59. VERS

TEXT 59

Szöveg

Tekstas

yad ahaṅkāram āśritya
na yotsya iti manyase
mithyaiṣa vyavasāyas te
prakṛtis tvāṁ niyokṣyati

Szó szerinti jelentés

Synonyms

yat – ha; ahaṅkāram – a hamis egónál; āśritya – menedéket keresve; na yotsye – nem fogok harcolni; iti – így; manyase – gondolkodsz; mithyā eṣaḥ – ez mind valótlan; vyavasāyaḥ – eltökéltség; te – tiéd; prakṛtiḥ – az anyagi természet; tvām – téged; niyokṣyati – tettre késztet majd.

yat — jeigu; ahaṅkāram — klaidingos savimonės; āśritya — atradęs prieglobstį; na yotsye — aš nekovosiu; iti — šitaip; manyase — tu manai; mithyā eṣaḥ — tai yra netikras; vyavasāyaḥ — ryžtas; te — tavo; prakṛtiḥ — materiali prigimtis; tvām — tave; niyokṣyati — įtrauks į veiklą.

Fordítás

Translation

Ha nem cselekszel az utasításom szerint, és megtagadod a harcot, tévútra lépsz. Természeted miatt a jövőben mindenképpen háborúskodnod kell majd.

Jei nesivadovausi Mano nurodymais ir nesikausi – pasirinksi klaidingą kelią. Pati tavo prigimtis privers dalyvauti kare.

Magyarázat

Purport

Arjuna katona volt, kṣatriya természettel született, ezért természetéből adódóan a harc volt a kötelessége. Hamis egója miatt azonban attól tartott, hogy bűnéért, ha megöli tanárát, nagyatyját és barátait, el kell szenvednie a visszahatásokat. Valójában tettei urának gondolta magát, aki irányítani képes, hogy azok jó vagy rossz eredménnyel járnak-e, s megfeledkezett róla, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége ott állt mellette, és utasítása az volt, hogy harcoljon. Ez a feledékenység jellemző a feltételekhez kötött lélekre. Az Istenség Személyisége megmondja neki, hogy mi a helyes és mi a helytelen, és csupán Kṛṣṇa-tudatban kell cselekednie ahhoz, hogy elérje az élet tökéletességét. Senki sem ismeri a sorsát úgy, mint a Legfelsőbb Úr, ezért a legjobb elfogadni a Legfelsőbb Úr utasítását és aszerint cselekedni. Az Istenség Legfelsőbb Személyiségének vagy képviselőjének, a lelki tanítómesternek az utasítását senki se hagyja figyelmen kívül. Az Istenség Legfelsőbb Személyiségének parancsát habozás nélkül végre kell hajtani. Ez az, ami minden körülmények között védelmet nyújt az embernek.

KOMENTARAS: Arjuna iš prigimties buvo karys – kṣatriyas. Todėl jo priedermė – kova. Tačiau klaidingos savimonės paveiktas jis bijojo, kad nužudęs savo mokytoją, senelį ir draugus, turės atkentėti atoveikį už nuodėmes. Iš esmės Arjuna laikė save savo poelgių lėmėju – tarsi nuo jo priklausytų geri ar blogi veiksmų rezultatai. Jis užmiršo, kad šalia buvo Aukščiausiasis Dievo Asmuo, kuris liepė jam kautis. Tai sąlygotos sielos užmaršumo pavyzdys. Aukščiausiasis Dievo Asmuo nurodo, kas yra gera ir kas – bloga. Kiekvienas turi tiesiog veikti su Kṛṣṇos sąmone, nes tik taip galima pasiekti gyvenimo tobulumą. Niekas negali žinoti savo lemties taip gerai, kaip ją žino Aukščiausiasis Viešpats, todėl geriausia – veikti taip, kaip nurodo Aukščiausiasis. Nevalia ignoruoti Aukščiausiojo Dievo Asmens ar Jo atstovo, dvasinio mokytojo, įsakymo. Reikia nesvyruojant vykdyti Aukščiausiojo Dievo Asmens paliepimą – tai apsaugos žmogų bet kuriomis aplinkybėmis.