Skip to main content

TIZENEGYEDIK FEJEZET

A kozmikus forma

Szöveg

arjuna uvāca
mad-anugrahāya paramaṁ
guhyam adhyātma-saṁjñitam
yat tvayoktaṁ vacas tena
moho ’yaṁ vigato mama

Szó szerinti jelentés

arjunaḥ uvāca – Arjuna mondta; mat-anugrahāya – irántam való kedvességből; paramam – legfelsőbb; guhyam – bizalmas téma; adhyātma – a lélekkel; saṁjñitam – kapcsolatos; yat – ami; tvayā – Általad; uktam – elmondott; vacaḥ – szavak; tena – ami által; mohaḥ – illúzió; ayam – ez; vigataḥ – eltűnt; mama – enyém.

Fordítás

Arjuna így szólt: Hallottam a legtitkosabb lelki témákról szóló tanításod, melyet kedvesen átadtál nekem, s illúzióm mostanra szertefoszlott.

Magyarázat

Ez a fejezet felfedi, hogy Kṛṣṇa minden ok oka. Ő az eredete még Mahā-viṣṇunak is, akiből az anyagi univerzumok áradnak. Kṛṣṇa nem inkarnáció, hanem minden inkarnáció forrása. Ezt az előző fejezet alaposan elmagyarázta.

Arjuna kijelenti, hogy illúziója szertefoszlott. Ez azt jelenti, hogy már nem hiszi Kṛṣṇát emberi lénynek csak azért, mert a barátja, hanem minden létező forrásának tekinti. Arjuna megvilágosodott, s boldog, hogy olyan nagyszerű barátja van, mint Kṛṣṇa. Ugyanakkor azonban arra is gondol, hogy ő ugyan elfogadta Kṛṣṇát a mindenség forrásának, de mások talán nem. Ezért ebben a fejezetben arra kéri Kṛṣṇát, mutassa meg kozmikus formáját, hogy mindenki megbizonyosodhasson isteni természetéről. Kṛṣṇa kozmikus alakját megpillantva az ember éppúgy megijedne, mint Arjuna, ám Kṛṣṇa olyannyira kedves, hogy utána azonnal felölti eredeti formáját. Arjuna egyetért azzal, amit Kṛṣṇa már többször elmondott: hogy csakis Arjuna érdekében beszél. Arjuna tehát elismeri, hogy mindez egyedül Kṛṣṇa kegyéből történik vele. Meg van győződve róla, hogy Kṛṣṇa minden ok oka, és Felsőlélekként jelen van mindenki szívében.

Szöveg

bhavāpyayau hi bhūtānāṁ
śrutau vistaraśo mayā
tvattaḥ kamala-patrākṣa
māhātmyam api cāvyayam

Szó szerinti jelentés

bhava – megjelenése; apyayau – eltávozása; hi – bizony; bhūtānām – minden élőlénynek; śrutau – hallott; vistaraśaḥ – részletesen; mayā – általam; tvattaḥ – Tőled; kamala-patra-akṣa – ó, lótuszszemű; māhātmyam – dicsőséged; api – is; ca – és; avyayam – kimeríthetetlen.

Fordítás

Ó, lótuszszemű! Részletesen hallottam Tőled minden élőlény megjelenéséről és eltűnéséről, és megértettem kimeríthetetlen dicsőséged.

Magyarázat

Arjuna az Úr Kṛṣṇát örömében lótuszszeműnek szólítja (Kṛṣṇa szeme olyan, mint a lótuszvirág szirma), mert egy korábbi fejezetben Kṛṣṇa meggyőzte arról, hogy ahaṁ kṛtsnasya jagataḥ prabhavaḥ pralayas tathā: „Én vagyok a forrása az egész anyagi megnyilvánulás megjelenésének és eltűnésének.” Hallotta az Úrtól ennek részletes magyarázatát, s azt is megtanulta, hogy bár Kṛṣṇa a forrása minden teremtésnek és megsemmisülésnek, mégis fölöttük áll. Ahogyan azt az Úr a kilencedik fejezetben elmondta, Ő mindent átható, de személyesen még sincs jelen mindenhol. Ez Kṛṣṇa felfoghatatlan fensége, amit most Arjuna saját bevallása szerint alaposan megértett.

Szöveg

evam etad yathāttha tvam
ātmānaṁ parameśvara
draṣṭum icchāmi te rūpam
aiśvaraṁ puruṣottama

Szó szerinti jelentés

evam – így; etat – ezt; yathā – ahogyan van; āttha – elmondtad; tvam – Te; ātmānam – Téged; parama-īśvara – ó, Legfelsőbb Úr; draṣṭum – látni; icchāmi – kívánom; te – a Te; rūpam – formádat; aiśvaram – istenit; puruṣa-uttama – ó, legkiválóbb személyiség.

Fordítás

Ó, legkiválóbb személyiség, ó, legfelsőbb forma! Bár valódi helyzetedben látlak magam előtt, úgy, ahogyan beszéltél magadról, mégis szeretném látni, miképpen hatoltál ebbe a kozmikus megnyilvánulásba. Látni szeretném azt a formád!

Magyarázat

Az Úr elmondta, hogy a kozmikus megnyilvánulás azért jöhetett létre, s csak azért működhet, mert Ő személyes képviselője által behatolt az anyagi univerzumba. Arjunát fellelkesítette Kṛṣṇa kijelentése, de hogy másokat is meggyőzzön, akik a jövőben talán közönséges embernek hinnék Kṛṣṇát, látni akarja Őt kozmikus formájában. Látni akarja, hogyan cselekszik az univerzumon belül, holott Ő maga különáll tőle. Annak, hogy Arjuna puruṣottamának szólítja az Urat, szintén nagy jelentősége van. Az Úr az Istenség Legfelsőbb Személyisége, ezért Felsőlélekként az ő szívében is jelen van, s így tud vágyáról. Tudja, hogy Arjuna nem vágyik különösképpen kozmikus formájának megpillantására, mert teljesen elégedett eredeti, személyes formájának látványával, és csupán mások meggyőzése érdekében kéri ezt, hiszen neki nincs szüksége semmiféle bizonyítékra. Kṛṣṇa azt is megértette, hogy Arjuna azért is vágyik arra, hogy láthassa a kozmikus formát, hogy feltételt szabjon a jövő szélhámosai számára, akik Isten inkarnációjának kiáltják ki magukat. Az ember tehát legyen elővigyázatos: aki Kṛṣṇának adja ki magát, az bizonyítékul legyen kész megmutatni a kozmikus formát is.

Szöveg

manyase yadi tac chakyaṁ
mayā draṣṭum iti prabho
yogeśvara tato me tvaṁ
darśayātmānam avyayam

Szó szerinti jelentés

manyase – gondolod; yadi – ha; tat – azt; śakyam – lehetséges; mayā – általam; draṣṭum – látni; iti – így; prabho – ó, Uram; yoga-īśvara – ó, minden misztikus képesség Ura; tataḥ – akkor; me – nekem; tvam – Te; darśaya – mutasd meg; ātmānam – magadat; avyayam – az örökkévalót.

Fordítás

Ó, Uram, ó, minden misztikus hatalom mestere! Ha úgy gondolod, hogy képes vagyok meglátni kozmikus formádat, akkor kérlek, mutasd meg nekem végtelen kozmikus Éned!

Magyarázat

A Védák szerint anyagi érzékekkel senki sem láthatja, hallhatja, értheti meg vagy foghatja fel a Legfelsőbb Urat, Kṛṣṇát. Ám az előtt, aki kezdettől fogva teljesen átadja magát az Úr szerető, transzcendentális szolgálatának, az Úr feltárja magát. Minden élőlény lelki szikra csupán, ezért nem láthatja, nem értheti meg a Legfelsőbb Urat. Arjuna bhakta, ezért nem próbál meg spekulálni, hanem elismeri, hogy mint élőlény, képességei korlátozottak, s felismeri Kṛṣṇa felmérhetetlen helyzetét. Megérti, hogy az élőlény nem foghatja fel a határtalan végtelenséget. A végtelen természetét csakis akkor lehet megérteni, ha az kegyesen felfedi magát. A yogeśvara szó is nagyon jelentőségteljes, mert az Úr felfoghatatlan hatalmára utal. Ha Ő úgy gondolja, akkor kegyesen felfedi magát, végtelensége ellenére is. Arjuna Kṛṣṇa felfoghatatlan kegyéért könyörög. Nem ad utasításokat Kṛṣṇának. Az Úr nem köteles megmutatni magát az ember előtt, amíg az teljes Kṛṣṇa-tudatban meg nem hódol és el nem kezdi az odaadó szolgálatot. Azok tehát, akik saját spekulációikra hagyatkoznak, nem láthatják meg Kṛṣṇát.

Szöveg

śrī-bhagavān uvāca
paśya me pārtha rūpāṇi
śataśo ’tha sahasraśaḥ
nānā-vidhāni divyāni
nānā-varṇākṛtīni ca

Szó szerinti jelentés

śrī-bhagavān uvāca – az Istenség Legfelsőbb Személyisége mondta; paśya – lásd; me – az Én; pārtha – ó, Pṛthā fia; rūpāṇi – formáimat; śataśaḥ – sok száz; atha – is; sahasraśaḥ – sok ezer; nānā-vidhāni – változatos; divyāni – isteni; nānā – változatos; varṇa – színű; ākṛtīni – formájú; ca – és.

Fordítás

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Kedves Arjunám, ó, Pṛthā fia, lásd hát fenségem, a sok százezernyi változó, isteni és sokszínű formát!

Magyarázat

Arjuna Kṛṣṇa kozmikus formáját kívánta látni, ami transzcendentális forma ugyan, mégis csupán a kozmikus világban nyilvánul meg, s ezért alárendeltje az anyagi természetben uralkodó múló időnek. Az anyagi természethez hasonlóan Kṛṣṇa kozmikus formája szintén hol megnyilvánul, hol megnyilvánulatlan állapotban van. Nincsen állandó léte a lelki világban, ellentétben Kṛṣṇa többi formájával. A bhakták nem nagyon törekszenek arra, hogy a kozmikus formát megpillantsák, de mivel Arjuna így akarja látni Őt, Kṛṣṇa felfedi előtte ezt a formáját. Ezt egyetlen közönséges ember sem pillanthatja meg. Csak akkor lehet látni, ha Kṛṣṇa megadja hozzá a kellő képességet.

Szöveg

paśyādityān vasūn rudrān
aśvinau marutas tathā
bahūny adṛṣṭa-pūrvāṇi
paśyāścaryāṇi bhārata

Szó szerinti jelentés

paśya – lásd; ādityān – Aditi tizenkét fiát; vasūn – a nyolc vasut; rudrān – a tizenegy rudrát; aśvinau – a két Aśvinīt; marutaḥ – a negyvenkilenc marutot (a szél félisteneit); tathā – szintén; bahūni – sokat; adṛṣṭa – amit nem láttak; pūrvāṇi – ezelőtt; paśya – lásd; āścaryāṇi – minden csodát; bhārata – ó, Bhāraták legjobbja.

Fordítás

Ó, Bhāraták ékessége! Lásd hát az ādityák, vasuk, rudrák, az Aśvinī-kumārák és a többi félisten különféle megnyilvánulásait! Lásd a számtalan csodát, amit még senki sem látott, amiről még senki nem hallott ezelőtt!

Magyarázat

Noha Arjuna Kṛṣṇa jó barátja és a legműveltebb ember volt, mégsem tudhatott mindent Róla. E vers szerint az emberek nem hallottak és nem is tudtak ezekről a csodálatos formákról és megnyilvánulásokról. Kṛṣṇa most megmutatja ezeket.

Szöveg

ihaika-sthaṁ jagat kṛtsnaṁ
paśyādya sa-carācaram
mama dehe guḍākeśa
yac cānyad draṣṭum icchasi

Szó szerinti jelentés

iha – ezen; eka-stham – az egy helyen; jagat – az univerzumot; kṛtsnam – teljesen; paśya – lásd; adya – azonnal; sa – együtt; cara – a mozgókkal; acaram – és mozdulatlanokkal; mama – az Én; dehe – testemben; guḍākeśa – ó, Arjuna; yat – amit; ca – is; anyat – mást; draṣṭum – látni; icchasi – kívánsz.

Fordítás

Ó, Arjuna, bármit is kívánj látni, azon nyomban megpillanthatod e testemben! Ez a kozmikus forma képes megmutatni neked mindazt, amit akár most, akár a jövőben látni akarsz. Minden mozgó és mozdulatlan teljességében, egy helyen jelen van Benne.

Magyarázat

A hatalmas univerzumot senki sem képes meglátni egy helyben ülve. Még a legképzettebb tudósok sem láthatják, mi történik az univerzum távoli részeiben. Egy olyan bhakta azonban, mint Arjuna, láthat mindent, legyen az a világegyetem bármely részén. Kṛṣṇa megadja neki azt a képességet, hogy megpillanthasson bármit, amit akar: múltat, jelent és jövőt egyaránt. Így tehát Arjuna Kṛṣṇa kegyéből képes meglátni mindent.

Szöveg

na tu māṁ śakyase draṣṭum
anenaiva sva-cakṣuṣā
divyaṁ dadāmi te cakṣuḥ
paśya me yogam aiśvaram

Szó szerinti jelentés

na – sohasem; tu – de; mām – Engem; śakyase – képes; draṣṭum – meglátni; anena – ezzel; eva – bizony; sva-cakṣuṣā – saját szemeddel; divyam – isteni; dadāmi – adok; te – neked; cakṣuḥ – szemet; paśya – lásd; me – az Én; yogam aiśvaram – felfoghatatlan misztikus hatalmamat.

Fordítás

Mostani szemeddel azonban nem láthatsz meg Engem – isteni szemet adok hát neked. Csak lásd misztikus fenségem!

Magyarázat

A tiszta bhakta Kṛṣṇát csak a kétkarú formájában szereti látni. A kozmikus formát csak Kṛṣṇa kegyéből láthatja meg, s nem az elmével, hanem lelki szemekkel. Arjunának sem az elméjén, hanem a látásmódján kellett változtatnia ahhoz, hogy Kṛṣṇa kozmikus alakját megpillanthassa. A következő versekből érthetővé válik, hogy Kṛṣṇának ez a formája nem túlságosan fontos. Az Úr azonban mégis megadja a szükséges látóképességet Arjunának, mert Arjuna látni akarja a kozmikus formát.

Azok a bhakták, akik a megfelelő transzcendentális kapcsolatban állnak Kṛṣṇával, az Ő szeretetre méltó tulajdonságaihoz vonzódnak, nem pedig fenségének nem isteni megnyilvánulásához. Kṛṣṇa játszótársai, barátai és szülei sohasem akarják fenségét látni. Annyira eltölti őket a tiszta szeretet, hogy még azt sem tudják, hogy Kṛṣṇa az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Szeretetteljes kapcsolatuk közben megfeledkeznek arról, hogy Kṛṣṇa a Legfelsőbb Úr. A Śrīmad-Bhāgavatam szerint a Kṛṣṇával játszó fiúk mind nagyon jámbor lelkek, akik sok-sok születés után érdemelték ki ezt a lehetőséget. Nem tudják, hogy Kṛṣṇa az Istenség Legfelsőbb Személyisége, és a barátjukként bánnak Vele. Ezért mondja Śukadeva Gosvāmī a következő verset a Śrīmad-Bhāgavatamban (10.12.11):

itthaṁ satāṁ brahma-sukhānubhūtyā
dāsyaṁ gatānāṁ para-daivatena
māyāśritānāṁ nara-dārakeṇa
sākaṁ vijahruḥ kṛta-puṇya-puñjāḥ

„Íme a Legfelsőbb Személy, akit a bölcsek a személytelen Brahmannak, a bhakták az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, a közönséges emberek pedig az anyagi természet szülöttének tekintenek. Ezek a ṭúk, akik sok-sok jámbor tettet végrehajtottak előző életeik során, most ezzel az Istenség Legfelsőbb Személyiségével játszanak.”

