47. VERS
Bg 2.47
Szöveg
Tekst
mā phaleṣu kadācana
mā karma-phala-hetur bhūr
mā te saṅgo ’stv akarmaṇi
mā phaleṣu kadācana
mā karma-phala-hetur bhūr
mā te saṅgo ’stv akarmaṇi
Szó szerinti jelentés
Synoniemen
karmaṇi – előírt kötelességekben; eva – bizonyosan; adhikāraḥ – jog; te – neked; mā – sohasem; phaleṣu – a gyümölcsökben; kadācana – bármikor; mā – sohasem; karma-phala – a munka eredményének; hetuḥ – oka; bhūḥ – létrejötte; mā – soha; te – a te; saṅgaḥ – ragaszkodásod; astu – legyen; akarmaṇi – az előírt kötelességek nem teljesítéséhez.
karmaṇi — in voorgeschreven plichten; eva — zeker; adhikāraḥ — recht; te — van jou; mā — nooit; phaleṣu — in de vruchten; kadācana — op elk moment; mā — nooit; karma-phala — in de resultaten van het werk; hetuḥ — oorzaak; bhūḥ — word; mā — nooit; te — van jou; saṅgaḥ — gehechtheid; astu — er moet zijn; akarmaṇi — in het nalaten van voorgeschreven werk.
Fordítás
Vertaling
Előírt kötelességed végrehajtásához jogod van, de tetteid gyümölcsére nem tarthatsz igényt. Sohase gondold, hogy te vagy az oka cselekedeteid következményének, és sohase vonzzon kötelességed elhanyagolása!
Je hebt het recht om je voorgeschreven plicht te verrichten, maar je hebt geen recht op de vruchten ervan. Zie jezelf nooit als de oorzaak van de resultaten van je activiteiten en wees nooit gehecht aan het niet vervullen van je plicht.
Magyarázat
Betekenisverklaring
E vers három dolgot említ, melyet figyelembe kell vennünk: az előírt kötelességeket, az önkényes munkát és a tétlenséget. Az ember kötelességeit az határozza meg, hogy az anyagi természet melyik kötőerejének hatása alatt áll. Az önkényes munka olyan cselekedetet jelent, amely egy felsőbb tekintély jóváhagyása nélkül történik, a tétlenség pedig az előírt kötelességek végre nem hajtását jelenti. Az Úr azt ajánlja Arjunának, hogy ne legyen tétlen, hanem hajtsa végre előírt kötelességét, de ne ragaszkodjon annak eredményéhez. A munkája gyümölcseihez ragaszkodó embernek felelnie kell tetteiért, ezért ezek vagy élvezetet, vagy szenvedést okoznak számára.
Er zijn hier drie punten van overweging: voorgeschreven plich-ten, eigenzinnige activiteiten en inactiviteit. Voorgeschreven plichten zijn activiteiten die worden opgelegd in overeenstemming met de bepaalde hoedanigheden van de materiële natuur waardoor men wordt beïnvloed. Eigenzinnige activiteiten zijn activiteiten die zonder goedkeuring van gezaghebbende personen worden gedaan, en inactiviteit betekent dat men zijn voorgeschreven plicht niet nakomt. Het advies van de Heer is dat Arjuna niet inactief moet zijn, maar dat hij zijn voorgeschreven plicht moet vervullen zonder gehecht te zijn aan het resultaat. Wie gehecht is aan het resultaat van zijn activiteit, is ook de oorzaak van die activiteit. Op die manier geniet of lijdt hij door het resultaat van zulke activiteiten.
Az előírt kötelességek három alosztályba sorolhatók: mindennapi, alkalmanként végzett és gyümölcsöző cselekedetek. A mindennapi tevékenység, melyet az ember az írások utasításait követve végez, s nem vágyik annak eredményére, a jóság kötőerejébe tartozik. Az a tett, amit az ember a gyümölcséért hajt végre, kötöttséget eredményez, tehát nem kedvező. Előírt kötelessége elvégzéséhez mindenkinek joga van, ám úgy kell cselekednie, hogy ne ragaszkodjon annak eredményéhez. Az ilyen érdek nélküli, kötelességből elvégzett tettek minden kétséget kizáróan a felszabadulás útjára vezetnek.
Voorgeschreven plichten kunnen worden onderverdeeld in drie categorieën: routinewerk, noodgedwongen activiteiten en gewenste activiteiten. Routinewerk dat gedaan wordt als een verplichting die de heilige teksten voorschrijven, zonder te verlangen naar resultaten, is activiteit in de hoedanigheid goedheid. Activiteiten met een verlangen naar resultaten vormen de oorzaak van gebondenheid; zulke activiteiten zijn daarom niet gunstig. Wat betreft voorgeschreven plichten heeft iedereen zijn onvervreemdbaar recht, maar men moet actief zijn zonder gehecht te zijn aan de resultaten; zulke belangeloze verplichtingen leiden iemand ongetwijfeld naar het pad van bevrijding.
Az Úr éppen ezért azt ajánlotta Arjunának, hogy harcoljon kötelességből, s ne ragaszkodjon az eredményhez. Ha nem venne részt a csatában, az csak egy másik fajta ragaszkodás lenne, s az efféle kötődés sohasem vezeti az embert a felszabadulás útjára. Minden anyagi vonzódás, legyen jó vagy rossz, kötöttséget eredményez. A tétlenség azonban bűn, ezért Arjuna számára a felszabaduláshoz vezető egyetlen kedvező út a kötelességből végzett harc volt.
De Heer raadde Arjuna aan uit plichtsbesef te vechten, zonder gehecht te zijn aan het resultaat. Dat hij niet wilde deelnemen aan de strijd is een andere vorm van gehechtheid. Zulke gehechtheid zal iemand nooit naar het pad van verlossing leiden. Iedere gehechtheid, positief of negatief, is de oorzaak van gebondenheid. Inactiviteit is zondig. Vechten uit plichtsbesef was voor Arjuna daarom de enige positieve weg naar verlossing.