VERSO 14
14. VERS
Texto
Szöveg
yo māṁ smarati nityaśaḥ
tasyāhaṁ su-labhaḥ pārtha
nitya-yuktasya yoginaḥ
yo māṁ smarati nityaśaḥ
tasyāhaṁ su-labhaḥ pārtha
nitya-yuktasya yoginaḥ
Sinônimos
Szó szerinti jelentés
ananya-cetāḥ — sem desvio da mente; satatam — sempre; yaḥ — qualquer um que; mām — a Mim (Kṛṣṇa); smarati — lembra; nityaśaḥ — regularmente; tasya — para ele; aham — Eu sou; su-labhaḥ — muito fácil de alcançar; pārtha — ó filho de Pṛthā; nitya — regularmente; yuktasya — ocupado; yoginaḥ — para o devoto.
ananya-cetāḥ – az elme elkalandozása nélkül; satatam – mindig; yaḥ – bárki; mām – Rám (Kṛṣṇára); smarati – emlékezik; nityaśaḥ – rendszeresen; tasya – számára; aham – Én vagyok; su-labhaḥ – nagyon könnyen elérhető; pārtha – ó, Pṛthā fia; nitya – a szakadatlanul; yuktasya – elmerülő; yoginaḥ – bhakta számára.
Tradução
Fordítás
Para aquele que sempre se lembra de Mim sem desvios, Eu sou fácil de obter, ó filho de Pṛthā, devido à sua constante ocupação no serviço devocional.
Ó, Pṛthā fia, aki szüntelenül csak Rám gondol, az szakadatlan odaadó szolgálata miatt könnyen elérhet Engem.
Comentário
Magyarázat
Este verso descreve especificamente o destino final alcançado pelos devotos imaculados que servem à Suprema Personalidade de Deus em bhakti-yoga. Versos anteriores mencionaram quatro tipos diferentes de devotos — os aflitos, os inquisitivos, aqueles que buscam ganho material e os filósofos especuladores. Também foram descritos diversos processos de liberação: karma-yoga, jñāna-yoga e haṭha-yoga. Os princípios destes sistemas de yoga contêm um pouco de bhakti, mas este verso menciona particularmente a bhakti-yoga pura, sem nenhuma mistura de jñāna, karma ou haṭha. Como o indica a palavra ananya-cetāḥ, em bhakti-yoga pura tudo o que o devoto deseja é Kṛṣṇa. O devoto puro não deseja promoção aos planetas celestiais, nem busca unidade com o brahmajyoti, nem salvar-se ou libertar-se do enredamento material. O devoto puro nada deseja. No Caitanya-caritāmṛta, ele é chamado niṣkāma, e isto significa que não tem nenhum desejo interesseiro. A paz perfeita habita somente nele, e não naqueles que lutam por ganho pessoal. Enquanto um jñāna-yogī, karma-yogī ou haṭha-yogī têm seus próprios interesses egoístas, o devoto perfeito tem como desejo único agradar à Suprema Personalidade de Deus. Por isso, o Senhor diz que para aquele que é inabalavelmente devotado a Ele será fácil alcançá-lO.
Ez a vers azt írja le, hová kerülnek az Istenség Legfelsőbb Személyiségét a bhakti-yogában szolgáló tiszta bhakták. A korábbi versek négyféle bhaktáról tettek említést: a szenvedőről, a kíváncsiról, az anyagi javakra vágyóról és a spekuláló filozófusról. A felszabaduláshoz vezető különféle folyamatokról is olvashattunk, a karma-, jñāna- és haṭha-yogáról. E yoga-rendszerek a bhaktit is magukban foglalják, ám ez a vers a tiszta bhakti-yogáról beszél, ami nem keveredik sem jñānával, sem karmával, sem haṭhával. Ahogyan arra az ananya-cetāḥ szó utal, a tiszta bhakti-yogát gyakorló bhaktának Kṛṣṇán kívül nincs más kívánsága. A tiszta bhakta nem akar eljutni az anyagi világ felsőbb bolygóira, nem akar eggyé válni a brahmajyotival, sőt arra sem vágyik, hogy kiszabaduljon az anyagi kötelékek közül – egyszóval vágyak nélküli. A Caitanya-caritāmṛta niṣkāmának nevezi őt, ami azt jelenti, hogy nincs önző érdeke. Csak ő érhet el tökéletes békét, s nem az, aki személyes nyereségre törekszik. Míg a jñāna-yogī, a karma-yogī és a haṭha-yogī saját céljainak elérésére vágyik, a tökéletes bhakta egyetlen kívánsága az, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyiségének örömet szerezzen. Az Úr ezért azt mondja, hogy akik rendíthetetlen odaadással szolgálják Őt, azok könnyen elérhetik.
