22. VERS
제22절
Szöveg
원문
duḥkha-yonaya eva te
ādy-antavantaḥ kaunteya
na teṣu ramate budhaḥ
두카-요나야 에바 떼 duḥkha-yonaya eva te
아댠따반따 까운떼야 ādy-antavantaḥ kaunteya
나 떼슈 라마떼 부다하 na teṣu ramate budhaḥ
Szó szerinti jelentés
동의어
ye – azok; hi – bizony; saṁsparśa-jāḥ – az anyagi érzékekkel való kapcsolatból származó; bhogāḥ – élvezetek; duḥkha – boldogtalanság; yonayaḥ – forrásai; eva – bizony; te – ezek; ādi – a kezdet; anta – és vég; vantaḥ – hatása alatt állóak; kaunteya – ó, Kuntī fia; na – sohasem; teṣu – azokban; ramate – örömét leli; budhaḥ – aki intelligens.
예: 그러한, 히: 확실히, 삼스빠르샤-자하: 물질적 감각과의 접촉으로, 보가하: 즐거움, 두카: 불행, 요나야하: 원천의, 에바: 분명히, 떼: 그들은, 아디: 시작, 안따: 끝, 반따하: 하기 마련이다, 까운떼야: 오, 꾼띠의 아들이여, 나: 결코, 떼슈: 그들에게, 라마떼: 즐거움을 얻다, 부다하: 지성 있는 자.
Fordítás
번역
Az okos távol tartja magát a szenvedés forrásaitól, amelyek az anyagi érzékekkel való kapcsolatból származnak. Ó, Kuntī fia, az efféle élvezeteknek kezdetük és végük van, ezért a bölcs nem leli bennük örömét.
지성 있는 자는 물질적 감각과 접촉함으로써 생기는 불행의 원인에 동참하지 않는다. 오 꾼띠의 아들이여, 그러한 즐거움은 시작과 끝이 있어 현명한 자는 그러한 것에 기뻐하지 않느니라.
Magyarázat
주석
Az anyagi érzéki örömök az anyagi érzékek kapcsolataiból származnak. Az érzékek mind ideiglenesek, mert maga a test is az. Egy felszabadult lelket nem érdekel semmilyen átmeneti dolog. Hogyan is lenne képes élvezni az illuzórikus gyönyört, amikor jól ismeri a transzcendentális élvezet örömeit? A Padma-purāṇában ez áll:
물질적 감각 만족은 물질적 감각과 접촉해 생기고 이 모든 것은 일시적인데 그 이유는 육신은 일시적이기 때문이다. 해방된 영혼은 일시적인 것에는 관심이 없다. 초월적 즐거움에서 오는 기쁨을 잘 아는 해방된 영혼이 어떻게 거짓 즐거움을 즐기려고 하겠는가? 빠드마 뿌라나가 이렇게 말한다.
satyānande cid-ātmani
iti rāma-padenāsau
paraṁ brahmābhidhīyate
사땨난데 찓-아뜨마니 satyānande cid-ātmani
이띠 라마-빠데나사우 iti rāma-padenāsau
빠람 브라흐마비디야떼 paraṁ brahmābhidhīyate
„A misztikusok vég nélküli transzcendentális gyönyört merítenek az Abszolút Igazságból – ezért hívják a Legfelsőbb Abszolút Igazságot, az Istenség Személyiségét Rāmának is.”
“신비주의자들은 절대 진리에서 무한한 초월적 즐거움을 얻는다. 따라서 지고한 절대 진리, 인격신은 라마(Rāma)로도 알려져 있다.”
A Śrīmad-Bhāgavatam (5.5.1) így ír ezzel kapcsolatban:
스리마드 바가바땀(5.5.1)에서 말하기를,
kaṣṭān kāmān arhate viḍ-bhujāṁ ye
tapo divyaṁ putrakā yena sattvaṁ
śuddhyed yasmād brahma-saukhyaṁ tv anantam
까쉬딴 까만 아르하떼 빋-부잠 예 kaṣṭān kāmān arhate viḍ-bhujāṁ ye
따뽀 디뱜 뿌뜨라까 예나 삿뜨밤 tapo divyaṁ putrakā yena sattvaṁ
슏덷 야스맏 브라흐마-사우캼 뚜바난땀 śuddhyed yasmād brahma-saukhyaṁ tv anantam
„Kedves fiaim, az emberi létformában semmi értelme minden erőnkkel az érzéki örömökért fáradozni. Az efféle boldogságra még az ürülékevőknek [disznóknak] is lehetőségük van. Ehelyett életetek során vállaljatok lemondásokat, mert így létetek megtisztul, s így soha véget nem érő transzcendentális gyönyört élvezhettek majd!”
“내 소중한 아들이여, 이 인간 몸 형태의 삶 속에서 감각 만족을 위해 애써 노력할 이유가 없다. 그런 즐거움은 똥 먹는 돼지에게도 있기 때문이다. 오히려 이 삶에서 고행으로 네 존재를 정화해야 하고 그러면 너는 무한한 초월적 축복을 누릴 수 있을 것이다.”
Az igazi yogīkat, azaz tudós transzcendentalistákat ezért nem vonzzák az érzéki örömök, melyek csak a szakadatlan anyagi lét forrásai. Minél jobban rászokik az ember az anyagi élvezetekre, annál inkább fogságában tartja őt az anyagi szenvedés.
그러므로 진정한 요기, 즉 학식을 갖춘 초월주의자들은 계속되는 물질적 존재의 원인인 감각적 즐거움에 이끌리지 않는다. 우리가 물질적 즐거움에 더 중독될수록 물질적 고통의 함정에 더 빠지게 된다.