1. VERS

TEXT 1

Szöveg

Texte

arjuna uvāca
mad-anugrahāya paramaṁ
guhyam adhyātma-saṁjñitam
yat tvayoktaṁ vacas tena
moho ’yaṁ vigato mama

Szó szerinti jelentés

Synonyms

arjunaḥ uvāca – Arjuna mondta; mat-anugrahāya – irántam való kedvességből; paramam – legfelsőbb; guhyam – bizalmas téma; adhyātma – a lélekkel; saṁjñitam – kapcsolatos; yat – ami; tvayā – Általad; uktam – elmondott; vacaḥ – szavak; tena – ami által; mohaḥ – illúzió; ayam – ez; vigataḥ – eltűnt; mama – enyém.

arjunaḥ uvāca: Arjuna dit; mat-anugrahāya: simplement pour me montrer Ta faveur; paramam: suprême; guhyam: sujet confidentiel; adhyātma: spirituel; saṁjñitam: en matière de; yat: que; tvayā: par Toi; uktam: dis; vacaḥ: mots; tena: par cela; mohaḥ: illusion; ayam: ceci; vigataḥ: est dissipée; mama: mon.

Fordítás

Translation

Arjuna így szólt: Hallottam a legtitkosabb lelki témákról szóló tanításod, melyet kedvesen átadtál nekem, s illúzióm mostanra szertefoszlott.

Arjuna dit: Parce qu’avec bonté Tu m’as révélé Tes enseignements sur les sujets spirituels les plus secrets, mon illusion s’est maintenant dissipée.

Magyarázat

Purport

Ez a fejezet felfedi, hogy Kṛṣṇa minden ok oka. Ő az eredete még Mahā-viṣṇunak is, akiből az anyagi univerzumok áradnak. Kṛṣṇa nem inkarnáció, hanem minden inkarnáció forrása. Ezt az előző fejezet alaposan elmagyarázta.

Ce chapitre nous révèle que Kṛṣṇa est la cause de toutes les causes. Mahā-Viṣṇu en personne, Duquel émanent tous les univers matériels, trouve en Lui Sa cause. Kṛṣṇa n’est pas un avatāra, puisqu’Il est la source de tous les avatāras. Le chapitre précédent l’a du reste parfaitement expliqué.

Arjuna kijelenti, hogy illúziója szertefoszlott. Ez azt jelenti, hogy már nem hiszi Kṛṣṇát emberi lénynek csak azért, mert a barátja, hanem minden létező forrásának tekinti. Arjuna megvilágosodott, s boldog, hogy olyan nagyszerű barátja van, mint Kṛṣṇa. Ugyanakkor azonban arra is gondol, hogy ő ugyan elfogadta Kṛṣṇát a mindenség forrásának, de mások talán nem. Ezért ebben a fejezetben arra kéri Kṛṣṇát, mutassa meg kozmikus formáját, hogy mindenki megbizonyosodhasson isteni természetéről. Kṛṣṇa kozmikus alakját megpillantva az ember éppúgy megijedne, mint Arjuna, ám Kṛṣṇa olyannyira kedves, hogy utána azonnal felölti eredeti formáját. Arjuna egyetért azzal, amit Kṛṣṇa már többször elmondott: hogy csakis Arjuna érdekében beszél. Arjuna tehát elismeri, hogy mindez egyedül Kṛṣṇa kegyéből történik vele. Meg van győződve róla, hogy Kṛṣṇa minden ok oka, és Felsőlélekként jelen van mindenki szívében.

Arjuna annonce maintenant à Kṛṣṇa que l’illusion dont il était la proie s’est dissipée, c’est-à-dire qu’il ne prend plus le Seigneur pour un homme ordinaire qui serait son ami, mais reconnaît en Lui la source de toute chose. Ainsi éclairé, Arjuna éprouve le bonheur d’avoir Kṛṣṇa pour ami, mais il a également conscience que certains peuvent refuser ce que lui-même accepte, à savoir que Kṛṣṇa est la source de tout. Aussi, pour établir que Kṛṣṇa est Dieu, il va, dans ce chapitre, Lui demander de dévoiler Sa forme universelle. En fait, quiconque voit cette forme universelle de Kṛṣṇa est aussitôt saisi d’effroi. Arjuna sera terrifié jusqu’à ce que le Seigneur, dans Sa grande bonté, manifeste à nouveau Sa forme originelle.

Arjuna reconnaît que Kṛṣṇa ne lui parle que pour son bien. Il comprend que les événements auxquels il se trouve confronté sont une manifestation de la grâce du Seigneur. Il est à présent fermement convaincu que Kṛṣṇa est la cause de toutes les causes, qu’Il est l’Âme Suprême qui vit dans le cœur de chacun.