1. VERS
VERSO 1
Szöveg
Texto
sannyāsasya mahā-bāho
tattvam icchāmi veditum
tyāgasya ca hṛṣīkeśa
pṛthak keśi-niṣūdana
sannyāsasya mahā-bāho
tattvam icchāmi veditum
tyāgasya ca hṛṣīkeśa
pṛthak keśi-niṣūdana
Szó szerinti jelentés
Sinônimos
arjunaḥ uvāca – Arjuna mondta; sannyāsasya – a lemondásnak; mahā-bāho – ó, erős karú; tattvam – az igazságát; icchāmi – kívánom; veditum – megérteni; tyāgasya – a lemondásnak; ca – szintén; hṛṣīkeśa – ó, érzékek Ura; pṛthak – különbözően; keśi-niṣūdana – ó, Keśī démon elpusztítója.
arjunaḥ uvāca — Arjuna disse; sannyāsasya — da renúncia; mahā-bāho — ó pessoa de braços poderosos; tattvam — a verdade; icchāmi — eu desejo; veditum — compreender; tyāgasya — da renúncia; ca — também; hṛṣīkeśa — ó senhor dos sentidos; pṛthak — diferentemente; keśi-niṣūdana — ó matador do demônio Keśī.
Fordítás
Tradução
Arjuna így szólt: Ó, erős karú, ó, Keśī démon legyőzője, érzékek Ura, szeretném megérteni a lemondás [tyāga] és a lemondott életrend [sannyāsa] célját!
Arjuna disse: Ó pessoa de braços poderosos, desejo compreender o propósito da renúncia [tyāga] e da ordem de vida renunciada [sannyāsa], ó matador do demônio Keśī, senhor dos sentidos.
Magyarázat
Comentário
A Bhagavad-gītā valójában tizenhét fejezetből áll, s a tizennyolcadik a korábbi fejezetek kiegészítő összegzése. Az Úr Kṛṣṇa a Bhagavad-gītā mindegyik fejezetében kihangsúlyozza, hogy az élet végső célja az Istenség Legfelsőbb Személyiségének odaadó szolgálata. Ugyanezt foglalja össze a tizennyolcadik fejezet is, s a tudás legbizalmasabb útjának nevezi ezt. Az első hat fejezet az odaadó szolgálat jelentőségét hangsúlyozta: yoginām api sarveṣām... „Minden yogī és transzcendentalista közül az a legkiválóbb, aki magában mindig Rám gondol.” A következő hat fejezet a tiszta odaadó szolgálatot, annak természetét és tetteit tárgyalta. Az utolsó hat fejezet a tudásról, a lemondásról, az anyagi és a transzcendentális természet működéséről, valamint az odaadó szolgálatról szólt. Eljutottunk arra a végkövetkeztetésre, hogy minden tettet úgy kell végrehajtani , hogy az kapcsolatban legyen a Legfelsőbb Úrral, akit az oṁ tat sat szavak képviselnek, amelyek Viṣṇut, a Legfelsőbb Személyt jelölik. A Bhagavad-gītā harmadik része bebizonyította, hogy az élet végső célja egyedül az odaadó szolgálat. Ezt a korábbi ācāryákat és a Brahma-sūtrát, azaz a Vedānta-sūtrát idézve támasztotta alá. Egyes imperszonalisták úgy tekintenek magukra, mint a Vedānta-sūtra bölcseletének kizárólagos ismerőire, ám a Vedānta-sūtra valójában az odaadó szolgálat megértését segíti elő, mivel maga az Úr a Vedānta-sūtra szerkesztője és ismerője, ahogyan azt a tizenötödik fejezet elmondta. Minden szentírásnak, minden Védának az odaadó szolgálat a célja. Erről beszél a Bhagavad-gītā.
