22 – 25. VERS

VERŠE 22 – 25

Szöveg

Verš

śrī-bhagavān uvāca
prakāśaṁ ca pravṛttiṁ ca
moham eva ca pāṇḍava
na dveṣṭi sampravṛttāni
na nivṛttāni kāṅkṣati

udāsīna-vad āsīno
guṇair yo na vicālyate
guṇā vartanta ity evaṁ
yo ’vatiṣṭhati neṅgate

sama-duḥkha-sukhaḥ sva-sthaḥ
sama-loṣṭāśma-kāñcanaḥ
tulya-priyāpriyo dhīras
tulya-nindātma-saṁstutiḥ

mānāpamānayos tulyas
tulyo mitrāri-pakṣayoḥ
sarvārambha-parityāgī
guṇātītaḥ sa ucyate

Szó szerinti jelentés

Synonyma

śrī-bhagavān uvāca – az Istenség Legfelsőbb Személyisége mondta; prakāśam – ragyogást; ca – és; pravṛttim – vonzódást; ca – és; moham – illúziót; eva ca – is; pāṇḍava – ó, Pāṇḍu fia; na dveṣṭi – nem gyűlöl; sampravṛttāni – ha jelen vannak; na nivṛttāni – ha nincsenek jelen; kāṅkṣati – vágyakozik; udāsīna-vat – mintha semleges lenne; āsīnaḥ – helyzetű; guṇaiḥ – a kötőerők által; yaḥ – aki; na – sohasem; vicālyate – zaklatott lesz; guṇāḥ – a kötőerők; vartante – hatnak; iti evam – ezt tudva; yaḥ – aki; avatiṣṭhati – marad; na – sohasem; iṅgate – meginog; sama – egyenlően; duḥkha – a boldogtalanságban; sukhaḥ – és a boldogságban; sva-sthaḥ – az önvalóba merülve; sama – ugyanúgy; loṣṭa – földröggel; aśma – kővel; kāñcanaḥ – arannyal; tulya – egyenlően; priya – a kedvesekkel; apriyaḥ – és a nemkívánatosakkal; dhīraḥ – szilárd; tulya – egyenlő; nindā – szégyenben; ātma-saṁstutiḥ – és dicsőségben; māna – tiszteletben; apamānayoḥ – és becsmérlésben; tulyaḥ – egyenlő; tulyaḥ – egyenlő; mitra – barátoknak; ari – és ellenségeknek; pakṣayoḥ – a csoportjaihoz; sarva – minden; ārambha – törekvésről; parityāgī – lemondó; guṇa-atītaḥ – transzcendentális az anyagi természet kötőerőihez képest; saḥ – ő; ucyate – mondják.

śrī-bhagavān uvāca — Kṛṣṇa, Najvyššia Božská Osobnosť, riekol; prakāśam — osvietenie; ca — a; pravṛttim — lipnutie; ca — a; moham — klam; eva ca — tiež; pāṇḍava — ó, syn Pāṇḍuov; na dveṣṭi — nechovať odpor; sampravṛttāni — keď povstane; na nivṛttāni — ani keď ustane; kāṅkṣati — túži; udāsīna-vat — apatický; āsīnaḥ — spočíva; guṇaiḥ — kvalitami; yaḥ — kto; na — nikdy; vicālyate — rozrušený; guṇāḥ — kvality; vartante — konajú; iti evam — vedomý si toho; yaḥ — kto; avatiṣṭhati — zotrváva; na — nikdy; iṅgate — hýbať sa; sama — rovnaký; duḥkha — v nešťastí; sukhaḥ — v šťastí; sva-sthaḥ — spočíva v sebe; sama — rovnaký; loṣṭa — hrudu; aśma — kameň; kāñcanaḥ — zlato; tulya — vidieť rovnako; priya — milé; apriyaḥ — nemilé; dhīraḥ — pevne; tulya — rovnako; nindā — v pohane; ātma-saṁstutiḥ — chvála; māna — úcta; apamānayoḥ — potupa; tulyaḥ — rovnako; tulyaḥ — rovnako; mitra — priateľ; ari — nepriateľ; pakṣayoḥ — na strany; sarva — všetko; ārambha — snaha; parityāgī — kto zanechal; guṇa-atītaḥ — prekonať kvality hmotnej prírody; saḥ — on; ucyate — hovorí sa.