Valójában a bhakta nem vágyik arra, hogy megpillantsa a viśva-rūpát, vagyis a kozmikus formát. Arjuna mégis látni szerette volna, hogy ezzel támassza alá Kṛṣṇa kijelentéseit, s hogy a jövő emberei is megérthessék: Kṛṣṇa nemcsak elméletileg és filozófiailag, hanem a valóságban is megmutatta Arjunának, hogy Ő a Legfelsőbb. Arjunának bizonyítania kell ezt, mert ő a paramparā láncolat első tagja. Akik valóban szeretnék megismerni az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, Kṛṣṇát, s akik Arjuna nyomdokaiban haladnak, azoknak meg kell érteniük, hogy Kṛṣṇa nemcsak tanításaiban, hanem a valóságban is a Legfelsőbbként tárta fel magát.

Az Úr megadta Arjunának a kozmikus forma megpillantásához szükséges képességet, mert – ahogyan korábban már elmondtuk – tudta, hogy Arjuna nem vágyott túlságosan arra, hogy meglássa azt.

Szöveg

sañjaya uvāca
evam uktvā tato rājan
mahā-yogeśvaro hariḥ
darśayām āsa pārthāya
paramaṁ rūpam aiśvaram

Szó szerinti jelentés

sañjayaḥ uvāca – Sañjaya mondta; evam – így; uktvā – szólván; tataḥ – ezután; rājan – ó, király; mahā-yoga-īśvaraḥ – a leghatalmasabb misztikus; hariḥ – az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Kṛṣṇa; darśayām āsa – megmutatta; pārthāya – Arjunának; paramam – az isteni; rūpam aiśvaram – kozmikus formát.

Fordítás

Sañjaya mondta: Ó, király! Így szólt minden misztikus erő Legfelsőbb Ura, az Istenség Személyisége, majd feltárta Arjuna előtt kozmikus formáját.

Szöveg

aneka-vaktra-nayanam
anekādbhuta-darśanam
aneka-divyābharaṇaṁ
divyānekodyatāyudham
divya-mālyāmbara-dharaṁ
divya-gandhānulepanam
sarvāścarya-mayaṁ devam
anantaṁ viśvato-mukham

Szó szerinti jelentés

aneka – különféle; vaktra – szájak; nayanam – szemek; aneka – különféle; adbhuta – csodálatos; darśanam – látvány; aneka – sok; divya – isteni; ābharaṇam – ékességek; divya – isteni; aneka – különféle; udyata – felemelt; āyudham – fegyverek; divya – isteni; mālya – virágfüzéreket; ambara – öltözékeket; dharam – viselő; divya – isteni; gandha – illatokkal; anulepanam – bekent; sarva – minden; āścarya-mayam – csodálatos; devam – fénylő; anantam – végtelen; viśvataḥ-mukham – mindent átható.

Fordítás

Arjuna a kozmikus formában végtelen sok szájat, végtelen sok szemet és végtelen sok csodálatos látomást pillantott meg. A formát számtalan mennyei ékesség díszítette, s isteni fegyvereit a magasba tartotta. Isteni virágfüzéreket és ruhákat viselt, teste balzsamoktól illatozott. Az egész csodálatos, ragyogó, végtelen és mindenhová kiterjedő volt.

Magyarázat

E két versben a sok szó gyakori használata arra utal, hogy Arjuna végtelen sok kezet, szájat, lábat és más megnyilvánulást látott. Az egész univerzumba kiterjedtek, ám Arjuna az Úr kegyéből egy helyről láthatta mindezt. Ezt egyedül Kṛṣṇa felfoghatatlan hatalmának köszönhette.

Szöveg

divi sūrya-sahasrasya
bhaved yugapad utthitā
yadi bhāḥ sadṛśī sā syād
bhāsas tasya mahātmanaḥ

Szó szerinti jelentés

divi – az égen; sūrya – nap; sahasrasya – sok ezer; bhavet – lenne; yugapat – egyidejűleg; utthitā – jelen; yadi – ha; bhāḥ – fény; sadṛśī – ahhoz hasonló; – az; syāt – lehetett; bhāsaḥ – ragyogása; tasya – az Övé; mahā-ātmanaḥ – a hatalmas Úrnak.

Fordítás

Ha ezer és ezer nap egyszerre lángolna fel az égen, az közelítené csak meg a Legfelsőbb Személy kozmikus formájának ragyogását.

Magyarázat

Az Arjuna elé táruló látvány leírhatatlan volt, Sañjaya azonban mégis megpróbál képet alkotni Dhṛtarāṣṭra elméjében e hatalmas megnyilvánulásról. Sem Sañjaya, sem Dhṛtarāṣṭra nem volt jelen, de Sañjaya Vyāsa kegyéből láthatta mindazt, ami történt. Hogy valamelyest képet alkothassunk róla, a jelenséget egy elképzelhető tüneményhez (sok ezer naphoz) hasonlítja.

Szöveg

tatraika-sthaṁ jagat kṛtsnaṁ
pravibhaktam anekadhā
apaśyad deva-devasya
śarīre pāṇḍavas tadā

Szó szerinti jelentés

tatra – ott; eka-stham – egy helyben; jagat – az univerzumot; kṛtsnam – a teljeset; pravibhaktam – felosztottat; anekadhā – sokká; apaśyat – láthatta; deva-devasya – az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; śarīre – kozmikus formájában; pāṇḍavaḥ – Arjuna; tadā – akkor.

Fordítás

Ekkor Arjuna az Úr kozmikus formájában megláthatta a világegyetem sok ezer részre osztott, mégis egy helyen megjelenő, végtelen kiterjedéseit.

Magyarázat

A tatra („ott”) szó nagyon fontos. Arra utal, hogy Arjuna és Kṛṣṇa a harci szekéren ültek, amikor Arjuna megpillantotta a kozmikus formát. Kṛṣṇa csak Arjunának adta meg a kellő látóképességet, ezért a csatatéren senki más nem láthatott semmit. Arjuna Kṛṣṇa testében ezer és ezer bolygót látott. A védikus írásokból megtudhatjuk, hogy számtalan univerzum és számtalan bolygó létezik. Némelyik földből, némelyik aranyból vagy drágakőből van, vannak közöttük nagyobbak és kisebbek stb. Arjuna a harci szekerén ülve látta mindezt. Ám hogy mi játszódik le Arjuna és Kṛṣṇa között, azt senki sem tudta.

Szöveg

tataḥ sa vismayāviṣṭo
hṛṣṭa-romā dhanañ-jayaḥ
praṇamya śirasā devaṁ
kṛtāñjalir abhāṣata

Szó szerinti jelentés

tataḥ – ezután; saḥ – ő; vismaya-āviṣṭaḥ – csodálattól lenyűgözve; hṛṣṭa-romā – a nagy eksztázis következtében egész testében borzongva; dhanañjayaḥ – Arjuna; praṇamya – hódolatát ajánlva; śirasā – fejével; devam – az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; kṛta-añjaliḥ – összetett kézzel; abhāṣata – mondani kezdte.

Fordítás

Arjuna zavarodottan, döbbenettel hajtotta meg fejét, hogy hódolatát ajánlja, s testét borzongás járta át. Aztán összetett kézzel imádkozni kezdett a Legfelsőbb Úrhoz.

Magyarázat

Amikor az isteni látvány feltárult Arjuna előtt, Kṛṣṇa és Arjuna viszonya azonnal megváltozott. Kapcsolatuk korábban a barátságon alapult, de most, a kinyilatkoztatás után Arjuna nagy tisztelettel ajánlja hódolatát, s a kozmikus formát magasztalva összetett kézzel imádkozik Kṛṣṇához. Arjuna barátsága tehát csodáló imádattá alakult át. A nagy bhakták Kṛṣṇát a különféle kapcsolatok tárházának látják. Az írások tizenkét fő kapcsolatról tesznek említést, melyek mindegyike jelen van Kṛṣṇában. Úgy is nevezik Őt, mint minden olyan kapcsolat óceánja, amely két élőlény között, az istenek között vagy a Legfelsőbb Úr és a bhaktái között fennállhat.

Arjunát megihlette ez a csodálattal teli kapcsolat, és noha nagyon józan, nyugodt és csendes természetű volt, hirtelen eksztázis töltötte el, testét borzongás járta át, s összetett kézzel tiszteletét ajánlotta a Legfelsőbb Úrnak. Természetesen azonban mindezt nem félelemből tette, hanem a Legfelsőbb Úr iránti csodálatból. A látvány ámulattal töltötte el, s ez felülkerekedett a természetes, szeretetteljes baráti viszonyon.

Szöveg

arjuna uvāca
paśyāmi devāṁs tava deva dehe
sarvāṁs tathā bhūta-viśeṣa-saṅghān
brahmāṇam īśaṁ kamalāsana-stham
ṛṣīṁś ca sarvān uragāṁś ca divyān

Szó szerinti jelentés

arjunaḥ uvāca – Arjuna mondta; paśyāmi – látom; devān – az összes félistent; tava – a Te; deva – ó, Uram; dehe – testedben; sarvān – mindet; tathā – szintén; bhūta – élőlényeket; viśeṣa-saṅghān – összegyűlteket; brahmāṇam – az Úr Brahmāt; īśam – az Úr Śivát; kamala-āsana-stham – a lótuszvirágon ülve; ṛṣīn – nagy bölcseket; ca – is; sarvān – mindet; uragān – kígyókat; ca – is; divyān – istenieket.

Fordítás

Arjuna szólt: Kedves Uram, ó, Kṛṣṇa! Testedben látom egybegyűlve mind a félisteneket és a különféle élőlényeket. Látom Brahmāt, amint a lótuszvirágon ül, és látom az Úr Śivát, valamennyi bölccsel és isteni kígyóval együtt.

Magyarázat

Arjuna mindent lát az univerzumban, s így látja Brahmāt is, az univerzum első teremtményét, valamint az isteni kígyót, melyen Garbhodakaśāyī Viṣṇu pihen az univerzum alsó régióiban. Ezt a kígyóágyat Vāsukinak hívják. Vannak más kígyók is, melyeknek szintén Vāsuki a nevük. Arjuna egyszerre látja Garbhodakaśāyī Viṣṇut és az univerzum legtetejét, a lótuszvirág bolygót, ahol Brahmā, az univerzum első teremtménye él. Ez azt jelenti, hogy Arjuna harci szekerén egy helyben ülve egyszerre pillanthatott meg mindent, a kezdettől egészen a végig. Ez a Legfelsőbb Úr, Kṛṣṇa kegyéből vált lehetségessé.

Szöveg

aneka-bāhūdara-vaktra-netraṁ
paśyāmi tvāṁ sarvato ’nanta-rūpam
nāntaṁ na madhyaṁ na punas tavādiṁ
paśyāmi viśveśvara viśva-rūpa

Szó szerinti jelentés

aneka – sok; bāhu – kart; udara – hasat; vaktra – szájat; netram – szemet; paśyāmi – látok; tvām – Téged; sarvataḥ – minden oldalról; ananta-rūpam – végtelen formát; na antam – sem végedet; na madhyam – sem közepedet; na punaḥ – újra nem; tava – a Te; ādim – kezdetedet; paśyāmi – látom; viśva-īśvara – ó, univerzum Ura; viśva-rūpa – ó, kozmikus forma.

Fordítás

Ó, univerzum Ura, ó, kozmikus forma, testedben tengernyi kart, hasat, szájat és szemet látok, melyek mindenhová kiterjednek, határtalanul! Sem véget, sem közepet, sem kezdetet nem látok Benned.

Magyarázat

Kṛṣṇa az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Végtelen Ő, ezért Rajta keresztül minden látható.

Szöveg

kirīṭinaṁ gadinaṁ cakriṇaṁ ca
tejo-rāśiṁ sarvato dīptimantam
paśyāmi tvāṁ durnirīkṣyaṁ samantād
dīptānalārka-dyutim aprameyam

Szó szerinti jelentés

kirīṭinam – sisakost; gadinam – buzogányost; cakriṇamcakrást; ca – és; tejaḥ-rāśim – ragyogót; sarvataḥ – minden oldalról; dīpti-mantam – izzót; paśyāmi – látlak; tvām – Téged; durnirīkṣyam – akit nehéz látni; samantāt – mindenhol; dīpta-anala – lobogó tűz; arka – nap; dyutim – fényűt; aprameyam – felmérhetetlent.

Fordítás

Nehéz formádra pillantani, melynek vakító ragyogása minden irányba kiterjed, s olyan, mint a lángoló tűz vagy a nap mérhetetlen sugárzása. Mégis mindenhol e ragyogó formádat látom, melyet különféle koronák, buzogányok és cakrák ékesítenek.

Szöveg

tvam akṣaraṁ paramaṁ veditavyaṁ
tvam asya viśvasya paraṁ nidhānam
tvam avyayaḥ śāśvata-dharma-goptā
sanātanas tvaṁ puruṣo mato me

Szó szerinti jelentés

tvam – Te; akṣaram – a csalhatatlan; paramam – legfelsőbb; veditavyam – megértendő; tvam – Te; asya – ennek; viśvasya – az univerzumnak; param – a legfelsőbb; nidhānam – alapja; tvam – Te; avyayaḥ – kimeríthetetlen; śāśvata-dharma-goptā – az örök vallás fenntartója; sanātanaḥ – örökkévaló; tvam – Te; puruṣaḥ – a Legfelsőbb Személyiség; mataḥ me – ez az én véleményem.

Fordítás

Te vagy a legfelső, legfőbb cél, s az egész univerzum végső nyugvóhelye. Kimeríthetetlen vagy, a legősibb, s Te vagy az örök vallás fenntartója, az Istenség Személyisége. Ez az én véleményem.

Szöveg

anādi-madhyāntam ananta-vīryam
ananta-bāhuṁ śaśi-sūrya-netram
paśyāmi tvāṁ dīpta-hutāśa-vaktraṁ
sva-tejasā viśvam idaṁ tapantam

Szó szerinti jelentés

anādi – a kezdet; madhya – a közép; antam – és vég nélkülit; ananta – végtelen; vīryam – dicsőségűt; ananta – végtelen; bāhum – karút; śaśi – a Hold; sūrya – és Nap; netram – szeműt; paśyāmi – látlak; tvām – Téged; dīpta – a lobogó; hutāśa-vaktram – tüzet lövellő szájút; sva-tejasā – saját ragyogásod által; viśvam – az univerzum; idam – ez; tapantam – perzselve van.

Fordítás

Kezdet, közép és vég nélküli vagy, s dicsőséged határtalan. Számtalan karod van, s a Nap és a Hold a szemeid. Látom, amint szádból izzó láng tör elő, és sugaraid az egész univerzumot perzselik.

Magyarázat

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége hat fenséges jellemvonásának nincsen határa. Ebben az írásban itt is és sok más helyen ismétléssel találkozunk, ám a szentírások szerint nem tekinthető stílusbeli hibának, ha Kṛṣṇa dicsőségét ismételjük újra és újra. Azt mondják, ha valaki zavarban van, vagy döbbenet tölti el, vagy nagyfokú eksztázis keríti hatalmába, újra és újra elismétli kijelentéseit. Ez tehát nem hiba.

