28. VERS
VERZ 28
Szöveg
Besedilo
vyakta-madhyāni bhārata
avyakta-nidhanāny eva
tatra kā paridevanā
vyakta-madhyāni bhārata
avyakta-nidhanāny eva
tatra kā paridevanā
Szó szerinti jelentés
Synonyms
avyakta-ādīni – kezdetben megnyilvánulatlan; bhūtāni – minden teremtett; vyakta – megnyilvánult; madhyāni – a közbeeső időben; bhārata – ó, Bharata leszármazottja; avyakta – megnyilvánulatlan; nidhanāni – amikor megsemmisül; eva – ez így van; tatra – ezért; kā – mi; paridevanā – bánat.
avyakta-ādīni – na začetku nezaznavna; bhūtāni – vsa ustvarjena bitja; vyakta – zaznavna; madhyāni – v sredini; bhārata – o Bharatov potomec; avyakta – nezaznavna; nidhanāni – ko so uničena; eva – vse je tako; tatra – zato; kā – kakšna; paridevanā – žalost.
Fordítás
Translation
Kezdetben minden teremtett lény megnyilvánulatlan, középső szakaszában megnyilvánul, majd a megsemmisüléskor újra megnyilvánulatlan lesz. Mi okod hát a kesergésre?
Vsa ustvarjena bitja na začetku obstajajo v nezaznavni obliki, potem začasno v zaznavni, po uničenju pa so spet nezaznavna. Zakaj bi torej žaloval?
Magyarázat
Purport
Kétféle filozófus van: az egyik hisz a lélek létezésében, a másik nem, ám egyiknek sincs miért keseregnie. Azokat, akik nem hisznek a lélekben, a védikus bölcsesség hívei ateistáknak nevezik. Sajnálkozásra azonban még akkor sincs okunk, ha pusztán a vita kedvéért elfogadjuk az ateista elméletet. A lélek különálló lététől függetlenül az anyagi elemek a teremtés előtt megnyilvánulatlan állapotban vannak, s e finomfizikai, megnyilvánulatlan állapotból nyilvánulnak meg, ahogyan az éterből megnyilvánul a levegő, a levegőből a tűz, a tűzből a víz, a vízből pedig a föld. A föld számtalan megnyilvánulás forrása. Nézzünk meg példaként egy nagy felhőkarcolót, ami szintén a földből jön létre. Miután romba dől, a megnyilvánultból ismét megnyilvánulatlan lesz, s a végső szinten atomokként létezik tovább. Az energiamegmaradás törvénye továbbra is érvényes, a különbség csupán annyi, hogy a dolgok idővel megnyilvánulnak, majd ismét megnyilvánulatlan állapotba kerülnek. Miért kellene hát siránkoznunk bármelyik állapot miatt? Semmi sem vész el, még akkor sem, ha megnyilvánulatlanná válik. Kezdetben és a végső szinten minden elem megnyilvánulatlan, s csak a középső stádiumban nyilvánul meg, ez azonban nem jelent igazi, lényeges különbséget.
Obstajata dve vrsti filozofov: eni verjamejo v obstoj duše, drugi pa ne. Toda ne glede na to, katero filozofijo sprejmemo, nimamo razloga za žalost. Tiste, ki ne verjamejo v obstoj duše, poznavalci vedske modrosti imenujejo ateisti. Tudi če teoretično sprejmemo to ateistično teorijo, nimamo razloga za žalovanje. Pred stvarjenjem obstajajo materialni elementi neodvisno od ločenega obstoja duše v nezaznavni obliki. Iz tega subtilnega, nezaznavnega stanja nastane pojavni svet: iz etra nastane zrak, iz zraka ogenj, iz ognja voda, iz vode pa zemlja. Iz zemlje nastane veliko različnih stvari. Za primer lahko vzamemo velik nebotičnik, ki je prav tako narejen iz zemlje. Ko je porušen, je znova nemanifestiran in nazadnje obstaja v obliki atomov. Zakon o ohranitvi energije seveda velja; gre le za to, da stvari nekaj časa obstajajo v zaznavni, nekaj časa pa v nezaznavni obliki. Čemu bi potem žalovali za čemer koli manifestiranim ali nemanifestiranim? Pravzaprav niti v nezaznavnem stanju ni nič izgubljeno. Tako na začetku kakor na koncu vsi elementi obstajajo v nezaznavni obliki. Manifestirani so le v vmesnem času, vendar med manifestiranim in nemanifestiranim stanjem ni prave materialne razlike.
Ha elfogadjuk a Bhagavad-gītāban megfogalmazott védikus végkövetkeztetést, miszerint az anyagi testek idővel mind megsemmisülnek (antavanta ime dehāḥ), ellenben a lélek örök (nityasyoktāḥ śarīriṇaḥ), akkor mindig emlékeznünk kell arra, hogy a test olyan, mint egy ruha. Miért keseregnénk azon, hogy másik ruhát öltünk magunkra? Az anyagi testnek nincs valóságos léte az örök lélekhez viszonyítva. Olyan ez, mint egy álom. Álmunkban repülhetünk az égen, vagy királyként egy hintóban ülhetünk, ám amikor felébredünk, láthatjuk, hogy sem az égen nem vagyunk, sem hintóban nem ülünk. A védikus bölcsesség azon az alapon, hogy az anyagi test nem létezik, az önmegvalósításra biztat. Akár hiszünk tehát a lélek létezésében, akár nem, egyik esetben sincs okunk szomorkodni a test elvesztése miatt.
Če verjamemo vedski razlagi, ki jo podaja Bhagavad-gītā in po kateri materialno telo sčasoma premine (antavanta ime dehāḥ), duša pa je večna (nityasyoktāḥ śarīriṇaḥ), se moramo vselej zavedati, da je telo kakor obleka. Zakaj bi žalovali, če kdo zamenja obleko? V primerjavi z večno dušo za materialno telo ne moremo reči, da dejansko obstaja, temveč je le kakor sen. V sanjah lahko mislimo, da letimo po nebu ali pa da kot kralj sedimo v kočiji, ko pa se prebudimo, razumemo, da nismo niti na nebu niti v kočiji. Vede nas spodbujajo k samospoznavanju na podlagi dejstva, da materialno telo pravzaprav ne obstaja. Zato ne glede na to, ali verjamemo v obstoj duše ali pa ne, nimamo razloga za žalovanje za izgubljenim telesom.