26. VERS
VERSO 26
Szöveg
Texto
saṁyamāgniṣu juhvati
śabdādīn viṣayān anya
indriyāgniṣu juhvati
saṁyamāgniṣu juhvati
śabdādīn viṣayān anya
indriyāgniṣu juhvati
Szó szerinti jelentés
Sinônimos
śrotra-ādīni – pl. a hallás folyamatát; indriyāṇi – érzékeket; anye – mások; saṁyama – a visszatartásnak; agniṣu – a tüzeibe; juhvati – felajánlják; śabda-ādīn – a hangvibrációt stb.; viṣayān – az érzékkielégítés tárgyait; anye – mások; indriya – az érzékszerveknek; agniṣu – a tüzeibe; juhvati – feláldozzák.
śrotra-ādīni — como a faculdade auditiva; indriyāṇi — sentidos; anye — outros; saṁyama — de restrição; agniṣu — nos fogos; juhvati — oferecem; śabda-ādīn — vibração sonora, etc.; viṣayān — objetos de gozo dos sentidos; anye — outros; indriya — dos órgãos dos sentidos; agniṣu — nos fogos; juhvati — sacrificam.
Fordítás
Tradução
Némelyek [a tiszta brahmacārīk] a hallás folyamatát és az érzékeket áldozzák az elme fegyelmezésének tüzébe, mások [a szabályok szerint élő családosok] az érzékek tárgyait áldozzák az érzékek tüzébe.
Alguns [os brahmacārīs controlados] sacrificam a faculdade auditiva e os sentidos no fogo do controle mental; e outros [os chefes de família regulados] sacrificam os objetos dos sentidos no fogo dos sentidos.
Magyarázat
Comentário
Az emberi élet négy rendje tagjainak, a brahmacārīknak, a gṛhastháknak, a vānaprastháknak és a sannyāsīknak egyaránt a legkiválóbb yogīkká, transzcendentalistákká kell válniuk. Az emberi élet célja nem az, hogy az állatokhoz hasonlóan az érzékkielégítésnek éljünk, éppen ezért az emberi élet négy rendje úgy lett megteremtve, hogy tagjaik tökéletessé válhassanak a lelki életben. A brahmacārīk, akik a hiteles lelki tanítómester felügyelete alatt tanulnak, úgy uralkodnak az elméjükön, hogy távol tartják magukat az érzékkielégítéstől. A brahmacārī csupán a Kṛṣṇa-tudattal kapcsolatos szavakat hallgatja meg. A megértés alapja a hallás, ezért a tiszta brahmacārī teljesen elmélyed a harer nāmānukīrtanában, az Úr dicsőségének hallgatásában és éneklésében. Kerüli az anyagi hangvibrációkat, s hallását egyedül a Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa transzcendentális hangvibrációjával köti le. A családosok, akik számára engedélyezett bizonyos fokú érzékkielégítés, nagy önmegtartóztatással teszik azt. A nemi élvezet, az alkohol- és kábítószer-fogyasztás, a húsevés az emberi társadalomban általánosan megmutatkozó tendenciák, ám a szabályok szerint élő családos nem merül a korlátlan szexualitás és a többi érzékkielégítés élvezetébe. A vallásos életen alapuló házasság minden civilizált társadalomban megtalálható, mert ez a módja a nemi élet korlátozásának. A korlátozott, ragaszkodás nélküli nemi élet szintén egyfajta yajña, mert a mértékletes házasember a magasabb rendű transzcendentális élet érdekében feláldozza az érzékkielégítésre való hajlamát.
Todos os membros das quatro divisões da vida humana, a saber, o brahmacārī, o gṛhastha, o vānaprastha e o sannyāsī, destinam-se a serem perfeitos yogīs ou transcendentalistas. Como a vida humana não é para o desfrute do prazer dos sentidos como animais, as quatro ordens de vida humana são organizadas de tal forma que todos possam aperfeiçoar sua vida espiritual. Os brahmacārīs, ou estudantes que estão sob os cuidados do mestre espiritual autêntico, controlam a mente, abstendo-se do gozo dos sentidos. O brahmacārī só ouve palavras referentes à consciência de Kṛṣṇa; ouvir é o princípio básico para a compreensão, e por isso o brahmacārī puro ocupa-se completamente em harer nāmānukīrtanam — cantar e ouvir as glórias do Senhor. Ele se poupa das vibrações de sons materiais e ocupa-se em ouvir a vibração sonora transcendental de Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa. Igualmente, os chefes de família, que têm uma certa licença para o gozo dos sentidos, executam esses atos com muita restrição. Vida sexual, intoxicação e consumo de carne são tendências gerais da sociedade humana, mas o chefe de família regulado não se entrega à vida sexual irrestrita e a outros prazeres dos sentidos. Por isso, o casamento baseado nos princípios da vida religiosa é vigente em toda a sociedade humana civilizada porque ele é o caminho para a vida sexual restrita. Esta vida sexual restrita e desapegada é também uma espécie de yajña, pois o chefe de família restrito sacrifica sua tendência geral de prazer dos sentidos em prol de uma vida transcendental mais elevada.