pravadanti na paṇḍitāḥ
ekam apy āsthitaḥ samyag
ubhayor vindate phalam

Synoniemen

Szó szerinti jelentés

sāṅkhya — analytisch onderzoek van de materiële wereld; yogau — activiteit in devotionele dienst; pṛthak — verschillend; bālāḥ — de minder intelligenten; pravadanti — zeggen; na — nooit; paṇḍitāḥ — de geleerden; ekam — in īīn; api — zelfs; āsthitaḥ — zich bevindend; samyak — volledig; ubhayoḥ — van beide; vindate — geniet; phalam — het resultaat.

sāṅkhya – az anyagi világ analitikus tanulmányozása; yogau – az odaadó szolgálatban végzett munka; pṛthak – különböző; bālāḥ – a kevésbé értelmesek; pravadanti – mondják; na – sohasem; paṇḍitāḥ – a nagy tudásúak; ekam – egyben; api – habár; āsthitaḥ – elhelyezkedve; samyak – teljesen; ubhayoḥ – mindkettőnek; vindate – élvezik; phalam – eredményét.

Vertaling

Fordítás

Alleen onwetenden zeggen dat devotionele dienst [karma-yoga] en het analytische onderzoek van de materiële wereld [sāṅkhya] van elkaar verschillen. Zij die werkelijk geleerd zijn, zeggen dat iemand die zich volledig toelegt op īīn van deze twee paden, het resultaat van beide krijgt.

Csak a tudatlanok mondják, hogy az odaadó szolgálat [karma-yoga] különbözik az anyagi világ elemző tanulmányozásától [a sāṅkhyától]. Akik valóban nagy tudásúak, azt mondják, hogy aki helyesen halad a két út egyikén, az mindkettő eredményét elnyeri.

Betekenisverklaring

Magyarázat

Het doel van de analytische studie van de materiële wereld is de ziel van het bestaan te vinden. De ziel van de materiële wereld is Viṣṇu, de Superziel. Devotionele dienst aan de Heer is ook dienst aan de Superziel. De ene methode is het vinden van de wortel van de boom en de andere is het gieten van water op de wortel. Wie de sāṅkhya-filosofie serieus bestudeert, vindt de wortel van de materiële boom, Viṣṇu, en geeft zich daarna in perfecte kennis over aan de dienst aan de Heer. Er bestaat dus geen essentieel verschil tussen de twee, omdat Viṣṇu het doel van beide is. Zij die niet weten wat de uiteindelijke bedoeling is, zeggen dat de doeleinden van sāṅkhya en karma-yoga niet dezelfde zijn, maar iemand die geleerd is, weet wat het gemeenschappelijke doel van deze verschillende methoden is.

Az anyagi világ elemző tanulmányozásának célja a lét lelkének felfedezése. Az anyagi világ lelke Viṣṇu, vagyis a Felsőlélek. Az Úrnak végzett odaadó szolgálat magában foglalja a Felsőlélek szolgálatát. Az első feladat megtalálni a fa gyökerét, a második megöntözni azt. A sāṅkhya filozófia valódi tanulmányozója megtalálja az anyagi világ gyökerét, Viṣṇut, majd e tökéletes tudással átadja magát az Ő szolgálatának. Lényegében tehát nincs különbség a kettő között, hiszen mindkettő célja Viṣṇu. Akik nem ismerik a végső célt, azt mondják, hogy a sāṅkhya és a karma-yoga célja nem ugyanaz, de a bölcs tudja, hogy a két különböző folyamat ugyanoda vezet.