47. VERS
TEXT 47
Szöveg
Tekst
mā phaleṣu kadācana
mā karma-phala-hetur bhūr
mā te saṅgo ’stv akarmaṇi
mā phaleṣu kadācana
mā karma-phala-hetur bhūr
mā te saṅgo ’stv akarmaṇi
Szó szerinti jelentés
Synonyms
karmaṇi – előírt kötelességekben; eva – bizonyosan; adhikāraḥ – jog; te – neked; mā – sohasem; phaleṣu – a gyümölcsökben; kadācana – bármikor; mā – sohasem; karma-phala – a munka eredményének; hetuḥ – oka; bhūḥ – létrejötte; mā – soha; te – a te; saṅgaḥ – ragaszkodásod; astu – legyen; akarmaṇi – az előírt kötelességek nem teljesítéséhez.
karmaṇi — ettekirjutatud kohustustes; eva — kindlasti; adhikāraḥ — õigus; te — sinu; mā — mitte kunagi; phaleṣu — viljades; kadācana — alati; mā — mitte kunagi; karma-phala — töö tulemusena; hetuḥ — põhjus; bhūḥ — saa; mā — mitte kunagi; te — sinu; saṅgaḥ — kiindumus; astu — peaks olema; akarmaṇi — ettekirjutatud kohustuste täitmata jätmises.
Fordítás
Translation
Előírt kötelességed végrehajtásához jogod van, de tetteid gyümölcsére nem tarthatsz igényt. Sohase gondold, hogy te vagy az oka cselekedeteid következményének, és sohase vonzzon kötelességed elhanyagolása!
Sul on õigus täita oma ettekirjutatud kohustusi, kuid nende tegevuste viljad ei kuulu sulle. Ära kunagi pea ennast oma tegevuste resultaatide põhjustajaks ja ära kaldu kunagi kõrvale oma kohustuste täitmisest.
Magyarázat
Purport
E vers három dolgot említ, melyet figyelembe kell vennünk: az előírt kötelességeket, az önkényes munkát és a tétlenséget. Az ember kötelességeit az határozza meg, hogy az anyagi természet melyik kötőerejének hatása alatt áll. Az önkényes munka olyan cselekedetet jelent, amely egy felsőbb tekintély jóváhagyása nélkül történik, a tétlenség pedig az előírt kötelességek végre nem hajtását jelenti. Az Úr azt ajánlja Arjunának, hogy ne legyen tétlen, hanem hajtsa végre előírt kötelességét, de ne ragaszkodjon annak eredményéhez. A munkája gyümölcseihez ragaszkodó embernek felelnie kell tetteiért, ezért ezek vagy élvezetet, vagy szenvedést okoznak számára.
Antud värss käsitleb kolme teemat: ettekirjutatud kohustusi, meelevaldseid tegevusi ja tegevusetust. Ettekirjutatud kohustused on tegevused, mida inimene on kohustatud sooritama vastavalt omandatud materiaalse looduse guṇadele. Meelevaldsed tegevused on tegevused, mida ei soovita autoriteedid, ning tegevusetus tähendab oma ettekirjutatud kohustuste täitmata jätmist. Jumal soovitas Arjunale mitte loobuda oma ettekirjutatud kohustuste täitmisest, vaid täita neid ihaldamata nende tegevuste resultaate. See, kes on kiindunud oma tegevuste viljadesse, on ka tegevuste põhjuseks. Seetõttu ta kas kannatab või naudib, sõltuvalt oma tegevuste tagajärgedest.
Az előírt kötelességek három alosztályba sorolhatók: mindennapi, alkalmanként végzett és gyümölcsöző cselekedetek. A mindennapi tevékenység, melyet az ember az írások utasításait követve végez, s nem vágyik annak eredményére, a jóság kötőerejébe tartozik. Az a tett, amit az ember a gyümölcséért hajt végre, kötöttséget eredményez, tehát nem kedvező. Előírt kötelessége elvégzéséhez mindenkinek joga van, ám úgy kell cselekednie, hogy ne ragaszkodjon annak eredményéhez. Az ilyen érdek nélküli, kötelességből elvégzett tettek minden kétséget kizáróan a felszabadulás útjára vezetnek.
Mis puutub ettekirjutatud kohustustesse, siis saab need jagada kolme alajaotusse, nimelt rutiinseks tööks, möödapääsmatuks tööks ning ihaldatud tegevusteks. Rutiinne töö, mida tehakse vastavalt pühakirjades ettekirjutatud kohustustele, ihaldamata resultaate, on tegevus vooruse guṇas. Tegevus resultaatide nimel seob inimest, seetõttu ei saa sellist tegevust pidada kasutoovaks. Igaüks omab seaduslikku õigust täita oma ettekirjutatud kohustusi, kuid neid tuleb täita nende resultaate ihaldamata. Täites oma kohustusi isiklike huvideta, jõutakse kahtlemata vabanemise teerajale.
Az Úr éppen ezért azt ajánlotta Arjunának, hogy harcoljon kötelességből, s ne ragaszkodjon az eredményhez. Ha nem venne részt a csatában, az csak egy másik fajta ragaszkodás lenne, s az efféle kötődés sohasem vezeti az embert a felszabadulás útjára. Minden anyagi vonzódás, legyen jó vagy rossz, kötöttséget eredményez. A tétlenség azonban bűn, ezért Arjuna számára a felszabaduláshoz vezető egyetlen kedvező út a kötelességből végzett harc volt.
Seepärast soovitas Jumal Arjunale võidelda, sest võitlemine oli tema kohus, ning teha seda kiindumata tulemustesse. Tema lahingus mitteosalemine oleks vaid resultaatidesse kiindumise teine külg. Selline kiindumus ei vii kunagi kedagi lunastuseni. Igasugune kiindumus, olgu see siis positiivne või negatiivne, seob elusolendit materiaalse maailmaga. Tegevusetus on patt. Seepärast oli Arjuna jaoks ainus soodne toimimisviis lunastuse saamiseks astuda kohusetundest lahingusse.