Szöveg

dyāv ā-pṛthivyor idam antaraṁ hi
vyāptaṁ tvayaikena diśaś ca sarvāḥ
dṛṣṭvādbhutaṁ rūpam ugraṁ tavedaṁ
loka-trayaṁ pravyathitaṁ mahātman

Szó szerinti jelentés

dyau – az űrtől; ā-pṛthivyoḥ – a Földig; idam – ez; antaram – közötti; hi – bizony; vyāptam – áthatott; tvayā – Általad; ekena – egyedül; diśaḥ – irányok; ca – és; sarvāḥ – minden; dṛṣṭvā – látván; adbhutam – csodálatos; rūpam – formádat; ugram – szörnyű; tava – Tiédet; idam – ez; loka – bolygórendszer; trayam – három; pravyathitam – zavart; mahā-ātman – ó, hatalmas.

Fordítás

Noha egyetlen vagy, szétáradsz az égben, a bolygókon és a köztük lévő űrben. Ó, hatalmas! Csodálatos és félelmetes formád látványa minden bolygórendszerben nyugtalanságot okoz.

Magyarázat

A dyāv ā-pṛthivyoḥ („a mennyek és a Föld közötti űr”) és a loka-trayam („a három világ”) szavak nagyon fontosak ebben a versben, mert ezekből kitűnik, hogy nemcsak Arjuna látta az Úr kozmikus formáját, hanem más bolygórendszerek lakói is. Arjuna nem álmodott, amikor a csatatéren megpillantotta a kozmikus formát. Mindenki láthatta, akinek az Úr isteni látóképességet adott.

Szöveg

amī hi tvāṁ sura-saṅghā viśanti
kecid bhītāḥ prāñjalayo gṛṇanti
svastīty uktvā maharṣi-siddha-saṅghāḥ
stuvanti tvāṁ stutibhiḥ puṣkalābhiḥ

Szó szerinti jelentés

amī – mindazok; hi – bizony; tvām – Beléd; sura-saṅghāḥ – a félistenek csoportjai; viśanti – behatolnak; kecit – némelyikük; bhītāḥ – félelmükben; prāñjalayaḥ – összetett kézzel; gṛṇanti – imádkoznak; svasti – békesség; iti – így; uktvā – szólva; mahā-ṛṣi – nagy bölcsek; siddha-saṅghāḥ – tökéletes lények; stuvanti – himnuszokat énekelnek; tvām – Neked; stutibhiḥ – imákkal; puṣkalābhiḥ – védikus himnuszokkal.

Fordítás

A félistenek seregei meghódolnak Előtted, s testedbe áramlanak. Néhányan szörnyű félelmükben összetett kézzel imákat mondanak Neked. „Békesség!” – kiáltanak a nagy bölcsek és a tökéletes lények seregei, s a Védák himnuszait zengve imádkoznak Hozzád.

Magyarázat

A különféle bolygórendszerek félisteneit megrémítette a kozmikus forma rettentő látványa és izzó ragyogása, így oltalomért könyörögtek.

Szöveg

rudrādityā vasavo ye ca sādhyā
viśve ’śvinau marutaś coṣmapāś ca
gandharva-yakṣāsura-siddha-saṅghā
vīkṣante tvāṁ vismitāś caiva sarve

Szó szerinti jelentés

rudra – az Úr Śiva megnyilvánulásai; ādityāḥ – az ādityák; vasavaḥ – a vasuk; ye – mindazok; ca – és; sādhyāḥ – a sādhyák; viśve – a viśvedevák; aśvinau – az Aśvinī-kumārák; marutaḥ – a marutok; ca – és; uṣma-pāḥ – az ősatyák; ca – és; gandharva – a gandharvák; yakṣa – a yakṣák; asura – a démonok; siddha – és a tökéletessé vált félistenek; saṅghāḥ – gyülekezetek; vīkṣante – látnak; tvām – Téged; vismitāḥ – csodálattal; ca – is; eva – bizony; sarve – mind.

Fordítás

Csodálattal látnak Téged az Úr Śiva különféle megnyilvánulásai, az ādityák, a vasuk, a sādhyák, a viśvedevák, a két Aśvī, a marutok, az ősatyák, a gandharvák, a yakṣák, az asurák és a tökéletessé vált félistenek.

Szöveg

rūpaṁ mahat te bahu-vaktra-netraṁ
mahā-bāho bahu-bāhūru-pādam
bahūdaraṁ bahu-daṁṣṭrā-karālaṁ
dṛṣṭvā lokāḥ pravyathitās tathāham

Szó szerinti jelentés

rūpam – a formát; mahat – nagyon nagyot; te – Tiédet; bahu – sok; vaktra – arcút; netram – és szeműt; mahā-bāho – ó, erős karú; bahu – sok; bāhu – karút; ūru – combút; pādam – és lábút; bahu-udaram – sok hasút; bahu-daṁṣṭrā – sok fogút; karālam – szörnyűt; dṛṣṭvā – látván; lokāḥ – az összes bolygó; pravyathitāḥ – zaklatott; tathā – mint; aham – én.

Fordítás

Ó, erős karú! A bolygók félistenei zaklatottan szemlélik hatalmas formád, számtalan arcod, szemed, karod, combod, lábad, hasad és rettenetes fogaid. Én is megdöbbentem, akárcsak ők.

Szöveg

nabhaḥ-spṛśaṁ dīptam aneka-varṇaṁ
vyāttānanaṁ dīpta-viśāla-netram
dṛṣṭvā hi tvāṁ pravyathitāntar-ātmā
dhṛtiṁ na vindāmi śamaṁ ca viṣṇo

Szó szerinti jelentés

nabhaḥ-spṛśam – az eget érintőt; dīptam – az izzót; aneka – sok; varṇam – színt; vyātta – nyitott; ānanam – szájakat; dīpta – izzó; viśāla – nagyon nagy; netram – szemeket; dṛṣṭvā – látván; hi – bizony; tvām – Téged; pravyathita – zavartan; antaḥ – bensőmben; ātmā – lelki; dhṛtim – határozottságot; na – nem; vindāmi – ismerek; śamam – az elme egyensúlyát; ca – és; viṣṇo – ó, Uram, Viṣṇu.

Fordítás

Ó, mindent átható Viṣṇu! Az eget betöltő ragyogó színeid, tátott szájaid, valamint hatalmas, izzó szemeid láttán elmémet félelem tölti el. Nem vagyok képes tovább megőrizni rendíthetetlenségemet és elmém egyensúlyát.

Szöveg

daṁṣṭrā-karālāni ca te mukhāni
dṛṣṭvaiva kālānala-sannibhāni
diśo na jāne na labhe ca śarma
prasīda deveśa jagan-nivāsa

Szó szerinti jelentés

daṁṣṭrā – fogaidat; karālāni – szörnyű; ca – is; te – Tiéd; mukhāni – arcaidat; dṛṣṭvā – látván; eva – ily módon; kāla-anala – a halál tüze; sannibhāni – akárcsak; diśaḥ – az irányokat; na – nem; jāne – ismerem; na – nem; labhe – kapok; ca – és; śarma – menedéket; prasīda – légy elégedett; deva-īśa – ó, urak Ura; jagat-nivāsa – ó, világok menedéke.

Fordítás

Ó, urak Ura, ó, világok menedéke, kérlek, légy kegyes hozzám! Lángoló halotti arcaid és félelmetes fogaid látványa elűzte lelki békémet. Bármerre nézek, zavarodottság lesz úrrá rajtam.

Szöveg

amī ca tvāṁ dhṛtarāṣṭrasya putrāḥ
sarve sahaivāvani-pāla-saṅghaiḥ
bhīṣmo droṇaḥ sūta-putras tathāsau
sahāsmadīyair api yodha-mukhyaiḥ
vaktrāṇi te tvaramāṇā viśanti
daṁṣṭrā-karālāni bhayānakāni
kecid vilagnā daśanāntareṣu
sandṛśyante cūrṇitair uttamāṅgaiḥ

Szó szerinti jelentés

amī – ezek; ca – szintén; tvām – Hozzád; dhṛtarāṣṭrasya – Dhṛtarāṣṭrának; putrāḥ – fiai; sarve – mind; saha – velük; eva – valóban; avani-pāla – a harcos királyoknak; saṅghaiḥ – a seregeivel együtt; bhīṣmaḥ – Bhīṣmadeva; droṇaḥ – Droṇācārya; sūta-putraḥ – Karṇa; tathā – is; asau – az; saha – velük; asmadīyaiḥ – a mieinkkel; api – szintén; yodha-mukhyaiḥ – a harcosok vezéreivel együtt; vaktrāṇi – szájaidba; te – Tiéd; tvaramāṇāḥ – sietnek; viśanti – behatolnak; daṁṣṭrā – fogak közé; karālāni – szörnyű; bhayānakāni – nagyon félelmetesek; kecit – némelyikük; vilagnāḥ – odatapadnak; daśana-antareṣu – a fogak közé; sandṛśyante – láthatóak; cūrṇitaiḥ – szétmorzsolt; uttama-aṅgaiḥ – fejeikkel.

Fordítás

Dhṛtarāṣṭra minden fia, a velük szövetséges királyok, valamint Bhīṣma, Droṇa, Karṇa és a mi kiváló harcosaink egytől egyig félelmetes szájadba özönlenek. Látom, amint némelyikük koponyája szétmorzsolódik fogaid között.

Magyarázat

Egy korábbi versben az Úr azt ígérte, hogy olyan dolgokat mutat majd Arjunának, amiket nagyon érdekesnek fog találni. Arjuna most láthatja, amint az ellenség vezérei (Bhīṣma, Droṇa, Karṇa, és Dhṛtarāṣṭra összes fia) saját harcosaikkal együtt mind megsemmisülnek. Ez arra utal, hogy a Kurukṣetránál összegyűltek szinte mind elesnek, s Arjuna győztesen fog kikerülni a csatából. Ez a vers azt is megemlíti, hogy a legyőzhetetlennek tartott Bhīṣma is el fog esni, Karṇával együtt. Nemcsak az ellenfél nagy harcosai, például Bhīṣma, hanem az Arjuna oldalán küzdő, kiváló vitézek közül is jó néhányan oda fognak veszni.

Szöveg

yathā nadīnāṁ bahavo ’mbu-vegāḥ
samudram evābhimukhā dravanti
tathā tavāmī nara-loka-vīrā
viśanti vaktrāṇy abhivijvalanti

Szó szerinti jelentés

yathā – miképpen; nadīnām – a folyóknak; bahavaḥ – sok; ambu-vegāḥ – víz hullámai; samudram – az óceánba; eva – bizony; abhimukhāḥ – felé; dravanti – rohannak; tathā – hasonlóan; tava – Tiéd; amī – mindezek; nara-loka-vīrāḥ – az emberi társadalom királyai; viśanti – belépnek; vaktrāṇi – a szájakba; abhivijvalanti – és elégnek.

Fordítás

Mint a folyók hullámai az óceánba, úgy ömlenek e nagy harcosok lángolva szájaidba.

Szöveg

yathā pradīptaṁ jvalanaṁ pataṅgā
viśanti nāśāya samṛddha-vegāḥ
tathaiva nāśāya viśanti lokās
tavāpi vaktrāṇi samṛddha-vegāḥ

Szó szerinti jelentés

yathā – ahogy; pradīptam – lobogó; jvalanam – tűzbe; pataṅgāḥ – éjjeli lepkék; viśanti – belerepülnek; nāśāya – hogy elpusztuljanak; samṛddha – teljes; vegāḥ – sebességgel; tathā eva – hasonlóan; nāśāya – hogy megsemmisüljenek; viśanti – behatolnak; lokāḥ – minden ember; tava – Tiéd; api – is; vaktrāṇi – szájakba; samṛddha-vegāḥ – teljes sebességgel.

Fordítás

Látom az embereket sebesen szájaidba rohanni, miként az éjjeli lepkék szállnak vesztükbe, a lángoló tűzbe.

Szöveg

lelihyase grasamānaḥ samantāl
lokān samagrān vadanair jvaladbhiḥ
tejobhir āpūrya jagat samagraṁ
bhāsas tavogrāḥ pratapanti viṣṇo

Szó szerinti jelentés

lelihyase – nyaldosod; grasamānaḥ – elnyelve; samantāt – minden oldalról; lokān – embereket; samagrān – mindet; vadanaiḥ – szájakkal; jvaladbhiḥ – lángolókkal; tejobhiḥ – ragyogással; āpūrya – beborítva; jagat – az univerzumot; samagram – mindent; bhāsaḥ – sugarak; tava – Tiéd; ugrāḥ – szörnyű; pratapanti – perzselnek; viṣṇo – ó, mindent átható Úr.

Fordítás

Ó, Viṣṇu, látom, amint lángoló szájaiddal minden irányban elnyelsz mindenkit. Fényed beragyogja az egész univerzumot, s rettenetes, perzselő sugarakkal jelensz meg!

Szöveg

ākhyāhi me ko bhavān ugra-rūpo
namo ’stu te deva-vara prasīda
vijñātum icchāmi bhavantam ādyaṁ
na hi prajānāmi tava pravṛttim

Szó szerinti jelentés

ākhyāhi – kérlek, magyarázd meg; me – nekem; kaḥ – ki; bhavān – Te; ugra-rūpaḥ – félelmetes forma; namaḥ astu – hódolatom; te – Neked; deva-vara – ó, félistenek leghatalmasabbja; prasīda – légy kegyes; vijñātum – megismerni; icchāmi – kívánlak; bhavantam – Téged; ādyam – az eredetit; na – nem; hi – bizony; prajānāmi – ismerem; tava – a Te; pravṛttim – küldetésedet.

Fordítás

Ó, urak Ura, félelmetes forma, kérlek, áruld el nekem, ki vagy! Hódolatom ajánlom Neked, s könyörgöm, légy kegyes hozzám! Te vagy az eredeti Úr, s én hallani szeretnék Rólad, mert nem ismerem küldetésed!

Szöveg

śrī-bhagavān uvāca
kālo ’smi loka-kṣaya-kṛt pravṛddho
lokān samāhartum iha pravṛttaḥ
ṛte ’pi tvāṁ na bhaviṣyanti sarve
ye ’vasthitāḥ praty-anīkeṣu yodhāḥ

Szó szerinti jelentés

śrī-bhagavān uvāca – az Istenség Személyisége mondta; kālaḥ – idő; asmi – vagyok; loka – a világoknak; kṣaya-kṛt – a megsemmisítője; pravṛddhaḥ – hatalmas; lokān – minden embert; samāhartum – elpusztítani; iha – ebben a világban; pravṛttaḥ – készen; ṛte – kivéve; api – még; tvām – téged; na – nem; bhaviṣyanti – lesznek; sarve – mindenki; ye – akik; avasthitāḥ – vannak; prati-anīkeṣu – az ellenkező oldalon; yodhāḥ – a harcosok.

Fordítás

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Idő vagyok, világok hatalmas pusztítója. Azért jöttem, hogy megsemmisítsek minden embert. Rajtatok [a Pāṇḍavákon] kívül valamennyi harcos el fog esni, mindkét oldalon.

Magyarázat

Arjuna tudta ugyan, hogy Kṛṣṇa a barátja, s hogy Ő az Istenség Legfelsőbb Személyisége, mégis zavarba hozták a különféle formák, melyeket Kṛṣṇa megnyilvánított. Éppen ezért tovább kérdez e pusztító erő valódi szándékáról. A Védák azt írják, hogy a Legfelsőbb Igazság mindent megsemmisít, még a brāhmaṇákat is. A Kaṭha-upaniṣad (1.2.25) kijelenti:

yasya brahma ca kṣatraṁ ca
ubhe bhavata odanaḥ
mṛtyur yasyopasecanaṁ
ka itthā veda yatra saḥ

A Legfelsőbb végül mindenkit, a brāhmaṇákat és a kṣatriyákat is felfalja, mint az ételt. A Legfelsőbb Úrnak ez a formája egy mindent elnyelő óriás, s most Kṛṣṇa a mindent felemésztő idő alakjában mutatja meg magát. Néhány Pāṇḍavát kivéve mindenkit meg fog semmisíteni a csatatéren.