Na verdade, o Bhagavad-gītā é formado de dezessete capítulos. O Décimo Oitavo Capítulo é um resumo suplementar dos tópicos anteriormente discutidos. Em todos os capítulos do Bhagavad-gītā, o Senhor Kṛṣṇa enfatiza que o serviço devocional à Suprema Personalidade de Deus é a meta última da vida. No Décimo Oitavo Capítulo, este mesmo ponto é resumido como o método mais confidencial de conhecimento. Nos seis primeiros capítulos, deu-se muita ênfase ao serviço devocional: yoginām api sarveṣām... “De todos os yogīs ou transcendentalistas, aquele que sempre Me vê dentro de si mesmo é o melhor”. Nos seis capítulos seguintes, foram discutidos o serviço devocional puro, sua natureza e atividades. E nestes seis últimos capítulos são descritos o conhecimento, a renúncia, as atividades da natureza material e da natureza transcendental, e o serviço devocional. Chegou-se à conclusão de que todos os atos devem ser executados em conexão com o Senhor Supremo, representado pelas palavras oṁ tat sat, que indicam Viṣṇu, a Pessoa Suprema. A terceira parte do Bhagavad-gītā mostrou que o serviço devocional, e apenas ele, é o propósito último da vida. Estabeleceu-se isto citando passagens de ācāryas anteriores e do Brahma-sūtra, ou Vedānta-sūtra. Alguns impersonalistas acham que possuem o monopólio do conhecimento contido no Vedānta-sūtra, mas na verdade o Vedānta-sūtra serve para que se compreenda o serviço devocional, pois foi o próprio Senhor quem compôs o Vedānta-sūtra, e é Ele quem o conhece na íntegra. Isto foi descrito no Décimo Quinto Capítulo. Em cada escritura, em cada Veda, o objetivo é o serviço devocional. Isto é explicado no Bhagavad-gītā.
Ahogyan a második fejezet áttekintette az egész témát, hasonlóképpen a tizennyolcadik fejezet is az elhangzottakat összegzi. Az élet céljaként a lemondást és a természet három anyagi kötőerején túli transzcendentális állapot elérését jelöli meg. Arjuna tisztán szeretne látni két dolgot, amellyel a Bhagavad-gītā foglalkozik: a lemondást (a tyāgát) és az élet lemondott rendjét (a sannyāsát). Ezért kérdezi e két szó jelentését.
Assim como no Segundo Capítulo fez-se uma sinopse de todo o assunto, no Décimo Oitavo Capítulo também se dá o resumo de toda a instrução. Define-se que o propósito da vida é a conquista da posição transcendental que está acima dos três modos da natureza material. Arjuna quer que fiquem esclarecidos os dois diferentes assuntos do Bhagavad-gītā, ou seja, a renúncia (tyāga) e a ordem de vida renunciada (sannyāsa). Assim, ele está perguntando o sentido dessas duas palavras.
A versben nagyon fontosak a Hṛṣīkeśa és Keśi-niṣūdana szavak, melyekkel Arjuna a Legfelsőbb Urat szólítja meg. Hṛṣīkeśa maga Kṛṣṇa, az érzékek Ura, aki mindig segít bennünket lelki nyugalmunk elérésében. Arjuna arra kéri Őt, foglaljon össze mindent oly módon, hogy kiegyensúlyozott maradhasson. Még mindig vannak kétségei, s a kétségeket démonokhoz szokták hasonlítani. Ez az oka, hogy Kṛṣṇát Keśi-niṣūdanának szólítja. Keśī egy rettentő démon volt, akit az Úr ölt meg. Arjuna most azt reméli, hogy Kṛṣṇa az ő kételyének démonával is végezni fog.
Neste verso, são significativas duas palavras utilizadas para se dirigir ao Senhor Supremo — Hṛṣīkeśa e Keśi-niṣūdana. Hṛṣīkeśa é Kṛṣṇa, o mestre de todos os sentidos, que sempre pode nos ajudar a alcançar serenidade mental. Arjuna Lhe pede que resuma tudo de tal modo que ele sempre se mantenha equilibrado. Entretanto, ele tem algumas dúvidas, e dúvidas são sempre comparadas a demônios. Por isso, Ele se dirige a Kṛṣṇa como Keśi-niṣūdana. Keśī foi um demônio terrível, morto pelo Senhor; Arjuna agora espera que Kṛṣṇa mate o demônio da dúvida.