O devoto puro sempre se ocupa em prestar serviço devocional a um dos vários aspectos pessoais de Kṛṣṇa. Kṛṣṇa tem várias expansões plenárias e encarnações, tais como Rāma e Nṛsiṁha, e o devoto pode escolher fixar sua mente no serviço amoroso a qualquer uma destas formas transcendentais do Senhor Supremo. Tal devoto não encontra nenhum dos problemas que afligem os praticantes de outras yogas. A bhakti-yoga é muito simples, pura e fácil de executar. Pode-se começar simplesmente cantando Hare Kṛṣṇa. O Senhor é misericordioso para com todos, porém, como já explicamos, Ele está inclinado em especial àqueles que sempre O servem sem desvios. O Senhor ajuda esses devotos de várias maneiras. Como se afirma nos Vedas (Kaṭha Upaniṣad 1.2.23), yam evaiṣa vṛṇute tena labhyas/ tasyaiṣa ātmā vivṛṇute tanuṁ svām: quem está plenamente rendido e ocupado no serviço devocional ao Senhor Supremo pode compreender o Senhor Supremo como Ele é. E como se diz no Bhagavad-gītā (10.10), dadāmi buddhi-yogaṁ tam: o Senhor dá a esse devoto inteligência bastante para que, por fim, ele possa alcançá-lO em Seu reino espiritual.
Egy tiszta bhakta örökké odaadóan szolgálja Kṛṣṇát valamelyik személyes formájában. Kṛṣṇának számtalan teljes kiterjedése és inkarnációja van – például Rāma és Nṛsiṁha –, s a bhakta választhat, hogy elméjét a szerető szolgálatban a Legfelsőbb Úr melyik transzcendentális formájára rögzíti. Neki nem kell szembenéznie azokkal a nehézségekkel, amelyekkel a többi yoga-folyamat gyakorlóinak kell megküzdeniük. A bhakti-yoga nagyon egyszerű, tiszta és könnyen végezhető. Bárki elkezdheti egyszerűen a Hare Kṛṣṇa éneklésével. Az Úr kegyes mindenkihez, de ahogyan azt már elmondtuk, különösen azokat kedveli, akik örökké, megingathatatlanul Őt szolgálják. Az Úr sokféleképpen segíti az ilyen bhaktákat. Ahogyan a Védák (Kaṭha-upaniṣad 1.2.23) mondják, yam evaiṣa vṛṇute tena labhyas / tasyaiṣa ātmā vivṛṇute tanuṁ svām: aki teljesen meghódolt a Legfelsőbb Úrnak, s az Ő odaadó szolgálatát végzi, az megértheti a Legfelsőbb Urat úgy, ahogyan van. És ahogy az a Bhagavad-gītāban (10.10) áll, dadāmi buddhi-yogaṁ tam: az Úr megadja a kellő értelmet bhaktájának, hogy az végül eljuthasson Hozzá a lelki világba.