Arjuna nem örült a harcnak. Azt gondolta, jobb lenne, ha elkerülnék a csatát, s akkor senkit nem érne csalódás. Válaszként azonban az Úr közli vele, hogy a harcosok mindenképpen el fognak pusztulni, mert ez az Ő terve. Ha Arjuna visszautasítja a harcot, akkor is meg fognak halni. Halálukat nem tudja megakadályozni még akkor sem, ha nem harcol, mert valójában már valamennyien halottak. Az idő maga a pusztulás, és a Legfelsőbb Úr akaratából minden megnyilvánulás pusztulásra ítéltetett – ez a természet törvénye.

Szöveg

tasmāt tvam uttiṣṭha yaśo labhasva
jitvā śatrūn bhuṅkṣva rājyaṁ samṛddham
mayaivaite nihatāḥ pūrvam eva
nimitta-mātraṁ bhava savya-sācin

Szó szerinti jelentés

tasmāt – ezért; tvam – Te; uttiṣṭha – kelj fel; yaśaḥ – hírnevet; labhasva – szerezz; jitvā – legyőzvén; śatrūn – az ellenségeket; bhuṅkṣva – élvezed; rājyam – a királyságot; samṛddham – virágzót; mayā – Általam; eva – bizony; ete – mindezek; nihatāḥ – már megölettek; pūrvam eva – egy korábbi elrendezés által; nimitta-mātram – csak az ok; bhava – legyél; savya-sācin – ó, Savyasācī.

Fordítás

Kelj fel hát! Készülj a harcra, és szerezz dicsőséget! Győzd le ellenségeid, s élvezd a virágzó királyságot! Ó, Savyasācī, Én már halálra ítéltem őket, te csupán eszköz lehetsz a harcban.

Magyarázat

A savya-sācin olyan emberre utal, aki a csatatéren nagyon kiválóan bánik az íjjal. Az Úr ezzel kiváló harcosnak nevezi Arjunát, aki nyilaival képes elpusztítani ellenségeit. Nimitta-mātram: „Válj csupán eszközzé!” Ez a szó szintén nagyon fontos. Az egész világ az Istenség Legfelsőbb Személyiségének terve szerint működik. Az ostobák, akik nem rendelkeznek elegendő intelligenciával, azt hiszik, hogy az anyagi természet működése mögött nem áll semmilyen terv, s hogy minden megnyilvánulása csupán a véletlennek köszönhető. „Talán így volt”, „Lehet, hogy úgy történt”, mondják az állítólagos tudósok, de „talán”-oknak és „lehet”-eknek itt nincs helye. Az anyagi világ egy meghatározott terv szerint működik. S hogy mi ez a terv? A kozmikus megnyilvánulás lehetőséget nyújt a feltételekhez kötött lelkek számára, hogy hazatérjenek, vissza Istenhez. Feltételekhez kötött állapotuk addig tart, amíg meg nem válnak attól a hatalmaskodó mentalitástól, mely az anyagi természet fölötti uralkodásra ösztönzi őket. Az okos ember azonban képes megérteni a Legfelsőbb Úr tervét, s a Kṛṣṇa-tudat folyamatába kezd. A kozmikus megnyilvánulás megteremtése és megsemmisítése Isten felsőbbrendű irányításával történik, s így a kurukṣetrai csatát is az Ő terveinek megfelelően vívták meg. Arjuna először nem akart harcolni, de a Legfelsőbb Úr arra utasította, hogy küzdjön az Ő kedvéért, akkor boldog lesz. Az ember akkor válik tökéletessé, ha teljesen Kṛṣṇa-tudatú, s életét az Úr transzcendentális szolgálatának szenteli.

Szöveg

droṇaṁ ca bhīṣmaṁ ca jayadrathaṁ ca
karṇaṁ tathānyān api yodha-vīrān
mayā hatāṁs tvaṁ jahi mā vyathiṣṭhā
yudhyasva jetāsi raṇe sapatnān

Szó szerinti jelentés

droṇam ca – Droṇát is; bhīṣmam ca – Bhīṣmát is; jayadratham ca – Jayadrathát is; karṇam – Karṇát; tathā – szintén; anyān – másokat; api – bizony; yodha-vīrān – nagy harcosokat; mayā – Általam; hatān – már megölteket; tvam – te; jahi – pusztítsd; – sohase; vyathiṣṭhāḥ – zavartasd magad; yudhyasva – csak harcolj; jetā asi – le fogod győzni; raṇe – a csatában; sapatnān – ellenségeket.

Fordítás

Droṇát, Bhīṣmát, Jayadrathát, Karṇát és a többi hatalmas vitézt már megsemmisítettem. Pusztítsd el hát őket, s ne aggódj miattuk! Csak harcolj, s a csatában győzedelmeskedni fogsz ellenségeid felett!

Magyarázat

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége készít minden tervet, de olyannyira kedves és kegyes bhaktáihoz, akik kívánsága szerint végrehajtják azokat, hogy azt akarja, övék legyen minden elismerés. Életünket ezért úgy kell alakítanunk, hogy Kṛṣṇa-tudatban cselekedhessünk, s a lelki tanítómesteren keresztül megismerhessük az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége terveit az Ő kegyéből lehet megérteni, s a bhakták tervei ugyanolyan jók, mint Kṛṣṇáéi. E tervek szerint kell cselekednünk, hogy győztesen kerülhessünk ki a létért folyó küzdelemből.

Szöveg

sañjaya uvāca
etac chrutvā vacanaṁ keśavasya
kṛtāñjalir vepamānaḥ kirīṭī
namaskṛtvā bhūya evāha kṛṣṇaṁ
sa-gadgadaṁ bhīta-bhītaḥ praṇamya

Szó szerinti jelentés

sañjayaḥ uvāca – Sañjaya mondta; etat – így; śrutvā – hallván; vacanam – beszédet; keśavasya – Kṛṣṇáét; kṛta-añjaliḥ – összetett kezekkel; vepamānaḥ – reszketve; kirītī – Arjuna; namaskṛtvā – hódolatát ajánlva; bhūyaḥ – ismét; eva – is; āha – mondta; kṛṣṇam – Kṛṣṇának; sa-gadgadam – elcsukló hangon; bhīta-bhītaḥ – nagy félelemmel; praṇamya – tiszteletét ajánlva.

Fordítás

Így szólt Sañjaya Dhṛtarāṣṭrához: Ó, király! Miután Arjuna hallotta e szavakat az Istenség Legfelsőbb Személyiségétől, remegve, összetett kézzel újra és újra a hódolatát ajánlotta. Félelemmel telve, elcsukló hangon ekképpen szólt az Úr Kṛṣṇához:

Magyarázat

Korábban már beszéltünk arról, hogy Arjunát az Istenség Legfelsőbb Személyiségének kozmikus formája láttán csodálat és zavar töltötte el. Újra és újra tiszteletteljes hódolatát ajánlotta hát Kṛṣṇának, s elcsukló hangon, ezúttal nem barátként, hanem az Urat csodáló bhaktaként imádkozni kezdett Hozzá.

Szöveg

arjuna uvāca
sthāne hṛṣīkeśa tava prakīrtyā
jagat prahṛṣyaty anurajyate ca
rakṣāṁsi bhītāni diśo dravanti
sarve namasyanti ca siddha-saṅghāḥ

Szó szerinti jelentés

arjunaḥ uvāca – Arjuna mondta; sthāne – helyesen; hṛṣīka-īśa – ó, érzékszervek Ura; tava – a Te; prakīrtyā – dicsőséged miatt; jagat – az egész világ; prahṛṣyati – örül; anurajyate – vonzódni kezd; ca – és; rakṣāṁsi – a démonok; bhītāni – félelemből; diśaḥ – minden irányba; dravanti – menekülnek; sarve – mind; namasyanti – tiszteletüket ajánlják; ca – és; siddha-saṅghāḥ – a tökéletes emberi lények.

Fordítás

Arjuna így szólt: Ó, érzékek Ura! Neved hallatán öröm tölti el a világot, s mindenki vonzódni kezd Hozzád. A tökéletessé vált lények tiszteletteljes hódolatukat ajánlják, ám a démonok félelmükben minden irányba menekülnek. Mindez így van rendjén.

Magyarázat

Miután Kṛṣṇától a kurukṣetrai csata kimeneteléről hallott, Arjuna megvilágosodott, s az Istenség Legfelsőbb Személyisége nagy bhaktájaként és barátjaként kijelenti, hogy minden, amit Kṛṣṇa tesz, tökéletes. Megerősíti, hogy Kṛṣṇa a bhakták fenntartója, Ő áll imádatuk középpontjában, s Ő minden nemkívánatos dolog megsemmisítője, akinek tettei mindenki számára egyformán áldásosak. Arjuna most megértette, hogy a kurukṣetrai csata végének közeledtével számtalan félisten (siddha) lesz jelen, s a felsőbb bolygók bölcsei is mindnyájan a harcot nézik majd, mert Kṛṣṇa is ott van. Amikor Arjuna látta az Úr kozmikus formáját, a félisteneket is öröm töltötte el, de a démonok és ateisták nem tudták elviselni az Úr dicsőítését. Az Istenség Legfelsőbb Személyiségének pusztító formájától érthető módon nagyon féltek, s így valamennyien elmenekültek. Arjuna azt magasztalja, ahogyan Kṛṣṇa bánik a bhaktákkal és az ateistákkal. Történjen bármi, egy bhakta örökké magasztalja az Urat, mert tudja, hogy amit Ő tesz, az mindenkinek jó.

Szöveg

kasmāc ca te na nameran mahātman
garīyase brahmaṇo ’py ādi-kartre
ananta deveśa jagan-nivāsa
tvam akṣaraṁ sad-asat tat paraṁ yat

Szó szerinti jelentés

kasmāt – miért; ca – is; te – Neked; na – ne; nameran – ajánlják megfelelő tiszteletüket; mahā-ātman – ó, hatalmas; garīyase – aki jobb; brahmaṇaḥ – Brahmānál; api – habár; ādi-kartre – a legfelsőbb teremtőnek; ananta – ó, végtelen; deva-īśa – ó, istenek Istene; jagat-nivāsa – ó, univerzum oltalma; tvam – Te vagy; akṣaram – elpusztíthatatlan; sat-asat – ok és okozat; tat param – transzcendentális; yat – mert.

Fordítás

Ó, leghatalmasabb, ki még Brahmānál is hatalmasabb vagy, Te vagy az eredeti teremtő! Miért ne ajánlanák hát tiszteletteljes hódolatukat Neked? Ó, határtalan, istenek Istene, univerzum menedéke! Te vagy a legyőzhetetlen forrás, minden ok oka, aki transzcendentális ehhez az anyagi megnyilvánuláshoz képest.

Magyarázat

Hódolatteljes köszöntésével Arjuna arra utal, hogy Kṛṣṇa mindenki számára imádandó. Ő mindent átható, s Ő minden lélek Lelke. Arjuna itt mahātmānak szólítja Kṛṣṇát, ami azt jelenti, hogy a legnagylelkűbb, s határtalan. Az ananta szó arra utal, hogy nincs semmi, amire a Legfelsőbb Úr energiája ne hatna, a deveśa szó pedig azt jelenti, hogy Ő minden félisten irányítója, s Ő áll valamennyiük fölött. Ő az egész univerzum menedéke is. Arjuna úgy gondolta, hogy a tökéletes élőlények és hatalmas félistenek jogosan ajánlják tiszteletteljes hódolatukat Kṛṣṇa előtt, mert Nála senki sem nagyobb. Külön megemlíti, hogy Kṛṣṇa még Brahmānál is hatalmasabb, hiszen Ő teremtette Brahmāt. Brahmā annak a lótusznak a szárából született, amely Garbhodakaśāyī Viṣṇunak, Kṛṣṇa teljes értékű kiterjedésének köldökéből hajtott ki. Éppen ezért Brahmānak, az Úr Śivának (aki Brahmātól született) s a többi félistennek tiszteletteljes hódolatukat kell ajánlaniuk Kṛṣṇa előtt. A Śrīmad-Bhāgavatamban az áll, hogy az Úr Śiva, Brahmā és a hozzájuk hasonló félistenek mindannyian tisztelik az Urat. Az akṣaram szónak nagy jelentősége van, mert arra utal, hogy bár ez az anyagi teremtés pusztulásra ítéltetett, az Úr túl van az anyagi teremtésen. Ő minden ok oka, s így az anyagi természetben feltételekhez kötött lelkek és az anyagi kozmikus megnyilvánulás fölött áll. Ő tehát a leghatalmasabb, a Legfelsőbb Úr.

Szöveg

tvam ādi-devaḥ puruṣaḥ purāṇas
tvam asya viśvasya paraṁ nidhānam
vettāsi vedyaṁ ca paraṁ ca dhāma
tvayā tataṁ viśvam ananta-rūpa

Szó szerinti jelentés

tvam – Te; ādi-devaḥ – az eredeti Legfelsőbb Isten; puruṣaḥ – személyiség; purāṇaḥ – ősi; tvam – Te; asya – ennek; viśvasya – az univerzumnak; param – transzcendentális; nidhānam – menedéke; vettā – a tudó; asi – Te vagy; vedyam – a megismerendő; ca – és; param – transzcendentális; ca – és; dhāma – menedék; tvayā – Általad; tatam – áthatott; viśvam – az univerzum; ananta-rūpa – ó, végtelen forma.

Fordítás

Te vagy az eredeti Istenség Személyisége, a legősibb, a megnyilvánult kozmikus világ végső szentélye. Tudsz mindent, s Te vagy mindaz, amit meg kell ismerni. Te vagy a legfelsőbb menedék, s felette állsz az anyagi kötőerőknek. Ó, határtalan forma, Te hatod át ezt az egész kozmikus megnyilvánulást!

Magyarázat

Minden az Istenség Legfelsőbb Személyiségén nyugszik, ezért Ő a végső menedék. A nidhānam szó azt jelenti, hogy minden, még a Brahman-ragyogás is az Istenség Legfelsőbb Személyiségén, Kṛṣṇán nyugszik. Ő az, aki mindenről tud, ami ebben a világban történik, s ha a tudásnak van vége, akkor Ő a vége minden tudásnak is; Ő tehát mindaz, amit eddig megismertünk, és minden, ami egyáltalán megismerhető. Ő a tudás tárgya, mert mindent átható. Ő a lelki világ eredete, ezért transzcendentális, és Ő a transzcendentális világ legfelsőbb személyisége is.

Szöveg

vāyur yamo ’gnir varuṇaḥ śaśāṅkaḥ
prajāpatis tvaṁ prapitāmahaś ca
namo namas te ’stu sahasra-kṛtvaḥ
punaś ca bhūyo ’pi namo namas te

Szó szerinti jelentés

vāyuḥ – a levegő; yamaḥ – az irányító; agniḥ – a tűz; varuṇaḥ – a víz; śaśa-aṅkaḥ – a hold; prajāpatiḥ – Brahmā; tvam – Te; prapitāmahaḥ – a dédatya; ca – is; namaḥ – hódolatom; namaḥ – újra hódolatom; te – Neked; astu – legyen; sahasra-kṛtvaḥ – ezerszer; punaḥ ca – és ismét; bhūyaḥ – újra; api – szintén; namaḥ – hódolatom ajánlom; namaḥ te – tiszteletem ajánlom Neked.

Fordítás

Te vagy a levegő, és Te vagy a legfelsőbb irányító! Te vagy a tűz, a víz, Te vagy a hold! Te vagy Brahmā, az első teremtett lény, és Te vagy a dédatya. Tisztelettel borulok hát le Előtted újra meg újra – ezerszeresen!

