22. VERS
STIH 22
Szöveg
Tekst
duḥkha-yonaya eva te
ādy-antavantaḥ kaunteya
na teṣu ramate budhaḥ
duḥkha-yonaya eva te
ādy-antavantaḥ kaunteya
na teṣu ramate budhaḥ
Szó szerinti jelentés
Synonyms
ye – azok; hi – bizony; saṁsparśa-jāḥ – az anyagi érzékekkel való kapcsolatból származó; bhogāḥ – élvezetek; duḥkha – boldogtalanság; yonayaḥ – forrásai; eva – bizony; te – ezek; ādi – a kezdet; anta – és vég; vantaḥ – hatása alatt állóak; kaunteya – ó, Kuntī fia; na – sohasem; teṣu – azokban; ramate – örömét leli; budhaḥ – aki intelligens.
ye – ti; hi – zacijelo; saṁsparśa-jāḥ – dodirom s materijalnim osjetilima; bhogāḥ – užitaka; duḥkha – nesreće; yonayaḥ – izvori; eva – zacijelo; te – oni su; ādi – početku; anta – kraju; vantaḥ – podložni; kaunteya – o Kuntīn sine; na – nikada; teṣu – u njima; ramate – ne nalazi zadovoljstvo; budhaḥ – inteligentna osoba.
Fordítás
Translation
Az okos távol tartja magát a szenvedés forrásaitól, amelyek az anyagi érzékekkel való kapcsolatból származnak. Ó, Kuntī fia, az efféle élvezeteknek kezdetük és végük van, ezért a bölcs nem leli bennük örömét.
Inteligentna osoba ne uživa u izvorima bijede, koji nastaju dodirom s materijalnim osjetilima. O Kuntīn sine, takvi užici imaju početak i kraj i mudar čovjek ne nalazi u njima zadovoljstvo.
Magyarázat
Purport
Az anyagi érzéki örömök az anyagi érzékek kapcsolataiból származnak. Az érzékek mind ideiglenesek, mert maga a test is az. Egy felszabadult lelket nem érdekel semmilyen átmeneti dolog. Hogyan is lenne képes élvezni az illuzórikus gyönyört, amikor jól ismeri a transzcendentális élvezet örömeit? A Padma-purāṇában ez áll:
SMISAO: Materijalno osjetilno zadovoljstvo rezultat je dodira s materijalnim osjetilima, koja su privremena kao što je i samo tijelo privremeno. Oslobođenu dušu ne zanima ništa privremeno. Znajući dobro radosti transcendentalnog zadovoljstva, kako može pristati da uživa u lažnom zadovoljstvu? U Padma Purāṇi rečeno je:
satyānande cid-ātmani
iti rāma-padenāsau
paraṁ brahmābhidhīyate
satyānande cid-ātmani
iti rāma-padenāsau
paraṁ brahmābhidhīyate
„A misztikusok vég nélküli transzcendentális gyönyört merítenek az Abszolút Igazságból – ezért hívják a Legfelsőbb Abszolút Igazságot, az Istenség Személyiségét Rāmának is.”
„Mistici nalaze neograničeno transcendentalno zadovoljstvo u Apsolutnoj Istini i zato je Vrhovna Apsolutna Istina, Božanska Osoba, poznata kao Rāma."
A Śrīmad-Bhāgavatam (5.5.1) így ír ezzel kapcsolatban:
U Śrīmad-Bhāgavatamu (5.5.1) također je rečeno:
kaṣṭān kāmān arhate viḍ-bhujāṁ ye
tapo divyaṁ putrakā yena sattvaṁ
śuddhyed yasmād brahma-saukhyaṁ tv anantam
kaṣṭān kāmān arhate viḍ-bhujāṁ ye
tapo divyaṁ putrakā yena sattvaṁ
śuddhyed yasmād brahma-saukhyaṁ tv anantam
„Kedves fiaim, az emberi létformában semmi értelme minden erőnkkel az érzéki örömökért fáradozni. Az efféle boldogságra még az ürülékevőknek [disznóknak] is lehetőségük van. Ehelyett életetek során vállaljatok lemondásokat, mert így létetek megtisztul, s így soha véget nem érő transzcendentális gyönyört élvezhettek majd!”
„Dragi moji sinovi, ne biste trebali teško radititi u ovom ljudskom obliku života kako biste stekli osjetilno zadovoljstvo; takva su zadovoljstva dostupna i bićima koja jedu izmet (svinjama). U ovom životu trebate se podvrći strogostima koje će pročistiti vaše postojanje. Tako ćete moći uživati u beskrajnu transcendentalnom blaženstvu."
Az igazi yogīkat, azaz tudós transzcendentalistákat ezért nem vonzzák az érzéki örömök, melyek csak a szakadatlan anyagi lét forrásai. Minél jobban rászokik az ember az anyagi élvezetekre, annál inkább fogságában tartja őt az anyagi szenvedés.
Pravi yogīji ili učeni transcendentalisti ne osjećaju privlačnost prema osjetilnim zadovoljstvima, koja su uzroci neprestana materijalnog postojanja. Što se netko više odaje materijalnim zadovoljstvima, to više biva sputan materijalnim bijedama.