2. VERS
ТЕКСТ 2
Szöveg
Текст
śrutau vistaraśo mayā
tvattaḥ kamala-patrākṣa
māhātmyam api cāvyayam
шрутау вистарашо мая̄
тваттах̣ камала-патра̄кш̣а
ма̄ха̄тмям апи ча̄вяям
Szó szerinti jelentés
Дума по дума
bhava – megjelenése; apyayau – eltávozása; hi – bizony; bhūtānām – minden élőlénynek; śrutau – hallott; vistaraśaḥ – részletesen; mayā – általam; tvattaḥ – Tőled; kamala-patra-akṣa – ó, lótuszszemű; māhātmyam – dicsőséged; api – is; ca – és; avyayam – kimeríthetetlen.
бхава – появяване; апяяу – напускане; хи – несъмнено; бхӯта̄на̄м – на всички живи същества; шрутау – е чуто; вистарашах̣ – с подробности; мая̄ – от мен; тваттах̣ – от теб; камала-патра-акш̣а – о, лотосооки; ма̄ха̄тмям – величието; апи – също; ча – и; авяям – неизчерпаемо.
Fordítás
Превод
Ó, lótuszszemű! Részletesen hallottam Tőled minden élőlény megjelenéséről és eltűnéséről, és megértettem kimeríthetetlen dicsőséged.
О, лотосооки, чух от теб с подробности как се появява и напуска всяко живо същество и осъзнах твоето неизчерпаемо величие.
Magyarázat
Пояснение
Arjuna az Úr Kṛṣṇát örömében lótuszszeműnek szólítja (Kṛṣṇa szeme olyan, mint a lótuszvirág szirma), mert egy korábbi fejezetben Kṛṣṇa meggyőzte arról, hogy ahaṁ kṛtsnasya jagataḥ prabhavaḥ pralayas tathā: „Én vagyok a forrása az egész anyagi megnyilvánulás megjelenésének és eltűnésének.” Hallotta az Úrtól ennek részletes magyarázatát, s azt is megtanulta, hogy bár Kṛṣṇa a forrása minden teremtésnek és megsemmisülésnek, mégis fölöttük áll. Ahogyan azt az Úr a kilencedik fejezetben elmondta, Ő mindent átható, de személyesen még sincs jelen mindenhol. Ez Kṛṣṇa felfoghatatlan fensége, amit most Arjuna saját bevallása szerint alaposan megértett.
Арджуна от радост нарича Бог Кр̣ш̣н̣а „лотосоок“ (очите на Кр̣ш̣н̣а са точно като листенцата на лотосов цвят), защото в предишна глава Кр̣ш̣н̣а го увери: ахам̇ кр̣тснася джагатах̣ прабхавах̣ пралаяс татха̄ – „Аз съм причината за появата и изчезването на цялото материално проявление“. Арджуна научи всичко в подробности и разбра, че Бог, причината за всяко възникване и разрушение, остава настрана от тях. Както Бог казва в девета глава, Той е всепроникващ, макар да не присъства лично навсякъде. В това се състои невъобразимото величие на Кр̣ш̣н̣а и Арджуна признава, че напълно го е осъзнал.