Magyarázat

Az Urat itt Arjuna azért szólítja levegőnek, mert mindent átható természete miatt a levegő a félistenek legfontosabb képviselője, dédatyának pedig azért nevezi, mert Ő az atyja Brahmānak, az univerzum első élőlényének.

Szöveg

namaḥ purastād atha pṛṣṭhatas te
namo ’stu te sarvata eva sarva
ananta-vīryāmita-vikramas tvaṁ
sarvaṁ samāpnoṣi tato ’si sarvaḥ

Szó szerinti jelentés

namaḥ – hódolat ajánlása; purastāt – elölről; atha – is; pṛṣṭhataḥ – hátulról; te – Neked; namaḥ astu – tiszteletemet ajánlom; te – Neked; sarvataḥ – minden oldalról; eva – valóban; sarva – mert Te vagy minden; ananta-vīrya – végtelen hatalom; amita-vikramaḥ – és végtelen erő; tvam – Te; sarvam – mindent; samāpnoṣi – beborítasz; tataḥ – ezért; asi – Te vagy; sarvaḥ – minden.

Fordítás

Hódolatom ajánlom Neked elölről, hátulról és minden oldalról! Ó, kötetlen erő, Te vagy a korlátlan hatalom mestere! Mindent áthatóként Te vagy minden!

Magyarázat

Arjuna szerető eksztázisában minden oldalról hódolatát ajánlja barátjának, Kṛṣṇának. Elfogadja, hogy Ő a mestere minden erőnek, minden hatalomnak, s hogy a csatatéren összesereglett nagy harcosok mindegyike fölött áll. A Viṣṇu-purāṇa (1.9.69) így ír:

yo ’yaṁ tavāgato deva
samīpaṁ devatā-gaṇaḥ
sa tvam eva jagat-sraṣṭā
yataḥ sarva-gato bhavān

„Ó, Istenség Legfelsőbb Személyisége, bárki járuljon Eléd, a Te teremtményed ő, még ha félisten is!”

Szöveg

sakheti matvā prasabhaṁ yad uktaṁ
he kṛṣṇa he yādava he sakheti
ajānatā mahimānaṁ tavedaṁ
mayā pramādāt praṇayena vāpi
yac cāvahāsārtham asat-kṛto ’si
vihāra-śayyāsana-bhojaneṣu
eko ’tha vāpy acyuta tat-samakṣaṁ
tat kṣāmaye tvām aham aprameyam

Szó szerinti jelentés

sakhā – barát; iti – így; matvā – gondolván; prasabham – öntelten; yat – bármi; uktam – mondatott; he kṛṣṇa – ó, Kṛṣṇa; he yādava – ó, Yādava; he sakhe – ó, kedves barátom; iti – ily módon; ajānatā – anélkül, hogy ismertem volna; mahimānam – dicsőséged; tava – Tiéd; idam – ez; mayā – általam; pramādāt – ostobaságból; praṇayena – szeretetből; vā api – vagy; yat – bármi; ca – is; avahāsa-artham – tréfálkozva; asat-kṛtaḥ – nem tisztelt; asi – voltál; vihāra – pihenés közben; śayyā – lefeküdve; āsana – ülve; bhojaneṣu – vagy amikor együtt ettünk; ekaḥ – egyedül; atha vā – vagy; api – is; acyuta – ó, csalhatatlan; tat-samakṣam – társak között; tat – mindazért; kṣāmaye – bocsánatot kérek; tvām – Tőled; aham – én; aprameyam – mérhetetlen.

Fordítás

Nem ismertem dicsőségedet, s mivel barátomnak tekintettelek, így szólítottalak: „Ó, Kṛṣṇa!”, „Ó, Yādava!”, „Ó, barátom!” Kérlek, nézd el, bármit is tettem őrültségemben vagy szeretetemben! Tréfálkozván sokszor voltam tiszteletlen Veled, miközben együtt pihentünk, egy ágyon hevertünk, együtt ültünk vagy együtt ettünk, néha kettesben, néha pedig más barátaink előtt. Ó, csalhatatlan, kérlek, bocsásd meg minden vétkem!

Magyarázat

Noha Kṛṣṇa megmutatta Arjunának kozmikus formáját, Arjuna mégis baráti kapcsolatukra gondol, s ezért arra kéri, bocsássa meg neki barátságból elkövetett tiszteletlenségeit. Elismeri, azelőtt nem hitte, hogy Kṛṣṇa képes felölteni egy ilyen kozmikus formát, pedig Kṛṣṇa bizalmas barátként korábban már beszélt neki erről. Arjuna nem tudja, hányszor volt tiszteletlen Vele, amikor fenségét figyelmen kívül hagyva ekképp szólította meg az Urat: „Ó, barátom!”; „Ó, Kṛṣṇa!”; „Ó, Yādava!” stb. Kṛṣṇa azonban olyan kedves és kegyes, hogy minden fensége ellenére barátként bánt Arjunával. Ilyen az Úr és a bhaktája közötti kölcsönös transzcendentális szeretet. Az élőlény és Kṛṣṇa közötti kapcsolat örökkévaló, s Arjuna viselkedéséből kiderül, hogy nem lehet elfelejteni. Arjuna a kozmikus forma pompájának megpillantása után sem feledkezett meg Kṛṣṇához fűződő baráti viszonyáról.

Szöveg

pitāsi lokasya carācarasya
tvam asya pūjyaś ca gurur garīyān
na tvat-samo ’sty abhyadhikaḥ kuto ’nyo
loka-traye ’py apratima-prabhāva

Szó szerinti jelentés

pitā – az atyja; asi – vagy; lokasya – az egész világnak; cara – mozgó; acarasya – és mozdulatlan; tvam – Te vagy; asya – ennek; pūjyaḥ – imádandó; ca – is; guruḥ – mestere; garīyān – dicső; na – sohasem; tvat-samaḥ – Veled egyenlő; asti – van; abhyadhikaḥ – nagyobb; kutaḥ – hogyan lehetne; anyaḥ – más; loka-traye – a három bolygórendszerben; api – is; apratima-prabhāva – ó, mérhetetlen hatalom.

Fordítás

Te vagy az atyja a teljes kozmikus megnyilvánulásnak, minden mozgónak és mozdulatlannak. Te vagy a legfőbb imádandó, a legfelsőbb lelki tanítómester. Senki sem nagyobb Nálad, és senki sem válhat eggyé Veled. Ó, felmérhetetlen hatalom Ura, hogyan lehetne bárki is hatalmasabb Nálad a három világban?

Magyarázat

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Kṛṣṇa éppen úgy imádandó, ahogyan az atya imádandó a fiú számára. Ő a lelki tanítómester, mert Ő az, aki hajdanán átadta a Védák tanítását Brahmānak, s aki most a Bhagavad-gītāt tanítja Arjunának. Ő tehát az eredeti lelki tanítómester, s minden jelenkori hiteles lelki tanítómester a Tőle eredő tanítványi láncolat tagja. Senki sem lehet a transzcendentális tudomány tanítója vagy lelki tanítómestere, ha nem Kṛṣṇa képviselője.

Az élőlények számtalan formában ajánlják hódolatukat az Úrnak, akinek nagysága határtalan. Senki sem lehet hatalmasabb az Istenség Legfelsőbb Személyiségénél, Kṛṣṇánál, mert az anyagi és lelki megnyilvánulásban senki sem egyenlő Vele vagy nagyobb Nála. Mindenki az Ő irányítása alatt áll, Rajta senki sem tehet túl. Ezt a Śvetāśvatara-upaniṣad (6.8) is leírja:

na tasya kāryaṁ karaṇaṁ ca vidyate
na tat-samaś cābhyadhikaś ca dṛśyate

A Legfelsőbb Úrnak, Kṛṣṇának a közönséges emberhez hasonlóan van teste és vannak érzékszervei, ám az Ő esetében nincsen különbség érzékszervei, teste, elméje és önmaga között. Azok az ostobák, akik nem ismerik Őt tökéletesen, azt mondják, Kṛṣṇa különbözik a lelkétől, az elméjétől, a szívétől és minden mástól. Kṛṣṇa abszolút, ezért hatalma és tettei a legfelsőbb rendűek. A Védák azt is megemlítik, hogy bár az Ő érzékszervei nem olyanok, mint a mieink, mégis képes minden érzékműködésre; ezért érzékszervei se nem tökéletlenek, se nem korlátozottak. Senki sem lehet tehát nagyobb Nála vagy egyenlő Vele, s mindenki az Ő alárendeltje.

A Legfelsőbb Személyiség tudása, ereje és cselekedetei mind transzcendentálisak. A Bhagavad-gītā (4.9) azt mondja:

janma karma ca me divyam
evaṁ yo vetti tattvataḥ
tyaktvā dehaṁ punar janma
naiti mām eti so ’rjuna

Aki ismeri Kṛṣṇa transzcendentális testét, tetteit és tökéletességét, az teste elhagyása után visszatér Hozzá, és többé soha nem kell visszajönnie e szenvedésekkel teli világba. Tudnunk kell tehát, hogy Kṛṣṇa tettei nem hasonlíthatók össze mások tetteivel. A legjobb, ha követjük Kṛṣṇa utasításait, mert ezáltal tökéletessé válhatunk. Azt is sok írás kijelenti, hogy senki sem lehet Kṛṣṇa ura, mindenki az Ő szolgája. A Caitanya-caritāmṛta (Ādi-līlā 5.142) megerősíti: ekale īśvara kṛṣṇa, āra saba bhṛtya, egyedül Kṛṣṇa az Isten, mindenki más az Ő szolgája. Valamennyiünknek engedelmeskednünk kell parancsainak; senki sem tagadhatja meg utasítását. Mindenki az Ő irányítását követve cselekszik, az Ő felügyelete alatt áll. Ahogyan a Brahma-saṁhitā írja, Ő minden ok oka.

Szöveg

tasmāt praṇamya praṇidhāya kāyaṁ
prasādaye tvām aham īśam īḍyam
piteva putrasya sakheva sakhyuḥ
priyaḥ priyāyārhasi deva soḍhum

Szó szerinti jelentés

tasmāt – ezért; praṇamya – hódolatot ajánlva; praṇidhāya – leborulva; kāyam – a testtel; prasādaye – kegyért könyörgöm; tvām – Hozzád; aham – én; īśam – a Legfelsőbb Úrhoz; īḍyam – imádandóhoz; pitā iva – mint egy apa; putrasya – a fiúval; sakhā iva – mint egy barát; sakhyuḥ – a baráttal; priyaḥ – szerető; priyāyāḥ – a legkedvesebbel; arhasi – legyél; deva – Uram; soḍhum – türelmes.

Fordítás

Te vagy a Legfelsőbb Úr, aki minden élőlény számára imádandó. Leborulok hát, hogy tiszteletteljes hódolatomat ajánljam Neked, s hogy kegyedért esedezzem. Kérlek, nézd el, bármilyen hibát is követtem el Veled szemben, s légy türelmes hozzám, mint ahogy az apa tűri el fia szemtelenségét, barát a pajtásáét, férj a feleségéét!

Magyarázat

A bhakták többféle kapcsolatban állhatnak az Úrral. Van, aki fiaként, más a férjeként, barátjaként vagy uraként bánik Vele. Kṛṣṇa és Arjuna között baráti kapcsolat állt fenn. Kṛṣṇa épp olyan elnéző, mint egy apa, férj vagy mester.

Szöveg

adṛṣṭa-pūrvaṁ hṛṣito ’smi dṛṣṭvā
bhayena ca pravyathitaṁ mano me
tad eva me darśaya deva rūpaṁ
prasīda deveśa jagan-nivāsa

Szó szerinti jelentés

adṛṣṭa-pūrvam – azelőtt sohasem látott; hṛṣitaḥ – boldog; asmi – vagyok; dṛṣṭvā – látván; bhayena – félelemtől; ca – is; pravyathitam – zavart; manaḥ – elmém; me – enyém; tat – azt; eva – bizony; me – nekem; darśaya – mutasd; deva – ó, Uram; rūpam – a formát; prasīda – légy kegyes; deva-īśa – ó, urak Ura; jagat-nivāsa – univerzum oltalma.

Fordítás

Boldog vagyok, hogy megpillanthattam ezt a kozmikus formát, melyet sohasem láttam ezelőtt, de ugyanakkor félelem gyötri elmémet. Kérlek hát, részesíts kegyedben, s fedd fel ismét formádat mint az Istenség Személyisége, ó, urak Ura, univerzum hajléka!

Magyarázat

Arjuna jó barátja Kṛṣṇának, ezért kapcsolatuk nagyon bensőséges. Ahogyan egy kedves barát fenséges jellemvonásainak látványa örömmel tölti el az embert, Arjuna is nagyon boldog volt, amikor látta, hogy barátja, Kṛṣṇa nem más, mint az Istenség Legfelsőbb Személyisége, aki képes megmutatni egy ilyen csodálatos kozmikus formát. Ugyanakkor azonban e forma láttán megijedt, hogy tiszta barátságuk következtében biztosan számtalanszor megsértette Kṛṣṇát. Elméjét így félelem gyötri, noha nincs oka rá. Éppen ezért most arra kéri Kṛṣṇát, mutassa meg neki Nārāyaṇa-formáját, hiszen bármilyen alakot felölthet, ahogyan csak kívánja. A kozmikus forma anyagi és ideiglenes, akárcsak az anyagi világ, ám a Vaikuṇṭha-bolygókon az Úr a transzcendentális, négykarú Nārāyaṇa-formájában van jelen. A lelki világban megszámlálhatatlanul sok bolygó van, s Kṛṣṇa mindegyiken jelen van teljes kiterjedései által, melyeket mind másképpen neveznek. Arjuna a Vaikuṇṭha-bolygókon uralkodó formák egyikét szerette volna látni. A Vaikuṇṭha-bolygókon Nārāyaṇa négykarú, s mindegyik kezében más-más jelet tart: kagylókürtöt, buzogányt, lótuszvirágot és cakrát. A Nārāyaṇa-formák aszerint kapják a nevüket, hogy milyen sorrendben tartják kezükben ezeket a jelképeket. Mindegyik forma azonos Kṛṣṇával, ezért kéri Őt Arjuna a négykarú forma megmutatására.

Szöveg

kirīṭinaṁ gadinaṁ cakra-hastam
icchāmi tvāṁ draṣṭum ahaṁ tathaiva
tenaiva rūpeṇa catur-bhujena
sahasra-bāho bhava viśva-mūrte

Szó szerinti jelentés

kirīṭinam – sisakkal; gadinam – buzogánnyal; cakra-hastamcakrával a kézben; icchāmi – kívánlak; tvām – Téged; draṣṭum – látni; aham – én; tathā eva – abban a helyzetben; tena eva – abban; rūpeṇa – a formában; catuḥ-bhujena – négykarú; sahasra-bāho – ó, ezerkarú; bhava – légy; viśva-mūrte – ó, kozmikus forma.

Fordítás

Ó, kozmikus forma, ó, ezerkarú Úr, látni szeretnélek négykarú formádban, sisakkal fejeden, kezeidben buzogányt, cakrát, kagylókürtöt és lótuszvirágot tartva! Nagyon vágyom rá, hogy ebben a formádban megpillanthassalak!

