14. VERS
VERSO 14
Szöveg
Texto
yo māṁ smarati nityaśaḥ
tasyāhaṁ su-labhaḥ pārtha
nitya-yuktasya yoginaḥ
yo māṁ smarati nityaśaḥ
tasyāhaṁ su-labhaḥ pārtha
nitya-yuktasya yoginaḥ
Szó szerinti jelentés
Sinônimos
ananya-cetāḥ – az elme elkalandozása nélkül; satatam – mindig; yaḥ – bárki; mām – Rám (Kṛṣṇára); smarati – emlékezik; nityaśaḥ – rendszeresen; tasya – számára; aham – Én vagyok; su-labhaḥ – nagyon könnyen elérhető; pārtha – ó, Pṛthā fia; nitya – a szakadatlanul; yuktasya – elmerülő; yoginaḥ – bhakta számára.
ananya-cetāḥ — sem desvio da mente; satatam — sempre; yaḥ — qualquer um que; mām — a Mim (Kṛṣṇa); smarati — lembra; nityaśaḥ — regularmente; tasya — para ele; aham — Eu sou; su-labhaḥ — muito fácil de alcançar; pārtha — ó filho de Pṛthā; nitya — regularmente; yuktasya — ocupado; yoginaḥ — para o devoto.
Fordítás
Tradução
Ó, Pṛthā fia, aki szüntelenül csak Rám gondol, az szakadatlan odaadó szolgálata miatt könnyen elérhet Engem.
Para aquele que sempre se lembra de Mim sem desvios, Eu sou fácil de obter, ó filho de Pṛthā, devido à sua constante ocupação no serviço devocional.
Magyarázat
Comentário
Ez a vers azt írja le, hová kerülnek az Istenség Legfelsőbb Személyiségét a bhakti-yogában szolgáló tiszta bhakták. A korábbi versek négyféle bhaktáról tettek említést: a szenvedőről, a kíváncsiról, az anyagi javakra vágyóról és a spekuláló filozófusról. A felszabaduláshoz vezető különféle folyamatokról is olvashattunk, a karma-, jñāna- és haṭha-yogáról. E yoga-rendszerek a bhaktit is magukban foglalják, ám ez a vers a tiszta bhakti-yogáról beszél, ami nem keveredik sem jñānával, sem karmával, sem haṭhával. Ahogyan arra az ananya-cetāḥ szó utal, a tiszta bhakti-yogát gyakorló bhaktának Kṛṣṇán kívül nincs más kívánsága. A tiszta bhakta nem akar eljutni az anyagi világ felsőbb bolygóira, nem akar eggyé válni a brahmajyotival, sőt arra sem vágyik, hogy kiszabaduljon az anyagi kötelékek közül – egyszóval vágyak nélküli. A Caitanya-caritāmṛta niṣkāmának nevezi őt, ami azt jelenti, hogy nincs önző érdeke. Csak ő érhet el tökéletes békét, s nem az, aki személyes nyereségre törekszik. Míg a jñāna-yogī, a karma-yogī és a haṭha-yogī saját céljainak elérésére vágyik, a tökéletes bhakta egyetlen kívánsága az, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyiségének örömet szerezzen. Az Úr ezért azt mondja, hogy akik rendíthetetlen odaadással szolgálják Őt, azok könnyen elérhetik.
