Skip to main content

13. VERS

TEXT 13

Szöveg

Tekstas

yajña-śiṣṭāśinaḥ santo
mucyante sarva-kilbiṣaiḥ
bhuñjate te tv aghaṁ pāpā
ye pacanty ātma-kāraṇāt
yajña-śiṣṭāśinaḥ santo
mucyante sarva-kilbiṣaiḥ
bhuñjate te tv aghaṁ pāpā
ye pacanty ātma-kāraṇāt

Szó szerinti jelentés

Synonyms

yajña-śiṣṭa – a yajña elvégzése után maradó ételt; aśinaḥ – fogyasztó; santaḥbhakták; mucyante – megszabadulnak; sarva – mindenféle; kilbiṣaiḥ – bűntől; bhuñjate – élveznek; te – ők; tu – de; agham – súlyos bűnöket; pāpāḥ – bűnösök; ye – akik; pacanti – elkészítik az ételt; ātma-kāraṇāt – érzéki élvezetre.

yajña-śiṣṭa — maisto, kuriuo vaišinamasi atlikus yajñą; aśinaḥ — valgytojai; santaḥ — bhaktai; mucyante — atsikrato; sarva — visų rūšių; kilbiṣaiḥ — nuodėmių; bhuñjate — mėgaujasi; te — jie; tu — bet; agham — baisiom nuodėmėm; pāpāḥ — nusidėjėliai; ye — kurie; pacanti — ruošia maistą; ātma- kāraṇāt — jusliniam malonumui.

Fordítás

Translation

A bhakták megszabadulnak minden bűntől, mert csak olyan ételt fogyasztanak, amit először felajánlottak áldozat gyanánt. Mások, akik személyes érzéki élvezetükre készítenek ételt, bizony csak bűnt esznek.

Viešpaties bhaktams atleidžiamos visos nuodėmės, nes jie valgo paaukotą maistą. O tie, kurie ruošia maistą savo juslių malonumui, iš tiesų minta tiktai nuodėme.

Magyarázat

Purport

A Legfelsőbb Úr bhaktáit, a Kṛṣṇa-tudatú embereket santáknak nevezik, s ahogyan azt a Brahma-saṁhitā (5.38) leírja, szeretetük az Úr iránt szakadatlan: premāñjana-cchurita-bhakti-vilocanena santaḥ sadaiva hṛdayeṣu vilokayanti. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Govinda (minden gyönyör adományozója), Mukunda (a felszabadulás adományozója), vagyis Kṛṣṇa (a mindenkit vonzó) iránt érzett megingathatatlan szeretetükben semmi olyat nem esznek, amit előzőleg nem ajánlottak fel a Legfelsőbb Személynek. Ezek a bhakták mindig yajñákat végeznek az odaadó szolgálat különféle formáiban (pl. śravaṇam, kīrtanam, smaraṇam, arcanam stb.), s ez távol tartja őket az anyagi világbeli bűnös kapcsolatok minden szennyétől. Azonban akik csak saját élvezetükre, érzékkielégítésük érdekében készítenek ételt, nemcsak tolvajok, de mindenféle bűnt is esznek. Hogy lehet valaki boldog, ha tolvaj és bűnös? Sehogy. Ahhoz, hogy az emberek minden tekintetben boldogok legyenek, meg kell tanítani nekik, hogyan végezzék teljes Kṛṣṇa-tudatban a saṅkīrtana-yajña egyszerű folyamatát. Másképp nem lehet béke és boldogság a világon.

KOMENTARAS: Aukščiausiojo Viešpaties bhaktai, ar Kṛṣṇą įsisąmoninę žmonės, vadinami santomis. „Brahma-saṁhitoje“ (5.38) rašoma, kad jie visada kupini meilės Viešpačiui: premāñjana-cchurita-bhakti-vilocenana santaḥ sadaiva hṛdayeṣu vilokayanti. Santos nevalgo to, kas nebuvo paaukota Aukščiausiajai Asmenybei, nes su Aukščiausiuoju Dievo Asmeniu – Govinda (teikiančiu visus malonumus), Mukunda (teikiančiu išsivadavimą) ar Kṛṣṇa (visų patraukliausia asmenybe), juos sieja amžini meilės saitai. Todėl bhaktai nuolat atlieka yajñą įvairiais pasiaukojimo tarnystės būdais: pavyzdžiui, śravaṇam, kīrtanam, smaraṇam, arcanam etc. Šių yajñų atlikimas neleidžia jiems susiteršti nuodėmingais materialaus pasaulio ryšiais. O tie, kurie gamina maistą tik sau, t.y. norėdami jusliškai pasitenkinti, ne tik vagia, bet ir minta įvairiausiomis nuodėmėmis. Ar gali būti laimingas vagis ir nusidėjėlis? Ne, negali. Taigi, tam kad žmonės taptų iš tiesų laimingi, juos reikia mokyti nesudėtingo saṅkīrtana-yajños metodo, visiškos Kṛṣṇos sąmonės. Antraip pasaulyje nebus nei taikos, nei laimės.