Magyarázat

A Brahma-saṁhitā (5.39) szerint rāmādi-mūrtiṣu kalāniyamena tiṣṭhan: az Úrnak száz- és százezer örökké létező formája van, melyek közül Rāma, Nṛsiṁha, Nārāyaṇa stb. a legkiemelkedőbbek. Megszámlálhatatlanul sok alakban létezik, ám Arjuna tudta, hogy Kṛṣṇa az eredeti Istenség Személyisége, aki felöltötte ideiglenes, kozmikus formáját. Most arra kéri, mutassa meg a lelki, Nārāyaṇa-formáját is. Ez a vers kétségtelenül alátámasztja a Śrīmad-Bhāgavatam állítását, miszerint Kṛṣṇa az eredeti Istenség Személyisége, s Tőle származik minden más forma. Ő nem különbözik teljes értékű kiterjedéseitől; számtalan formájának mindegyikében Ő Isten, s üde, mint egy ifjú. Ez az Istenség Legfelsőbb Személyiségének örök jellemzője. Aki ismeri Kṛṣṇát, az nyomban megszabadul az anyagi világ minden szennyeződésétől.

Szöveg

śrī-bhagavān uvāca
mayā prasannena tavārjunedaṁ
rūpaṁ paraṁ darśitam ātma-yogāt
tejo-mayaṁ viśvam anantam ādyaṁ
yan me tvad anyena na dṛṣṭa-pūrvam

Szó szerinti jelentés

śrī-bhagavān uvāca – az Istenség Legfelsőbb Személyisége mondta; mayā – Általam; prasannena – boldogan; tava – neked; arjuna – ó, Arjuna; idam – ez; rūpam – a forma; param – transzcendentális; darśitam – megmutatott; ātma-yogāt – belső energiám által; tejaḥ-mayam – ragyogó; viśvam – az egész univerzum; anantam – végtelen; ādyam – eredeti; yat – ami; me – Enyém; tvat anyena – rajtad kívül; na dṛṣṭa-pūrvam – más által eddig soha nem látott.

Fordítás

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Kedves Arjunám! Boldogan mutattam meg neked belső energiámon keresztül ezt az anyagi világban létező legfelsőbb kozmikus formát. Előtted még senki sem látta ezt a végtelen, vakítóan ragyogó, eredeti formát.

Magyarázat

Arjuna vágya az volt, hogy megpillanthassa a Legfelsőbb Úr kozmikus formáját, ezért bhaktája iránti kegyéből az Úr Kṛṣṇa feltárta előtte vakítóan sugárzó és fenséges kozmikus alakját. E forma úgy ragyogott, mint a nap, és számtalan arca állandóan változott. Kṛṣṇa csak azért mutatta meg ezt a formát – amelyet az emberi ész számára felfoghatatlan belső energiája révén nyilvánított ki –, hogy teljesítse barátja, Arjuna kívánságát. Arjuna előtt senki sem látta az Úrnak ezt a kozmikus formáját, de vele egy időben a mennyei bolygókon és a kozmosz más bolygóin élő bhakták szintén láthatták. Azelőtt nem volt lehetőségük erre, de most Arjuna révén ők is megpillanthatták. Mindez azt jelenti, hogy az Úr bhaktái, akik a tanítványi láncolat tagjai, valamennyien láthatták a kozmikus formát, amit Kṛṣṇa kegyesen megmutatott Arjunának. Egy magyarázó szerint Kṛṣṇa Duryodhana előtt is felfedte ezt a formát, amikor a békekötés szándékával meglátogatta őt. Duryodhana sajnálatos módon nem fogadta el a békejavaslatot, Kṛṣṇa azonban kinyilvánította neki néhány kozmikus formáját. Azok a formák azonban különböztek attól, amit Arjuna látott. A vers félreérthetetlenül azt mondja, hogy ezt senki sem látta azelőtt.

Szöveg

na veda-yajñādhyayanair na dānair
na ca kriyābhir na tapobhir ugraiḥ
evaṁ-rūpaḥ śakya ahaṁ nṛ-loke
draṣṭuṁ tvad anyena kuru-pravīra

Szó szerinti jelentés

na – sohasem; veda-yajña – áldozat által; adhyayanaiḥ – vagy a Védák tanulmányozása által; na – sohasem; dānaiḥ – adományozás által; na – soha; ca – is; kriyābhiḥ – jámbor tettek által; na – soha; tapobhiḥ – vezeklések által; ugraiḥ – szigorú; evam-rūpaḥ – ebben a formában; śakyaḥ – lehet; aham – Engem; nṛ-loke – ebben az anyagi világban; draṣṭum – látni; tvat – rajtad kívül; anyena – más által; kuru-pravīra – ó, legkiválóbb Kuru harcos.

Fordítás

Ó, Kuru harcosok legjobbja! Előtted senki sem láthatta ezt a kozmikus formámat, mert sem a Védák tanulmányozásával, sem áldozatok végrehajtásával, sem adományozással, sem jámbor cselekedetekkel, sem szigorú lemondásokkal nem lehet meglátni Engem ebben a formában az anyagi világban.

Magyarázat

Jól meg kell értenünk ezzel kapcsolatban, hogy mit jelent az isteni látóképesség, s ki rendelkezhet azzal. Az „isteni” szó jelentése: „Istenhez hasonló”. Csak az rendelkezhet tehát vele, akinek isteni tulajdonságai vannak, mint egy félistennek. S hogy kik a félistenek? A védikus irodalom szerint az Úr Viṣṇu bhaktái (viṣṇu-bhaktāḥ smṛtā devāḥ). Az ateisták, akik nem hisznek Viṣṇuban, vagy Kṛṣṇa személytelen aspektusát tartják a Legfelsőbbnek, nem rendelkezhetnek isteni látással. Ha valaki Kṛṣṇát becsmérli, nem lehet isteni látóképessége. Az ember csak akkor tehet erre szert, ha előbb isteni tulajdonságokat sajátított el. Csakis az isteni látással rendelkezők láthatnak tehát úgy, mint Arjuna.

A Bhagavad-gītā leírást ad a kozmikus formáról. Mielőtt Arjuna megpillanthatta a viśva-rūpát, senki nem ismerte azt, most azonban lehet róla valamilyen elképzelésünk. Csak az láthatja az Úr kozmikus formáját, aki valóban isteni természettel rendelkezik, ez azonban csak Kṛṣṇa tiszta bhaktája számára lehetséges. Ám az isteni természetű és isteni látóképességgel rendelkező bhakták nem vágynak különösebben arra, hogy meglássák az Úrnak ezt a formáját. Egy korábbi vers leírása szerint Arjunát félelem töltötte el, amikor megpillantotta, s inkább négykarú Viṣṇu formájában szerette volna látni az Úr Kṛṣṇát.

Ebben a versben jó néhány fontos kifejezéssel találkozunk. Az egyik a veda-yajñādhyayanaiḥ, ami a védikus irodalom tanulmányozására és az áldozati szabályokra utal. Védák alatt az egész védikus irodalmat értjük, név szerint a négy Védát (Ṛg, Yajur, Sāma és Atharva), a tizennyolc purāṇát, az upaniṣadokat és a Vedānta-sūtrát. Ezeket az ember bárhol – otthon vagy máshol is – tanulmányozhatja. Ezenkívül vannak olyan sūtrák, például a kalpa-sūtrák és a mīmāṁsā-sūtrák, melyekből az áldozat bemutatásának módját lehet elsajátítani. A dānaiḥ olyan adományt jelent, melyet arra méltó embereknek adnak, például azoknak, akik transzcendentális szerető szolgálattal imádják az Urat (a brāhmaṇák és a vaiṣṇavák). Jámbor cselekedetek alatt az agni-hotrát és a különféle kasztok előírt kötelességeit értjük. A testi fájdalmak önkéntes vállalását tapasyának nevezik. Vállalhat az ember testi lemondást, adományozhat, tanulmányozhatja a Védákat és így tovább, de mindaddig nem láthatja meg a kozmikus formát, amíg – Arjunához hasonlóan – bhaktává nem válik. Az imperszonalisták azt hiszik, hogy látják az Úr kozmikus formáját, a Bhagavad-gītāból azonban megérthetjük, hogy az imperszonalisták nem bhakták, s így nem pillanthatják azt meg.

Sok olyan ember van, aki inkarnációkat talál ki. Közönséges emberekről állítják, hogy Isten inkarnációi, ez azonban nagy ostobaság. A Bhagavad-gītā elveit kell követnünk, másképp nem tehetünk szert tökéletes lelki tudásra. A Bhagavad-gītāt az Istenről szóló tudomány bevezető tanulmányának tekintik, mégis olyan tökéletes, hogy segítségével az ember különbséget tehet a dolgok között. Hiába állítják egy hamis inkarnáció hívei, hogy ők is látták Isten transzcendentális inkarnációját, a kozmikus formát, kijelentésük nem fogadható el, hiszen egyértelműen azt olvashatjuk itt, hogy senki sem láthatja azt mindaddig, míg Kṛṣṇa bhaktája nem lesz. Először is tehát az embernek Kṛṣṇa tiszta bhaktájává kell válnia, s akkor mondhatja, hogy képes megmutatni másoknak azt a kozmikus formát, amit látott. Kṛṣṇa bhaktája nem fogadja el a hamis inkarnációkat és azok követőit.

Szöveg

mā te vyathā mā ca vimūḍha-bhāvo
dṛṣṭvā rūpaṁ ghoram īdṛṅ mamedam
vyapeta-bhīḥ prīta-manāḥ punas tvaṁ
tad eva me rūpam idaṁ prapaśya

Szó szerinti jelentés

– ne legyen; te – neked; vyathā – aggodalom; – ne legyen; ca – is; vimūḍha-bhāvaḥ – zavarodottság; dṛṣṭvā – látván; rūpam – formát; ghoram – szörnyűt; īdṛk – ahogy van; mama – az Enyém; idam – ezt; vyapeta-bhīḥ – mentesen minden félelemtől; prīta-manāḥ – nyugodt elmével; punaḥ – ismét; tvam – te; tat – azt; eva – így; me – az Én; rūpam – formámat; idam – ezt; prapaśya – lásd hát.

Fordítás

E szörnyű alakom látványa felzaklatott s megzavart téged. Legyen ennek vége! Kedves bhaktám, szabadulj meg ismét minden aggodalomtól! Megbékélt elmével most azt a formát láthatod, amelyikre vágysz.

Magyarázat

A Bhagavad-gītā elején Arjuna amiatt aggódott, hogy meg kell ölnie Bhīṣmát és Droṇát, imádott nagyatyját és tanítóját. Kṛṣṇa azonban kijelentette, hogy nem kell félnie nagyatyja elpusztításától. Amikor Dhṛtarāṣṭra fiai megpróbálták levetkőztetni Draupadīt a Kuruk tanácskozásán, Bhīṣma és Droṇa hallgattak, így hát kötelességük elhanyagolásáért halált érdemeltek. Kṛṣṇa azért mutatta meg kozmikus formáját Arjunának, hogy az láthassa: ezek az emberek már mind halálra vannak ítélve bűnös tetteik miatt. A bhakták mindig békések, s nem képesek ilyen szörnyű cselekedetekre, ezért Kṛṣṇa Arjuna szeme elé tárta a látványt. Arjuna megtudta hát, mi a célja Kṛṣṇának a kozmikus forma feltárásával, s most a négykarú formát kívánta látni. Kṛṣṇa azt is megmutatta neki. A bhaktát azért nem érdekli különösebben a kozmikus forma, mert az nem teszi lehetővé a szeretetteljes kapcsolatot. A bhakta tiszteletteljes, imádattal átitatott érzéseit akarja kimutatni, vagy Kṛṣṇa kétkarú formáját kívánja látni, hogy így szerető szolgálata révén kapcsolatban lehessen az Istenség Legfelsőbb Személyiségével.

Szöveg

sañjaya uvāca
ity arjunaṁ vāsudevas tathoktvā
svakaṁ rūpaṁ darśayām āsa bhūyaḥ
āśvāsayām āsa ca bhītam enaṁ
bhūtvā punaḥ saumya-vapur mahātmā

Szó szerinti jelentés

sañjayaḥ uvāca – Sañjaya mondta; iti – így; arjunam – Arjunának; vāsudevaḥ – Kṛṣṇa; tathā – így; uktvā – mondván; svakam – saját; rūpam – formáját; darśayām āsa – megmutatta; bhūyaḥ – ismét; āśvāsayām āsa – bátorította; ca – szintén; bhītam – rettegő; enam – őt; bhūtvā – lett; punaḥ – ismét; saumya-vapuḥ – gyönyörű forma; mahā-ātmā – a hatalmas.

Fordítás

Sañjaya e szavakkal fordult Dhṛtarāṣṭrához: Így beszélt Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége Arjunához, majd felfedte előbb a négykarú, majd a kétkarú formáját, ily módon öntve bátorságot a megrettent Arjunába.

Magyarázat

Szülei, Vasudeva és Devakī előtt Kṛṣṇa először négykarú Nārāyaṇa-formájában jelent meg, majd kérésükre egy látszólag közönséges gyermekké változott. Éppen így azt is tudta, hogy Arjunát nem érdekli különösebben a négykarú alakja, kérésére azonban azt is megmutatta neki, azután ismét átváltozott a kétkarú formájába. A saumya-vapuḥ szó nagyon fontos. A saumya-vapuḥ egy rendkívül gyönyörű forma, a hiteles források szerint a leggyönyörűbb. Amikor Kṛṣṇa jelen volt, mindenkit elbűvölt külsejével, és mivel Ő az univerzum irányítója, eloszlatta bhaktája, Arjuna félelmét, s újból megmutatta neki gyönyörűséges Kṛṣṇa-formáját. A Brahma-saṁhitā (5.38) kijelenti: premāñjana-cchurita-bhakti-vilocanena, Śrī Kṛṣṇa szépséges alakját csak azok láthatják, akiknek szemét az Isten iránti szeretet írja borítja.

Szöveg

arjuna uvāca
dṛṣṭvedaṁ mānuṣaṁ rūpaṁ
tava saumyaṁ janārdana
idānīm asmi saṁvṛttaḥ
sa-cetāḥ prakṛtiṁ gataḥ

Szó szerinti jelentés

arjunaḥ uvāca – Arjuna mondta; dṛṣṭvā – látván; idam – ezt; mānuṣam – emberi; rūpam – formát; tava – Tiédet; saumyam – nagyon gyönyörűt; janārdana – ó, ellenség fenyítője; idānīm – most; asmi – vagyok; saṁvṛttaḥ – helyreállt; sa-cetāḥ – tudatú; prakṛtim – saját természetemhez; gataḥ – visszatért.

Fordítás

Amikor Arjuna megpillantotta Kṛṣṇát eredeti formájában, így szólt: Ó, Janārdana! Emberhez hasonló, gyönyörű formád láttán elmém megnyugodott, s lelkiállapotom újra a régi.

Magyarázat

Ebben a versben a mānuṣaṁ rūpam szavak egyértelműen azt jelzik, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége eredetileg kétkarú. Akik Kṛṣṇát közönséges embernek tartják és kigúnyolják, azok nincsenek tisztában isteni természetével. Ha Kṛṣṇa egy közönséges emberi lény lenne, hogyan tudná megmutatni a kozmikus formát, majd újra megjelenni négykarú Nārāyaṇa-formájában? A Bhagavad-gītā nagyon világosan kijelenti, hogy aki közönséges embernek véli Kṛṣṇát, s félrevezeti az olvasót, mondván, hogy nem Kṛṣṇa, hanem a Benne lévő személytelen Brahman beszél, az a legnagyobb igazságtalanságot követi el. Kṛṣṇa valóban megmutatta kozmikus formáját és a négykarú Viṣṇu-formát. Hogyan lehetne hát közönséges ember? A tiszta bhaktát nem tévesztik meg a Bhagavad-gītāhoz írt félrevezető magyarázatok, mert mindent tud. A Bhagavad-gītā eredeti versei olyan világosak, mint a nap, ezért az ostoba magyarázók lámpafényére nincs szükség.