Este verso descreve especificamente o destino final alcançado pelos devotos imaculados que servem à Suprema Personalidade de Deus em bhakti-yoga. Versos anteriores mencionaram quatro tipos diferentes de devotos — os aflitos, os inquisitivos, aqueles que buscam ganho material e os filósofos especuladores. Também foram descritos diversos processos de liberação: karma-yoga, jñāna-yoga e haṭha-yoga. Os princípios destes sistemas de yoga contêm um pouco de bhakti, mas este verso menciona particularmente a bhakti-yoga pura, sem nenhuma mistura de jñāna, karma ou haṭha. Como o indica a palavra ananya-cetāḥ, em bhakti-yoga pura tudo o que o devoto deseja é Kṛṣṇa. O devoto puro não deseja promoção aos planetas celestiais, nem busca unidade com o brahmajyoti, nem salvar-se ou libertar-se do enredamento material. O devoto puro nada deseja. No Caitanya-caritāmṛta, ele é chamado niṣkāma, e isto significa que não tem nenhum desejo interesseiro. A paz perfeita habita somente nele, e não naqueles que lutam por ganho pessoal. Enquanto um jñāna-yogī, karma-yogī ou haṭha-yogī têm seus próprios interesses egoístas, o devoto perfeito tem como desejo único agradar à Suprema Personalidade de Deus. Por isso, o Senhor diz que para aquele que é inabalavelmente devotado a Ele será fácil alcançá-lO.
Egy tiszta bhakta örökké odaadóan szolgálja Kṛṣṇát valamelyik személyes formájában. Kṛṣṇának számtalan teljes kiterjedése és inkarnációja van – például Rāma és Nṛsiṁha –, s a bhakta választhat, hogy elméjét a szerető szolgálatban a Legfelsőbb Úr melyik transzcendentális formájára rögzíti. Neki nem kell szembenéznie azokkal a nehézségekkel, amelyekkel a többi yoga-folyamat gyakorlóinak kell megküzdeniük. A bhakti-yoga nagyon egyszerű, tiszta és könnyen végezhető. Bárki elkezdheti egyszerűen a Hare Kṛṣṇa éneklésével. Az Úr kegyes mindenkihez, de ahogyan azt már elmondtuk, különösen azokat kedveli, akik örökké, megingathatatlanul Őt szolgálják. Az Úr sokféleképpen segíti az ilyen bhaktákat. Ahogyan a Védák (Kaṭha-upaniṣad 1.2.23) mondják, yam evaiṣa vṛṇute tena labhyas / tasyaiṣa ātmā vivṛṇute tanuṁ svām: aki teljesen meghódolt a Legfelsőbb Úrnak, s az Ő odaadó szolgálatát végzi, az megértheti a Legfelsőbb Urat úgy, ahogyan van. És ahogy az a Bhagavad-gītāban (10.10) áll, dadāmi buddhi-yogaṁ tam: az Úr megadja a kellő értelmet bhaktájának, hogy az végül eljuthasson Hozzá a lelki világba.
O devoto puro sempre se ocupa em prestar serviço devocional a um dos vários aspectos pessoais de Kṛṣṇa. Kṛṣṇa tem várias expansões plenárias e encarnações, tais como Rāma e Nṛsiṁha, e o devoto pode escolher fixar sua mente no serviço amoroso a qualquer uma destas formas transcendentais do Senhor Supremo. Tal devoto não encontra nenhum dos problemas que afligem os praticantes de outras yogas. A bhakti-yoga é muito simples, pura e fácil de executar. Pode-se começar simplesmente cantando Hare Kṛṣṇa. O Senhor é misericordioso para com todos, porém, como já explicamos, Ele está inclinado em especial àqueles que sempre O servem sem desvios. O Senhor ajuda esses devotos de várias maneiras. Como se afirma nos Vedas (Kaṭha Upaniṣad 1.2.23), yam evaiṣa vṛṇute tena labhyas/ tasyaiṣa ātmā vivṛṇute tanuṁ svām: quem está plenamente rendido e ocupado no serviço devocional ao Senhor Supremo pode compreender o Senhor Supremo como Ele é. E como se diz no Bhagavad-gītā (10.10), dadāmi buddhi-yogaṁ tam: o Senhor dá a esse devoto inteligência bastante para que, por fim, ele possa alcançá-lO em Seu reino espiritual.