Fordítás

Překlad

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így válaszolt: Ó, Pāṇḍu fia! Aki nem gyűlöli a ragyogást, a ragaszkodást s az illúziót, de nem is vágyik rájuk, ha nincsenek jelen; akit nem ingatnak meg és nem zaklatnak fel az anyagi kötőerők efféle visszahatásai, valamint semleges és transzcendentális marad, mert tudja, hogy csupán a kötőerők működnek; aki az önvalóba merül, s örömre és fájdalomra egyformán tekint; aki egyenlőnek látja a földgöröngyöt, a kődarabot és az aranyrögöt; aki egyformán fogad kedvezőt és kedvezőtlent; akit dicséret és becsmérlés, tisztelet és megvetés nem rendíthet meg; aki a baráttal és az ellenséggel egyformán bánik, s aki felhagyott minden anyagi tettel, arról azt mondják, felülemelkedett a természet kötőerőin.

Kṛṣṇa, Najvyššia Božská Osobnosť, riekol: „Ó, syn Pāṇḍuov, človek, ktorý nechová nenávisť k osvieteniu, pripútanosti ani klamu, ak povstanú, ani po nich netúži, ak ustanú, kto chová apatiu a kvality prírody ho nerozrušia, kto zostáva pevný, vedomý si toho, že sú to iba kvality, ktoré konajú, kto spočíva sám v sebe a prijíma rovnako šťastie i nešťastie, kto hľadí rovnako na hrudu, kameň i na zlato, kto je múdry a prijíma milé i nemilé, chválu i pohanu ako to isté, koho sa nedotkne pocta ani opovrhnutie, kto je rovnaký k priateľom i nepriateľom a kto zanechal všetky materialistické činnosti — o tom sa hovorí, že sa povzniesol nad kvality hmotnej prírody.

Magyarázat

Význam

Arjuna három kérdést tett fel, s az Úr sorra válaszol rájuk. Ezekben a versekben Kṛṣṇa először arra utal, hogy a transzcendentális síkot elért ember nem irigy, s nem sóvárog semmire. Meg kell értenünk, hogy amikor az élőlény anyagi testet öltve az anyagi világban van, az anyagi természet három kötőerejének egyike irányítja. A természet anyagi kötőerőinek markából valójában akkor szabadul ki, amikor elhagyja a testet. Addig azonban, míg el nem hagyja a testét, legyen semleges. Merüljön el úgy az Úr odaadó szolgálatában, hogy automatikusan megfeledkezzen arról, hogy magát az anyagi testtel azonosította. Amikor az ember abban a tudatban él, hogy ő az anyagi test, akkor egyedül az érzékkielégítés érdekében cselekszik, ha azonban tudatát Kṛṣṇára irányítja, akkor az érzékkielégítés önmagától megszűnik. Az élőlénynek nincs szüksége az anyagi testre, sem arra, hogy teljesítse a test parancsait. Az anyagi kötőerők a testben tovább működnek, de az önvaló mint szellemi lélek távol marad az ilyen tettektől. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy nem akarja élvezni a testet, de arra sem vágyik, hogy kikerüljön belőle. Ilyen transzcendentális helyzetben a bhakta automatikusan felszabadul. Nem szükséges külön erőfeszítést tennie, hogy megszabaduljon az anyagi természet kötőerőinek befolyásától.