Szöveg

śrī-bhagavān uvāca
su-durdarśam idaṁ rūpaṁ
dṛṣṭavān asi yan mama
devā apy asya rūpasya
nityaṁ darśana-kāṅkṣiṇaḥ

Szó szerinti jelentés

śrī-bhagavān uvāca – az Istenség Legfelsőbb Személyisége mondta; su-durdarśam – nagyon nehéz meglátni; idam – ezt; rūpam – formát; dṛṣṭavān asi – ahogyan te láttad; yat – amit; mama – Enyém; devāḥ – a félistenek; api – is; asya – ennek; rūpasya – a formának; nityam – örökké; darśana-kāṅkṣiṇaḥ – a látványára vágyók.

Fordítás

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Kedves Arjunám! Azt az alakomat, melyet most látsz, nagyon nehéz megpillantani. Még a félistenek is állandóan az alkalmat keresik, hogy megláthassák ezt az oly kedves formát.

Magyarázat

E fejezet negyvennyolcadik versében az Úr Kṛṣṇa röviden beszélt kozmikus formájának kinyilvánításáról, s tudatta Arjunával, hogy nem lehet csupán jámbor tettek, áldozatok stb. végzésével meglátni azt. Ez a vers a su-durdarśam szó használatával arra utal, hogy Kṛṣṇa kétkarú formája még bizalmasabb jellegű. A kozmikus formát megláthatja az ember, ha a különféle tettekhez, például az aszkézishez, a védikus irodalom tanulmányozásához, a filozófiai spekulációhoz stb. hozzáad egy kis odaadó szolgálatot. Ez tehát lehetséges, ám a bhakti hozzáadása nélkül az ember semmit nem láthat. Ezt már előzőleg Kṛṣṇa is megmagyarázta. Kṛṣṇa eredeti, kétkarú formáját azonban még a kozmikus alakjánál is nehezebb megpillantani, még az olyan félistenek számára is, mint Brahmā és az Úr Śiva. Ők is látni szeretnék az Urat, és ezt a Śrīmad-Bhāgavatam is tanúsítja: amikor Kṛṣṇa „anyja”, Devakī méhében volt, a felsőbb bolygók összes félistene alászállt, hogy megcsodálhassa Őt, és szép imákat intéztek Hozzá, noha akkor még nem is láthatták. Csak arra vártak, hogy megpillanthassák az Urat. Az ostobák közönséges embernek vélvén kigúnyolhatják Őt, s megtehetik, hogy tiszteletüket nem Neki, hanem a Benne lévő személytelen „valaminek” ajánlják, ez azonban ostobaság. Kṛṣṇát kétkarú formájában még a legnagyobb félistenek – Brahmā és Śiva – is szeretnék látni.

A Bhagavad-gītā (9.11) szintén megerősíti: avajānanti māṁ mūḍhā mānuṣīṁ tanum āśritam, a gúnyolódó, ostoba emberek számára Ő nem látható. Kṛṣṇa maga mondja a Bhagavad-gītāban – s a Brahma-saṁhitā is megerősíti ezt –, hogy teste teljesen lelki, gyönyörrel teli és örökkévaló, és semmilyen anyagi testhez nem hasonlítható. Azok számára azonban, akik úgy tanulmányozzák Őt, hogy olvassák a Bhagavad-gītāt és más hasonló védikus írásokat, Kṛṣṇa nehezen érthető. Akik Istent valamilyen anyagi módszerrel kísérlik megérteni, azok Kṛṣṇát csak egy nagy történelmi személyiségnek, művelt filozófusnak, mégis közönséges embernek tekintik, akinek hatalma ellenére anyagi testet kellett felöltenie. Az ilyen emberek végső soron úgy vélik, hogy az Abszolút Igazság személytelen, s ezért azt gondolják, hogy a személytelen arculat öltött fel egy személyes formát, amely kapcsolatban áll az anyagi természettel. Ez a materialisták felfogása a Legfelsőbb Úrról. Van egy másik, spekuláló feltevés is. A tudás keresői szintén Kṛṣṇán elmélkednek, de személyes formáját kevésbé tartják fontosnak, mint a Legfelsőbb kozmikus formáját. Vannak tehát, akik azt gondolják, hogy a kozmikus forma, melyet Kṛṣṇa Arjunának kinyilvánított, fontosabb Kṛṣṇa személyes formájánál. Szerintük a Legfelsőbb személyes formája csupán a képzelet szüleménye, mert az Abszolút Igazság végső soron nem személy. A transzcendentális folyamatról azonban a Bhagavad-gītā negyedik fejezete ír: Kṛṣṇáról a hiteles forrásoktól kell hallani. Ez az igazi védikus folyamat. Akik valóban a védikus utat követik, azok az autentikus forrásoktól hallanak Kṛṣṇáról, s ha újra és újra hallanak Róla, nagyon kedvessé válik számukra. Ahogyan már többször elmondtuk, Kṛṣṇát yoga-māyā energiája fedi el, s nem látható mindenki számára, nem tárja fel magát mindenki előtt. Egyedül az pillanthatja meg, akinek ezt Ő megengedi. Ezt a védikus irodalom is alátámasztja: a meghódolt lélek valóban megértheti az Abszolút Igazságot. Mivel a transzcendentalisták szüntelenül elmerülnek a Kṛṣṇa-tudatban és odaadó szolgálatot végeznek, ki tudják nyitni lelki szemüket, és megláthatják a feltárulkozó Kṛṣṇát. Ez még a félistenek számára sem adatott meg, így aztán még nekik is nagyon nehéz megérteniük Őt. Még a lelkileg fejlettebb félistenek is állandóan abban reménykednek, hogy egyszer megpillanthatják Kṛṣṇát kétkarú formájában. A végkövetkeztetés tehát az, hogy Kṛṣṇa kozmikus formáját rendkívül nehéz megpillantani, s nem lehetséges bárki számára, ám személyes Śyāmasundara-formáját még ennél is nehezebb megérteni.

Szöveg

nāhaṁ vedair na tapasā
na dānena na cejyayā
śakya evaṁ-vidho draṣṭuṁ
dṛṣṭavān asi māṁ yathā

Szó szerinti jelentés

na – sohasem; aham – Én; vedaiḥ – a Védák tanulmányozásával; na – sohasem; tapasā – szigorú aszkézis által; na – sohasem; dānena – adományozással; na – sohasem; ca – is; ijyayā – imádat által; śakyaḥ – lehetséges; evam-vidhaḥ – mint ez; draṣṭum – látni; dṛṣṭavān – látó; asi – te vagy; mām – Engem; yathā – amint.

Fordítás

Amit most transzcendentális szemeddel látsz, azt nem lehet megérteni sem a Védák tanulmányozásával, sem komoly lemondások révén, sem adományozással, sem imádattal. Az efféle módszerek segítségével nem lehet Engem igaz valómban megpillantani.

Magyarázat

Kṛṣṇa először négykarú Viṣṇu-formájában jelent meg szülei, Devakī és Vasudeva előtt, majd kétkarú formájává változott. Az ateisták vagy az odaadó szolgálatot megtagadó emberek nagyon nehezen értik meg ezt a misztériumot. Kṛṣṇát lehetetlen megérteniük azoknak a tudósoknak, akik csupán nyelvészeti tudásukra vagy akadémiai ismereteikre támaszkodva tanulmányozzák a védikus irodalmat. Azok sem érhetik meg Őt, akik csupán a szokás kedvéért látogatják a templomot és végeznek imádatot. Templomba járnak, ám ennek ellenére képtelenek Kṛṣṇát a maga valójában megismerni. Az csak az odaadó szolgálat folyamata révén lehetséges, ahogyan ezt maga Kṛṣṇa is elmagyarázza a következő versben.

Szöveg

bhaktyā tv ananyayā śakya
aham evaṁ-vidho ’rjuna
jñātuṁ draṣṭuṁ ca tattvena
praveṣṭuṁ ca paran-tapa

Szó szerinti jelentés

bhaktyā – odaadó szolgálat által; tu – de; ananyayā – anélkül, hogy gyümölcsöző cselekedetekkel vagy spekulálás útján szerzett tudással keveredne; śakyaḥ – lehetséges; aham – Én; evam-vidhaḥ – így; arjuna – ó, Arjuna; jñātum – megismerni; draṣṭum – látni; ca – és; tattvena – a valóságnak megfelelően; praveṣṭum – behatolni; ca – is; parantapa – ó, ellenség legyőzője.

Fordítás

Kedves Arjunám, Engem csakis az osztatlan odaadó szolgálat révén lehet igazán megérteni úgy, ahogyan előtted állok, s így lehet közvetlenül meglátni Engem. Csak ily módon tudsz behatolni a Rólam szóló tudás misztériumába.

Magyarázat

Kṛṣṇát csakis az osztatlan odaadó szolgálat segítségével lehet megérteni. Ez a vers határozottan ki is jelenti ezt, hogy a Bhagavad-gītāt a spekulálás módszerével felfogni próbáló önkényes magyarázók beláthassák: csupán idejüket vesztegetik. Senki sem értheti meg Kṛṣṇát és azt, hogyan jelent meg szülei előtt előbb négykarú formájában, hogy azután egyszerre átváltozzon kétkarú formájává. Ezeket a dolgokat nagyon nehéz megérteni a Védák tanulmányozása vagy filozófiai spekuláció segítségével, ezért e vers világosan kijelenti: Őt senki sem láthatja, és ezeket a dolgokat senki sem értheti meg. Ám azok, akik elmélyülten tanulmányozzák a védikus irodalmat, sokféleképpen szerezhetnek ismereteket Róla. Számtalan szabály és előírás van, s ha az ember valóban meg akarja érteni Kṛṣṇát, követnie kell a hiteles szentírásokban lefektetett irányadó elveket. Vezeklést szintén ezeknek az elveknek megfelelően kell végezni. Ha szigorú lemondást akarunk végezni, böjtölhetünk janmāṣṭamīn, Kṛṣṇa megjelenésének napján, valamint a két ekādaśī napon (minden újhold és telihold utáni tizenegyedik napon). Ami pedig az adományozást illeti, az magától értetődően mindig Kṛṣṇa bhaktáit illeti, akik az Ő odaadó szolgálatát végzik, hogy a Kṛṣṇáról szóló filozófiát, vagyis a Kṛṣṇa-tudatot világszerte elterjesszék. A Kṛṣṇa-tudat áldás az emberiség számára. Rūpa Gosvāmī úgy dicsőítette az Úr Caitanyát, mint a legönzetlenebb adakozót, mert ingyen osztotta azt, amit egyébként oly nehéz elérni: a Kṛṣṇa iránti szeretetet. Ha valaki tehát pénzének egy részét azoknak adja, akik a Kṛṣṇa-tudat terjesztésével foglalkoznak, ez a Kṛṣṇa-tudat terjesztésére szánt adomány a legnagyobb adomány a világon. És ha valaki a templomi előírások szerint végez imádatot (az indiai templomokban mindig áll egy szobor, általában Viṣṇu vagy Kṛṣṇa), az fejlődést érhet el azzal, hogy imádja és tiszteli az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Azok számára, akik még kezdők az Úr odaadó szolgálatában, nagyon fontos a templomi imádat. Ezt a védikus irodalom (Śvetāśvatara-upaniṣad 6.23) is megerősíti:

yasya deve parā bhaktir
yathā deve tathā gurau
tasyaite kathitā hy arthāḥ
prakāśante mahātmanaḥ

Akinek megingathatatlan hite van a Legfelsőbb Úrban, s követi a lelki tanítómester útmutatását, akiben szintén rendíthetetlenül hisz, az előtt az Istenség Legfelsőbb Személyisége felfedi magát. Elmebeli spekuláció útján nem lehet megérteni Kṛṣṇát. Aki nem részesül személyesen egy hiteles lelki tanítómester oktatásában, az semmit nem érthet meg Kṛṣṇából. A tu szó használatával ez a vers kifejezetten arra utal, hogy Kṛṣṇa megismeréséhez ezen kívül nem vezet más út, és semmi más folyamat nem ajánlott.

Kṛṣṇa személyes, kétkarú és négykarú formájáról azt mondják, su-durdarśam, azaz „nagyon nehéz meglátni”. Teljes mértékben különbözik az ideiglenes kozmikus formától, melyet Arjuna látott. A négykarú Nārāyaṇa- és a kétkarú Kṛṣṇa-forma örökkévaló és transzcendentális, míg az Arjunának megmutatott kozmikus forma ideiglenes. A tvad anyena na dṛṣṭa-pūrvam szavakból (47. vers) az derül ki, hogy Arjunát megelőzően még senki sem látta ezt a formát, és hogy nem is volt szükség arra, hogy a bhakták lássák. Kṛṣṇa azért engedte Arjunának, hogy megpillantsa ezt az alakját, hogy ha valaki a jövőben bármikor is Isten inkarnációjának adja ki magát, az emberek bizonyítékul kérhessék tőle a kozmikus forma megmutatását.

Az előző versben többször használt na szó arra utal, hogy senkinek sem szabad túlságosan büszkének lennie diplomáira, melyek például tudományos műveltségét bizonyítják a védikus irodalom területén. El kell fogadnia Kṛṣṇa odaadó szolgálatát – csak ezután próbálkozhat azzal, hogy magyarázatot fűzzön a Bhagavad-gītāhoz.

A kozmikus forma feltárása után Kṛṣṇa először átváltozik négykarú Nārāyaṇává, majd újra visszatér saját, természetes, kétkarú alakjába. Ez azt jelenti, hogy mind a négykarú, mind a védikus irodalom által említett többi forma az eredeti, kétkarú Kṛṣṇából árad – Ő valamennyi kiáradás eredete. Ő maga azonban még ezektől a formáktól is különállóan létezik, a személytelen aspektusról nem is beszélve. Ami a négykarú Kṛṣṇa formákat illeti, a Védák egyértelműen kijelentik, hogy még a Kṛṣṇával leginkább azonos négykarú forma is (Mahā-viṣṇué, aki a kozmikus óceánon fekszik, s akinek lélegzésével számtalan univerzum árad ki és húzódik vissza), a Legfelsőbb Úr egyik kiterjedése. Ahogyan a Brahma-saṁhitā (5.48) mondja:

yasyaika-niśvasita-kālam athāvalambya
jīvanti loma-vila-jā jagad-aṇḍa-nāthāḥ
viṣṇur mahān sa iha yasya kalā-viśeṣo
govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi

„Mahā-viṣṇu, akibe a számtalan univerzum visszaárad, s akiből aztán újra kiáradnak azok pusztán légzése által, Kṛṣṇa teljes kiterjedése. Ezért Govindát, Kṛṣṇát imádom, aki minden ok oka.” Kizárólag Kṛṣṇa személyes formáját kell hát imádnunk az Istenség Legfelsőbb Személyiségeként, akit örökkévaló gyönyör és tudás jellemez. A Bhagavad-gītā megerősíti, hogy Ő valamennyi Viṣṇu-forma és inkarnáció forrása, és Ő az eredeti Legfelsőbb Személyiség.

A védikus irodalomban (Gopāla-tāpanī-upaniṣad 1.1) a következő kijelentéssel találkozunk:

sac-cid-ānanda-rūpāya
kṛṣṇāyākliṣṭa-kāriṇe
namo vedānta-vedyāya
gurave buddhi-sākṣiṇe

„Tiszteletteljes hódolatomat ajánlom Kṛṣṇának, akinek transzcendentális formája gyönyörrel, örökkévalósággal és tudással teli. Tiszteletemet ajánlom Neki, mert ha megértjük Őt, megértjük a Védákat, s ezért Ő a legfelsőbb lelki tanítómester.” Aztán pedig azt olvashatjuk: kṛṣṇo vai paramaṁ daivatam. „Kṛṣṇa az Istenség Legfelsőbb Személyisége” (Gopāla-tāpanī 1.3). Eko vaśī sarva-gaḥ kṛṣṇa īḍyaḥ: „Ez az egyetlen Kṛṣṇa az Istenség Legfelsőbb Személyisége, aki imádatra méltó.” Eko 'pi san bahudhā yo 'vabhāti: „Kṛṣṇa egy, de számtalan formában és kiterjedt inkarnációban nyilvánul meg” (Gopāla-tāpanī 1.21).