A tiszta bhakta különleges jellemzője, hogy az időtől és a helytől függetlenül örökké csakis Kṛṣṇára gondol, s ebben semmi nem akadályozhatja meg. Feladatát mindig, mindenhol kész végrehajtani. Vannak, akik azt mondják, hogy egy bhaktának a szent helyek valamelyikén kell élnie, például Vṛndāvanában vagy egy olyan szent városban, ahol azelőtt az Úr is élt, a tiszta bhakta azonban bárhol élhet, mert odaadó szolgálata révén mindenhol képes Vṛndāvana-hangulatot teremteni. Śrī Advaita azt mondta az Úr Caitanyának: „Ó, Uram! Bárhol vagy, ott van Vṛndāvana.”
A qualificação especial do devoto puro é que ele não desvia seu pensamento de Kṛṣṇa, não importa o tempo ou o lugar. Ele não deve se deixar abater por impedimentos e deve ser capaz de executar seu serviço em qualquer lugar e a qualquer hora. Alguns dizem que o devoto deve permanecer em lugares sagrados como Vṛndāvana ou em alguma cidade sagrada onde o Senhor morou, mas o devoto puro pode viver em qualquer lugar e, com seu serviço devocional, criar uma atmosfera de Vṛndāvana. Foi Śrī Advaita que disse ao Senhor Caitanya: “Onde quer que Você esteja, ó Senhor, tal lugar é Vṛndāvana”.
A satatam és a nityaśaḥ szavak – melyek jelentése „mindig”, „rendszeresen” vagy „mindennap” – arra utalnak, hogy egy tiszta bhakta örökké Kṛṣṇára gondol és Rajta meditál. Ezek egy tiszta bhakta tulajdonságai, akinek számára az Úr nagyon könnyen elérhető. A Gītā minden más ösvénynél jobban ajánlja a bhakti-yogát. A bhakti-yogīk ötféle viszonyban végezhetnek odaadó szolgálatot: 1. a śānta-bhakta semleges kapcsolatban végez odaadó szolgálatot, 2. a dāsya-bhakta szolgaként, 3. a sakhya-bhakta barátként, 4. a vātsalya-bhakta szülőként, 5. a mādhurya-bhakta pedig bensőséges szerelmesként szolgálja a Legfelsőbb Urat. A tiszta bhakta az öt kapcsolat valamelyikében végez transzcendentális szerető szolgálatot a Legfelsőbb Úrnak. Sohasem feledkezik meg Róla, így számára az Úr könnyen elérhető. Egy tiszta bhakta egy pillanatra sem tudja elfelejteni a Legfelsőbb Urat, s ugyanígy a Legfelsőbb Úr sem feledkezik meg tiszta bhaktájáról soha. Ezt a nagy áldást adja a mahā-mantra – Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare, Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare – éneklésének Kṛṣṇa-tudatos gyakorlata.
Como indicam as palavras satatam e nityaśaḥ, que significam “sempre”, “regularmente” ou “todos os dias”, o devoto puro constantemente lembra-se de Kṛṣṇa e medita nEle. Estas são as qualificações do devoto puro para quem o Senhor é mais facilmente acessível. Bhakti-yoga é o sistema que o Gītā recomenda acima de todos os outros. De um modo geral, os bhakti-yogīs estão ocupados de cinco maneiras diferentes: (1) śānta-bhakta, ocupados em serviço devocional em neutralidade; (2) dāsya-bhakta, ocupados em serviço devocional como servos; (3) sakhya-bhakta, ocupados como amigos; (4) vātsalya-bhakta, ocupados como pai ou mãe; e (5) mādhurya-bhakta, ocupados como amantes conjugais do Senhor Supremo. Em qualquer uma dessas maneiras, o devoto puro sempre se ocupa no serviço transcendental amoroso ao Senhor Supremo e não pode esquecer-se dEle, e por isso facilmente O alcança. O devoto puro não pode esquecer-se do Senhor Supremo nem por um momento sequer, e da mesma forma o Senhor Supremo não Se esquece de Seu devoto puro nem por um momento sequer. Esta é a grande bênção recebida através do processo da consciência de Kṛṣṇa quando se canta o mahā-mantra — Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare/ Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare.