Skip to main content

26. VERS

TEXT 26

Szöveg

Texto

śrotrādīnīndriyāṇy anye
saṁyamāgniṣu juhvati
śabdādīn viṣayān anya
indriyāgniṣu juhvati
śrotrādīnīndriyāṇy anye
saṁyamāgniṣu juhvati
śabdādīn viṣayān anya
indriyāgniṣu juhvati

Szó szerinti jelentés

Palabra por palabra

śrotra-ādīni – pl. a hallás folyamatát; indriyāṇi – érzékeket; anye – mások; saṁyama – a visszatartásnak; agniṣu – a tüzeibe; juhvati – felajánlják; śabda-ādīn – a hangvibrációt stb.; viṣayān – az érzékkielégítés tárgyait; anye – mások; indriya – az érzékszerveknek; agniṣu – a tüzeibe; juhvati – feláldozzák.

śrotra-ādīni — como el proceso de oír; indriyāṇi — sentidos; anye — otros; saṁyama — de restricción; agniṣu — en los fuegos; juhvati — ofrecen; śabda-ādīn — vibración sonora, etc.; viṣayān — objetos de la complacencia de los sentidos; anye — otros; indriya — de los órganos de los sentidos; agniṣu — en los fuegos; juhvati — sacrifican.

Fordítás

Traducción

Némelyek [a tiszta brahmacārīk] a hallás folyamatát és az érzékeket áldozzák az elme fegyelmezésének tüzébe, mások [a szabályok szerint élő családosok] az érzékek tárgyait áldozzák az érzékek tüzébe.

Unos [los brahmacārīs puros] sacrifican el proceso de oír y los sentidos en el fuego del control de la mente, y otros [los casados regulados] sacrifican los objetos de los sentidos en el fuego de los sentidos.

Magyarázat

Significado

Az emberi élet négy rendje tagjainak, a brahmacārīknak, a gṛhastháknak, a vānaprastháknak és a sannyāsīknak egyaránt a legkiválóbb yogīkká, transzcendentalistákká kell válniuk. Az emberi élet célja nem az, hogy az állatokhoz hasonlóan az érzékkielégítésnek éljünk, éppen ezért az emberi élet négy rendje úgy lett megteremtve, hogy tagjaik tökéletessé válhassanak a lelki életben. A brahmacārīk, akik a hiteles lelki tanítómester felügyelete alatt tanulnak, úgy uralkodnak az elméjükön, hogy távol tartják magukat az érzékkielégítéstől. A brahmacārī csupán a Kṛṣṇa-tudattal kapcsolatos szavakat hallgatja meg. A megértés alapja a hallás, ezért a tiszta brahmacārī teljesen elmélyed a harer nāmānukīrtanában, az Úr dicsőségének hallgatásában és éneklésében. Kerüli az anyagi hangvibrációkat, s hallását egyedül a Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa transzcendentális hangvibrációjával köti le. A családosok, akik számára engedélyezett bizonyos fokú érzékkielégítés, nagy önmegtartóztatással teszik azt. A nemi élvezet, az alkohol- és kábítószer-fogyasztás, a húsevés az emberi társadalomban általánosan megmutatkozó tendenciák, ám a szabályok szerint élő családos nem merül a korlátlan szexualitás és a többi érzékkielégítés élvezetébe. A vallásos életen alapuló házasság minden civilizált társadalomban megtalálható, mert ez a módja a nemi élet korlátozásának. A korlátozott, ragaszkodás nélküli nemi élet szintén egyfajta yajña, mert a mértékletes házasember a magasabb rendű transzcendentális élet érdekében feláldozza az érzékkielégítésre való hajlamát.

Los miembros de las cuatro divisiones de la vida humana, es decir, los brahmacārīs, los gṛhasthas, los vānaprasthas y los sannyāsīs, tienen todos la misión de volverse yogīs o trascendentalistas perfectos. Como la vida humana no está hecha para que disfrutemos de la complacencia de los sentidos como los animales, las cuatro órdenes de la vida humana están dispuestas de modo tal que uno pueda volverse perfecto en la vida espiritual. Los brahmacārīs, o los estudiantes que se encuentran bajo el cuidado de un maestro espiritual auténtico controlan la mente absteniéndose de la complacencia de los sentidos. A ellos se les menciona en este verso, indicando que sacrifican el proceso de oír y los sentidos en el fuego de la mente controlada. Un brahmacārī oye únicamente palabras relativas al proceso de conciencia de Kṛṣṇa; oír constituye el principio básico de la comprensión y, en consecuencia, el brahmacārī puro se dedica por completo a harer nāmānukīrtanam: a cantar acerca de las glorias del Señor y a oír hablar de ellas. Él evita las vibraciones de los sonidos materiales y ocupa el sentido de la audición en recibir la vibración sonora trascendental de Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa. De modo similar, las personas casadas, quienes tienen cierta licencia para complacer los sentidos, realizan esos actos con gran restricción. Tener vida sexual, embriagarse y comer carne son tendencias generales de la sociedad humana, pero un casado regulado no se entrega a una vida sexual sin restricción, ni a otros placeres de los sentidos. Por consiguiente, el matrimonio basado en los principios de la vida religiosa es algo corriente en todas las sociedades humanas civilizadas, porque ese es el camino a seguir para una vida sexual restringida. Esa vida sexual desapegada y restringida también es una clase de yajña, porque la persona casada que se restringe, sacrifica en beneficio de la vida trascendental superior su tendencia general hacia la complacencia de los sentidos.