A Brahma-saṁhitāban (5.1) ez áll:

īśvaraḥ paramaḥ kṛṣṇaḥ
sac-cid-ānanda-vigrahaḥ
anādir ādir govindaḥ
sarva-kāraṇa-kāraṇam

„Az Istenség Legfelsőbb Személyisége Kṛṣṇa, akinek teste örökkévalóság, tudás és gyönyör. Nincs kezdete, mert Ő maga a kezdete mindennek. Ő minden ok oka.”

Máshol azt olvashatjuk: yatrāvatīrṇaṁ kṛṣṇākhyaṁ paraṁ brahma narākṛti. „A Legfelsőbb Abszolút Igazság egy személy. Neve Kṛṣṇa, s néha alászáll a Földre.” A Śrīmad-Bhāgavatamban szintén található leírás az Istenség Legfelsőbb Személyiségének sokféle inkarnációjáról, és a felsorolásban Kṛṣṇa neve is szerepel. Ám azt is olvashatjuk, hogy Kṛṣṇa nem Isten egyik inkarnációja, hanem Ő maga az eredeti Istenség Legfelsőbb Személyisége (ete cāṁśa-kalāḥ puṁsaḥ kṛṣṇas tu bhagavān svayam).

Hasonlóképpen szól az Úr is a Bhagavad-gītāban: mattaḥ parataraṁ nānyat. „Semmi sem magasabb rendű formámnál, az Istenség Személyiségénél, Kṛṣṇánál.” Egy másik helyen a Bhagavad-gītāban azt mondja, aham ādir hi devānām: „Én vagyok minden félisten eredete.” A Bhagavad-gītā tanításának megértése után Arjuna is megerősítette ezt a következő szavakkal: param brahma paraṁ dhāma pavitraṁ paramaṁ bhavān. „Most teljesen megértem, hogy Te vagy az Istenség Legfelsőbb Személyisége, az Abszolút Igazság, s hogy Te vagy mindenek menedéke.” A kozmikus forma tehát, melyet Kṛṣṇa Arjunának tárt fel, nem az eredeti formája Istennek. Az eredeti forma Kṛṣṇa. A sok ezer fejű és karú kozmikus forma kinyilvánítására azért van szükség, hogy felhívja magára azok figyelmét, akikben nincsen szeretet Isten iránt. Ez nem Isten eredeti formája.

Azok a tiszta bhakták, akiket különböző szeretetteljes, transzcendentális kapcsolat fűz az Úrhoz, nem vonzódnak a kozmikus formához. A Legfelsőbb Istenség eredeti Kṛṣṇa-alakjában folytat szeretetteljes transzcendentális kapcsolatot bhaktáival. A Kṛṣṇával meghitt baráti viszonyban lévő Arjuna számára ezért a kozmikus megnyilvánulás formája egyáltalán nem okozott örömet, inkább félelemmel töltötte el. Arjuna Kṛṣṇa állandó társa volt, ezért kétségtelenül transzcendentális látóképességgel rendelkezett. Nem egy közönséges ember volt, ezért a kozmikus forma nem ragadta meg. A gyümölcsöző tettek révén felemelkedni próbáló emberek talán csodálatosnak látnák e megnyilvánulást, de az odaadó szolgálatban élők számára Kṛṣṇa kétkarú formája a legkedvesebb.

Szöveg

mat-karma-kṛn mat-paramo
mad-bhaktaḥ saṅga-varjitaḥ
nirvairaḥ sarva-bhūteṣu
yaḥ sa mām eti pāṇḍava

Szó szerinti jelentés

mat-karma-kṛt – Nekem dolgozva; mat-paramaḥ – Engem a Legfelsőbbnek tekintve; mat-bhaktaḥ – az Én odaadó szolgálatomat végezve; saṅga-varjitaḥ – mentesen a gyümölcsöző tettek és az elmebeli spekuláció szennyeződésétől; nirvairaḥ – ellenség nélküliként; sarva-bhūteṣu – az élőlények között; yaḥ – aki; saḥ – ő; mām – Hozzám; eti – jön; pāṇḍava – ó, Pāṇḍu fia.

Fordítás

Kedves Arjunám, aki tiszta odaadó szolgálatomat végzi, s mentes a gyümölcsöző tettek és az elmebeli spekuláció szennyétől, aki Értem dolgozik, és Engem tesz élete végső céljává, valamint barátja minden élőlénynek, az biztosan eljut Hozzám.

Magyarázat

Aki el akar jutni a lelki világba, Kṛṣṇalokára, hogy ott meghitt kapcsolatban éljen Kṛṣṇával, az Istenség Személyiségeinek legfelsőbbjével, annak követnie kell ezt a folyamatot, melyet maga a Legfelsőbb ajánl. Ezt a verset emiatt a Bhagavad-gītā lényegének tekintik. Ez a könyv a feltételekhez kötött lelkekhez szól, akik azzal a céllal élnek az anyagi világban, hogy urai legyenek a természetnek, és mit sem tudnak az igazi, lelki életről. A Bhagavad-gītā szándéka megmutatni, hogyan értheti meg az ember lelki létét és a legfelsőbb lelki személyiséghez fűződő örökkévaló kapcsolatát, valamint megtanítani, hogyan térjen haza, vissza Istenhez. Ez az a vers, amely félreérthetetlenül megmagyarázza, hogy a lelki életben egyedül az odaadó szolgálat folyamatával lehet sikert elérni.

Ami a munkát illeti, minden energiánkkal Kṛṣṇa-tudatú tetteket kell végeznünk. A Bhakti-rasāmṛta-sindhu (1.2.255) így ír:

anāsaktasya viṣayān
yathārham upayuñjataḥ
nirbandhaḥ kṛṣṇa-sambandhe
yuktaṁ vairāgyam ucyate

Senki ne végezzen olyan munkát, ami nem áll kapcsolatban Kṛṣṇával. Ezt nevezik kṛṣṇa-karmának. Az ember számtalanféle tettet végrehajthat, de nem szabad vonzódnia munkája eredményéhez; az kizárólag Kṛṣṇát illeti. Vegyünk például egy üzletembert: hogy a tetteit Kṛṣṇa-tudatúvá tegye, az Ő javára kell vállalkozásait lebonyolítania. Ha Kṛṣṇa a tulajdonos, akkor Neki kell élveznie a vállalkozásból származó hasznot is. Ha az üzletembernek sok ezer dollárja van, s ezt mind Kṛṣṇának akarja adni, megteheti. Ez jelenti a Kṛṣṇának végzett munka. Ahelyett, hogy az érzékei kielégítése végett egy felhőkarcolót emelne, az ember építhet egy szép templomot Kṛṣṇának, ahol felállíthatja az Ő mūrtiját, s az odaadó szolgálatról szóló hiteles könyvek leírása alapján gondoskodhat szolgálatáról. Ez mind kṛṣṇa-karma. Az embernek nem szabad ragaszkodnia munkája eredményéhez, hanem Kṛṣṇának kell felajánlania azt, s a Kṛṣṇának tett felajánlás maradékait kell elfogadnia mint prasādát. Ha valaki egy hatalmas épületet épít Kṛṣṇának, s felállítja ott Kṛṣṇa mūrtiját, akkor nem tilos ott élnie, de tudnia kell, hogy az épület tulajdonosa Kṛṣṇa. Ezt hívják Kṛṣṇa-tudatnak. Ám ha valakinek nem áll módjában templomot emelnie Kṛṣṇának, akkor úgy is végezhet kṛṣṇa-karmát, hogy a templomát tisztítja. Az ember kertészkedhet is. Akiknek van egy kis földjük – és Indiában még a legszegényebbeknek is van –, arra használhatják birtokukat, hogy virágot ültessenek rajta, amit aztán felajánlhatnak Kṛṣṇának. A Bhagavad-gītāban Kṛṣṇa a tulasī növény ültetését ajánlja, mert a tulasī levelei nagyon fontosak. Patraṁ puṣpaṁ phalaṁ toyam. Kṛṣṇa azt akarja, hogy ajánljunk fel Neki egy levelet, egy virágot, egy gyümölcsöt vagy egy kevés vizet, s Ő elégedett lesz. A levél főleg a tulasī levelére utal. Ültethetünk tehát tulasīt, s öntözhetjük – így még a legszegényebb ember is szolgálhatja Kṛṣṇát. Ez csupán néhány példa arra, hogyan dolgozhat az ember Kṛṣṇának.

A mat-paramaḥ szó arra utal, aki azt tekinti az élet legfőbb tökéletességének, ha Kṛṣṇa társaságában lehet az Ő legfelső hajlékán. Az ilyen ember nem akar a felsőbb anyagi bolygókra eljutni, például a Holdra, a Napra vagy a mennyei bolygókra, de még az univerzum legfelsőbb bolygójára, a Brahmalokára sem. Nem vágyik egyikre sem. Őt egyedül az érdekli, hogy eljusson a lelki világba, s ott sem a sugárzó brahmajyoti ragyogásába kíván beleolvadni, hanem a legfelsőbb lelki bolygóra, Kṛṣṇalokára, Goloka-Vṛndāvanára akar menni. Tökéletesen ismeri azt a helyet, ezért semmi más nem érdekli. A mad-bhaktaḥ szó arra utal, hogy teljesen elmerül az odaadó szolgálatban, annak kilenc folyamatát végezve: hall és énekel az Úrról, emlékezik Rá, imádja Őt, lótuszlábát szolgálja, imákat ajánl fel Neki, végrehajtja a parancsait, barátkozik Vele, s végül mindenét átadva Neki meghódol. Az ember végezheti e kilenc folyamat mindegyikét, végezhet csak nyolcat közülük vagy hetet, de végezzen legalább egyet – s akkor kétségtelenül tökéletessé válik.

A saṅga-varjitaḥ kifejezés nagyon fontos. Az embernek nem szabad olyan emberekkel barátkoznia, akik Kṛṣṇa ellen vannak. Ez alatt nemcsak azokat értjük, akik ateisták, hanem azokat is, akik vonzódnak a gyümölcsöző cselekedetekhez és az elmebeli spekulációhoz. A tiszta odaadó szolgálatot a Bhakti-rasāmṛta-sindhu (1.1.11) a következőképpen határozza meg:

anyābhilāṣitā-śūnyaṁ
jñāna-karmādy-anāvṛtam
ānukūlyena kṛṣṇānu-
śīlanaṁ bhaktir uttamā

E versben Śrīla Rūpa Gosvāmī egyértelműen kijelenti, hogy aki vegyítetlen odaadó szolgálatot akar végezni, annak mentesnek kell lennie minden anyagi szennyeződéstől, valamint kerülnie kell az olyan emberek társaságát, akik a gyümölcsöző tettek és az elmebeli spekuláció rabjai. Tiszta odaadó szolgálatról tehát akkor beszélhetünk, ha az ember megszabadult az ilyen nemkívánatos társaságtól és az anyagi vágyak szennyeződésétől, továbbá megfelelő hozzáállással tanulmányozza a Kṛṣṇáról szóló tudományt. Ānukūlyasya saṅkalpaḥ prātikūlyasya varjanam (Hari-bhakti-vilāsa 11.676). Az embernek nem ellenségesen, hanem jó szándékkal kell Kṛṣṇára gondolnia, s úgy kell Érte cselekednie. Kaṁsa Kṛṣṇa ellensége volt, s attól a pillanattól kezdve, hogy Kṛṣṇa megszületett, folyton azt tervezgette, hogyan ölje meg Őt, s mivel terve mindig kudarcot vallott, örökké Kṛṣṇára gondolt. Így aztán minden tekintetben, örökké Kṛṣṇa-tudatos volt: bármit csinált, ha evett vagy ha aludt, mindig Rá gondolt – ám mindezt nem szeretettel tette. Ezért Kaṁsa – annak ellenére, hogy elméjében a nap huszonnégy órájában örökké Kṛṣṇa járt – démonnak számított, így az Úr végül megölte. Természetesen akit Kṛṣṇa megöl, az azon nyomban felszabadul, de a tiszta bhaktának nem ez a célja. Ő még a felszabadulásra vagy a legfelsőbb lelki bolygó, Goloka-Vṛndāvana elérésére sem vágyik. Bárhol legyen, Kṛṣṇa szolgálata az egyetlen célja.

Kṛṣṇa hívei mindenkivel barátságosak, s ezért mondja ez a vers, hogy egy bhaktának nincsen ellensége (nirvairaḥ). Hogyan lehetséges ez? A Kṛṣṇa-tudatban élő bhakta tudja, hogy csupán a Kṛṣṇának végzett odaadó szolgálat szabadíthatja meg az embert az élet minden problémájától. Személyesen tapasztalta ezt, ezért azon fáradozik, hogy megismertesse a Kṛṣṇa-tudatot az emberi társadalommal. A történelem számtalan példával szolgál az Úrnak azokról a híveiről, akik az életük kockáztatása árán is hirdették az Isten-tudatot. A legjobb példa erre az Úr Jézus Krisztus. A hitetlenek keresztre feszítették, de életét az Isten-tudat terjesztésének szentelte. Természetesen csak a felületesen gondolkodó vélheti úgy, hogy elpusztították őt. Indiában is sok hasonló eset történt, például Haridāsa Ṭhākurával és Prahlāda Mahārājával. Miért vállaltak ilyen veszélyt? Mert az Isten-tudatot akarták terjeszteni – s ez rendkívül nehéz. Aki Kṛṣṇa-tudatú, az tisztában van azzal, hogy az ember szenvedése annak köszönhető, hogy megfeledkezett Kṛṣṇához fűződő örök kapcsolatáról. Éppen ezért azzal teheti a legnagyobb szolgálatot a társadalomnak, ha megszabadítja embertársait az anyagi létezés minden gondjától. Így szolgálja egy tiszta bhakta az Urat. Képzeljük csak el, mennyire kegyes Kṛṣṇa ahhoz, aki az Ő szolgálatában él, s az Ő kedvéért minden veszélyt vállal! Az ilyen ember teste elhagyása után kétségtelenül a legfelsőbb bolygóra kerül.

Összefoglalásként elmondhatjuk: Kṛṣṇa az, aki megmutatta kozmikus formáját (amely egy ideiglenes megnyilvánulás), aki kinyilvánította a mindent elpusztító idő formáját, sőt a négykarú Viṣṇu-alakot is. Kṛṣṇa tehát az eredete e megnyilvánulások mindegyikének. Helytelen az az elmélet, mely szerint Kṛṣṇa az eredeti viśva-rūpa, vagyis Viṣṇu megnyilvánulása. Ő minden forma eredete. Ezer és ezer Viṣṇu létezik, de egy bhakta számára Kṛṣṇa eredeti, kétkarú Śyāmasundara-formájánál egyetlen forma sem fontosabb. A Brahma-saṁhitā kijelenti, hogy aki szeretettel és odaadással Kṛṣṇa Śyāmasundara-formájához ragaszkodik, az mindig láthatja Őt a szívében, s Rajta kívül nem is lát mást. Meg kell értenünk tehát, hogy a tizenegyedik fejezet legfőbb mondanivalója az, hogy Kṛṣṇa formája a legfelsőbb és a legfontosabb.

Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad Bhagavad-gītā tizenegyedik fejezetéhez, melynek címe: „A kozmikus forma”.