A qualificação especial do devoto puro é que ele não desvia seu pensamento de Kṛṣṇa, não importa o tempo ou o lugar. Ele não deve se deixar abater por impedimentos e deve ser capaz de executar seu serviço em qualquer lugar e a qualquer hora. Alguns dizem que o devoto deve permanecer em lugares sagrados como Vṛndāvana ou em alguma cidade sagrada onde o Senhor morou, mas o devoto puro pode viver em qualquer lugar e, com seu serviço devocional, criar uma atmosfera de Vṛndāvana. Foi Śrī Advaita que disse ao Senhor Caitanya: “Onde quer que Você esteja, ó Senhor, tal lugar é Vṛndāvana”.
A tiszta bhakta különleges jellemzője, hogy az időtől és a helytől függetlenül örökké csakis Kṛṣṇára gondol, s ebben semmi nem akadályozhatja meg. Feladatát mindig, mindenhol kész végrehajtani. Vannak, akik azt mondják, hogy egy bhaktának a szent helyek valamelyikén kell élnie, például Vṛndāvanában vagy egy olyan szent városban, ahol azelőtt az Úr is élt, a tiszta bhakta azonban bárhol élhet, mert odaadó szolgálata révén mindenhol képes Vṛndāvana-hangulatot teremteni. Śrī Advaita azt mondta az Úr Caitanyának: „Ó, Uram! Bárhol vagy, ott van Vṛndāvana.”
Como indicam as palavras satatam e nityaśaḥ, que significam “sempre”, “regularmente” ou “todos os dias”, o devoto puro constantemente lembra-se de Kṛṣṇa e medita nEle. Estas são as qualificações do devoto puro para quem o Senhor é mais facilmente acessível. Bhakti-yoga é o sistema que o Gītā recomenda acima de todos os outros. De um modo geral, os bhakti-yogīs estão ocupados de cinco maneiras diferentes: (1) śānta-bhakta, ocupados em serviço devocional em neutralidade; (2) dāsya-bhakta, ocupados em serviço devocional como servos; (3) sakhya-bhakta, ocupados como amigos; (4) vātsalya-bhakta, ocupados como pai ou mãe; e (5) mādhurya-bhakta, ocupados como amantes conjugais do Senhor Supremo. Em qualquer uma dessas maneiras, o devoto puro sempre se ocupa no serviço transcendental amoroso ao Senhor Supremo e não pode esquecer-se dEle, e por isso facilmente O alcança. O devoto puro não pode esquecer-se do Senhor Supremo nem por um momento sequer, e da mesma forma o Senhor Supremo não Se esquece de Seu devoto puro nem por um momento sequer. Esta é a grande bênção recebida através do processo da consciência de Kṛṣṇa quando se canta o mahā-mantra — Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare/ Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare.
A satatam és a nityaśaḥ szavak – melyek jelentése „mindig”, „rendszeresen” vagy „mindennap” – arra utalnak, hogy egy tiszta bhakta örökké Kṛṣṇára gondol és Rajta meditál. Ezek egy tiszta bhakta tulajdonságai, akinek számára az Úr nagyon könnyen elérhető. A Gītā minden más ösvénynél jobban ajánlja a bhakti-yogát. A bhakti-yogīk ötféle viszonyban végezhetnek odaadó szolgálatot: 1. a śānta-bhakta semleges kapcsolatban végez odaadó szolgálatot, 2. a dāsya-bhakta szolgaként, 3. a sakhya-bhakta barátként, 4. a vātsalya-bhakta szülőként, 5. a mādhurya-bhakta pedig bensőséges szerelmesként szolgálja a Legfelsőbb Urat. A tiszta bhakta az öt kapcsolat valamelyikében végez transzcendentális szerető szolgálatot a Legfelsőbb Úrnak. Sohasem feledkezik meg Róla, így számára az Úr könnyen elérhető. Egy tiszta bhakta egy pillanatra sem tudja elfelejteni a Legfelsőbb Urat, s ugyanígy a Legfelsőbb Úr sem feledkezik meg tiszta bhaktájáról soha. Ezt a nagy áldást adja a mahā-mantra – Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare, Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare – éneklésének Kṛṣṇa-tudatos gyakorlata.