Arjuna položil Kṛṣṇovi tri otázky a Kṛṣṇa mu na ne postupne odpovedá. Najprv naznačuje, že človek, ktorý prekonal hmotné kvality, nikomu nezávidí a ani po ničom netúži. Keď živá bytosť zostáva vtelená v tomto hmotnom tele, je pochopiteľné, že podlieha niektorým z hmotných kvalít. Až po opustení tela na ňu kvality hmotnej prírody nemôžu pôsobiť. No dokým má hmotné telo, nemala by sa nechať ovplyvniť. Človek by sa mal zapojiť do oddanej služby Pánovi, a tak sa automaticky prestane stotožňovať s telom. Ak má telesné vedomie, všetky jeho činnosti sú zamerané na uspokojenie zmyslov, no ak preorientuje svoje vedomie na Kṛṣṇu, túžba uspokojovať zmysly automaticky ustane. Živá bytosť nepotrebuje hmotné telo a nemusí konať podľa jeho impulzov. Sú to kvality hmotnej prírody, ktoré konajú v tele, pričom samotná duša je mimo týchto činností. Ako to realizovať prakticky? Oddaný si netúži užívať tela, a ani ho netúži opustiť. V tomto transcendentálnom postavení sa oddaný automaticky oslobodzuje. Nemusí sa starať o oslobodenie spod vplyvu kvalít hmotnej prírody.

A következő kérdés a transzcendentális helyzetet elért személy viselkedésével kapcsolatos. A materialista embert rendkívül befolyásolja a tisztelet és a becsmérlés, amely a testet érinti, de azt, aki transzcendentális síkra emelkedett, nem érdekli az efféle hamis megbecsülés és gyalázat. Végzi Kṛṣṇa-tudatú kötelességét, és nem törődik azzal, hogy tisztelik-e vagy sem. Elfogadja mindazt, ami segíti Kṛṣṇa-tudatos kötelessége végrehajtásában, másképp azonban nincs szüksége semmi anyagira, legyen az akár kő, akár arany. Mindenkit, aki segíti a Kṛṣṇa-tudatban, kedves barátjának tekint, állítólagos ellenségeit pedig nem gyűlöli. Egyenlően bánik mindenkivel, s mindent azonos szinten állónak lát, mert tökéletesen tudja, hogy az anyagi lét nem a valódi léte. A társadalom és a politika ügyei nem befolyásolják, mert tudja, hogy a felfordulások és zavarok ideiglenesek. Nem törekszik semmi olyanra, ami saját érdekeit szolgálja. Kṛṣṇa kedvéért bármire képes, de személyes érdekből nem akar elérni semmit sem. Ilyen viselkedéssel az ember valóban a transzcendentális síkra emelkedhet.

Ďalšia otázka sa týkala transcendentálne situovanej osoby. Materialista je ovplyvňovaný takzvanou poctou a opovrhnutím, ktoré sa vzťahujú na jeho telo. Transcendentalistu sa falošná pocta, alebo opovrhnutie nikdy nedotknú, pretože si koná svoje povinnosti s vedomím Kṛṣṇu a nestará sa o to, či ho niekto chváli alebo haní. Používa veci priaznivé pre vykonávanie svojich povinností vo vedomí Kṛṣṇu a netúži po ničom hmotnom - po kameni, ani po zlate. Za svojich priateľov považuje všetkých, ktorí mu pomáhajú v povinnostiach vo vedomí Kṛṣṇu, a k svojím takzvaným nepriateľom nechová nenávisť. Ku všetkým a všetkému sa stavia rovnako a všetko vidí na tej istej úrovni, pretože si je dobre vedomý toho, že s hmotnou existenciou nemá nič spoločné. Sociálne a politické udalosti naňho nemajú vplyv, pretože veľmi dobre pozná povahu týchto dočasných prevratov a nepokojov. Človek vedomý si Kṛṣṇu nežiada nič pre seba, no pre Kṛṣṇu by urobil čokoľvek. Vyvinutím takéhoto postoja sa môže dostať na transcendentálnu úroveň.