1. VERS
ТЕКСТ 1
Szöveg
Текст
sannyāsasya mahā-bāho
tattvam icchāmi veditum
tyāgasya ca hṛṣīkeśa
pṛthak keśi-niṣūdana
сання̄сася маха̄-ба̄хо
таттвам иччха̄ми ведитум
тя̄гася ча хр̣ш̣ӣкеша
пр̣тхак кеши-ниш̣ӯдана
Szó szerinti jelentés
Дума по дума
arjunaḥ uvāca – Arjuna mondta; sannyāsasya – a lemondásnak; mahā-bāho – ó, erős karú; tattvam – az igazságát; icchāmi – kívánom; veditum – megérteni; tyāgasya – a lemondásnak; ca – szintén; hṛṣīkeśa – ó, érzékek Ura; pṛthak – különbözően; keśi-niṣūdana – ó, Keśī démon elpusztítója.
арджунах̣ ува̄ча – Арджуна каза; сання̄сася – на отречението; маха̄-ба̄хо – о, силноръки; таттвам – истината; иччха̄ми – аз желая; ведитум – да разбера; тя̄гася – за отречението; ча – също; хр̣ш̣ӣкеша – о, господарю на сетивата; пр̣тхак – различно; кеши-ниш̣ӯдана – о, убиецо на демона Кеш̣ӣ.
Fordítás
Превод
Arjuna így szólt: Ó, erős karú, ó, Keśī démon legyőzője, érzékek Ura, szeretném megérteni a lemondás [tyāga] és a lemondott életrend [sannyāsa] célját!
Арджуна каза: О, силноръки, бих желал да разбера целта на отречението (тя̄га) и на жизненото стъпало на оттегляне от света (сання̄са), о, убиецо на демона Кеш̣ӣ, господарю на сетивата.
Magyarázat
Пояснение
A Bhagavad-gītā valójában tizenhét fejezetből áll, s a tizennyolcadik a korábbi fejezetek kiegészítő összegzése. Az Úr Kṛṣṇa a Bhagavad-gītā mindegyik fejezetében kihangsúlyozza, hogy az élet végső célja az Istenség Legfelsőbb Személyiségének odaadó szolgálata. Ugyanezt foglalja össze a tizennyolcadik fejezet is, s a tudás legbizalmasabb útjának nevezi ezt. Az első hat fejezet az odaadó szolgálat jelentőségét hangsúlyozta: yoginām api sarveṣām... „Minden yogī és transzcendentalista közül az a legkiválóbb, aki magában mindig Rám gondol.” A következő hat fejezet a tiszta odaadó szolgálatot, annak természetét és tetteit tárgyalta. Az utolsó hat fejezet a tudásról, a lemondásról, az anyagi és a transzcendentális természet működéséről, valamint az odaadó szolgálatról szólt. Eljutottunk arra a végkövetkeztetésre, hogy minden tettet úgy kell végrehajtani , hogy az kapcsolatban legyen a Legfelsőbb Úrral, akit az oṁ tat sat szavak képviselnek, amelyek Viṣṇut, a Legfelsőbb Személyt jelölik. A Bhagavad-gītā harmadik része bebizonyította, hogy az élet végső célja egyedül az odaadó szolgálat. Ezt a korábbi ācāryákat és a Brahma-sūtrát, azaz a Vedānta-sūtrát idézve támasztotta alá. Egyes imperszonalisták úgy tekintenek magukra, mint a Vedānta-sūtra bölcseletének kizárólagos ismerőire, ám a Vedānta-sūtra valójában az odaadó szolgálat megértését segíti elő, mivel maga az Úr a Vedānta-sūtra szerkesztője és ismerője, ahogyan azt a tizenötödik fejezet elmondta. Minden szentírásnak, minden Védának az odaadó szolgálat a célja. Erről beszél a Bhagavad-gītā.
В действителност Бхагавад-гӣта̄ завършва със седемнайсета глава. Осемнайсета глава излага в резюме разглежданите преди това теми. Във всяка глава Господ подчертава, че преданото служене на Върховната Божествена Личност е висшата цел в живота. Тази глава го посочва като най-поверителния път към знанието. В първите шест глави се отделя особено внимание на преданото служене: йогина̄м апи сарвеш̣а̄м… – „От всички йогӣ или трансценденталисти най-добър е този, който винаги мисли за мен“. Следващите шест глави разкриват чистото предано служене, неговата природа и дейности. В последните шест глави се описват знанието, отречението, дейностите на материалната и трансценденталната природа и преданото служене. Стигаме до извода, че всички дейности трябва да се извършват във връзка с Върховния Бог, представен от думите ом̇ тат сат, които обозначават Виш̣н̣у, Върховната Личност. Последната част на Бхагавад-гӣта̄ показва, че единствено и само преданото служене е крайната цел на живота. Тази истина е доказана чрез цитиране на а̄ча̄рии от миналото, а също и на Брахма сӯтра (Веда̄нта сӯтра). Някои имперсоналисти си мислят, че имат монопол върху знанието на Веда̄нта сӯтра, но в действителност Веда̄нта сӯтра е предназначена за разбиране на преданото служене, защото е съставена от самия Бог – Той е нейният автор. Това се описва в петнайсета глава. Целта на всяко свещено писание и на всяка Веда е преданото служене. Това е обяснено в Бхагавад-гӣта̄.
Ahogyan a második fejezet áttekintette az egész témát, hasonlóképpen a tizennyolcadik fejezet is az elhangzottakat összegzi. Az élet céljaként a lemondást és a természet három anyagi kötőerején túli transzcendentális állapot elérését jelöli meg. Arjuna tisztán szeretne látni két dolgot, amellyel a Bhagavad-gītā foglalkozik: a lemondást (a tyāgát) és az élet lemondott rendjét (a sannyāsát). Ezért kérdezi e két szó jelentését.
Както във втора глава се излага накратко цялото съдържание, така в осемнайсета глава се обобщават всички напътствия. Посочва се, че целта на живота е отречението и достигането на трансцендентална позиция над трите гун̣и на природата. Арджуна иска да изясни двете главни теми на Бхагавад-гӣта̄: отречението (тя̄га) и жизненото стъпало на оттегляне от света (сання̄са). И пита за тяхното значение.
A versben nagyon fontosak a Hṛṣīkeśa és Keśi-niṣūdana szavak, melyekkel Arjuna a Legfelsőbb Urat szólítja meg. Hṛṣīkeśa maga Kṛṣṇa, az érzékek Ura, aki mindig segít bennünket lelki nyugalmunk elérésében. Arjuna arra kéri Őt, foglaljon össze mindent oly módon, hogy kiegyensúlyozott maradhasson. Még mindig vannak kétségei, s a kétségeket démonokhoz szokták hasonlítani. Ez az oka, hogy Kṛṣṇát Keśi-niṣūdanának szólítja. Keśī egy rettentő démon volt, akit az Úr ölt meg. Arjuna most azt reméli, hogy Kṛṣṇa az ő kételyének démonával is végezni fog.
В този стих са важни двете думи, с които е назован Върховният Бог – Хр̣ш̣ӣкеша и Кешӣ-ниш̣ӯдана. Хр̣ш̣ӣкеша е Кр̣ш̣н̣а – господарят на сетивата, който винаги може да ни помогне да постигнем спокойствие на ума. Арджуна моли за обобщение, за да остане уравновесен. Той все още има някои съмнения, а съмненията са сравнявани с демони. Затова нарича Кр̣ш̣н̣а Кешӣ-ниш̣ӯдана. Кешӣ е бил най-страшният демон, който Бог Кр̣ш̣н̣а е убил, и сега Арджуна очаква от него да убие и демона на съмнението.