1. VERS

TEXT 1

Szöveg

Tekst

arjuna uvāca
mad-anugrahāya paramaṁ
guhyam adhyātma-saṁjñitam
yat tvayoktaṁ vacas tena
moho ’yaṁ vigato mama

Szó szerinti jelentés

Synonyms

arjunaḥ uvāca – Arjuna mondta; mat-anugrahāya – irántam való kedvességből; paramam – legfelsőbb; guhyam – bizalmas téma; adhyātma – a lélekkel; saṁjñitam – kapcsolatos; yat – ami; tvayā – Általad; uktam – elmondott; vacaḥ – szavak; tena – ami által; mohaḥ – illúzió; ayam – ez; vigataḥ – eltűnt; mama – enyém.

arjunaḥ uvāca — Arjuna sagde; mat-anugrahāya — blot for at begunstige mig; paramam — højeste; guhyam — fortroligt emne; adhyātma — det åndelige; saṁjñitam — som angår; yat — hvilken; tvayā — af Dig; uktam — talt; vacaḥ — tale; tena — af den; mohaḥ — illusion; ayam — denne; vigataḥ — er fjernet; mama — min.

Fordítás

Translation

Arjuna így szólt: Hallottam a legtitkosabb lelki témákról szóló tanításod, melyet kedvesen átadtál nekem, s illúzióm mostanra szertefoszlott.

Arjuna sagde: Ved at høre instruktionerne, Du så venligt har givet mig om disse højst fortrolige åndelige emner, er Min illusion nu fordrevet.

Magyarázat

Purport

Ez a fejezet felfedi, hogy Kṛṣṇa minden ok oka. Ő az eredete még Mahā-viṣṇunak is, akiből az anyagi univerzumok áradnak. Kṛṣṇa nem inkarnáció, hanem minden inkarnáció forrása. Ezt az előző fejezet alaposan elmagyarázta.

FORKLARING: Dette kapitel afslører Kṛṣṇa som årsagen til alle årsager. Han er tilmed årsag til Mahā-viṣṇu, fra hvem de materielle universer udspringer. Kṛṣṇa er ikke en inkarnation. Han er kilden til alle andre inkarnationer. Det blev udførligt forklaret i det foregående kapitel.

Arjuna kijelenti, hogy illúziója szertefoszlott. Ez azt jelenti, hogy már nem hiszi Kṛṣṇát emberi lénynek csak azért, mert a barátja, hanem minden létező forrásának tekinti. Arjuna megvilágosodott, s boldog, hogy olyan nagyszerű barátja van, mint Kṛṣṇa. Ugyanakkor azonban arra is gondol, hogy ő ugyan elfogadta Kṛṣṇát a mindenség forrásának, de mások talán nem. Ezért ebben a fejezetben arra kéri Kṛṣṇát, mutassa meg kozmikus formáját, hogy mindenki megbizonyosodhasson isteni természetéről. Kṛṣṇa kozmikus alakját megpillantva az ember éppúgy megijedne, mint Arjuna, ám Kṛṣṇa olyannyira kedves, hogy utána azonnal felölti eredeti formáját. Arjuna egyetért azzal, amit Kṛṣṇa már többször elmondott: hogy csakis Arjuna érdekében beszél. Arjuna tehát elismeri, hogy mindez egyedül Kṛṣṇa kegyéből történik vele. Meg van győződve róla, hogy Kṛṣṇa minden ok oka, és Felsőlélekként jelen van mindenki szívében.

Hvad Arjuna angår, erklærer han nu, at hans illusion er forsvundet. Det betyder, at Arjuna ikke længere betragter Kṛṣṇa som et almindeligt menneske eller som en af sine venner, men som kilden til alt. Arjuna er særdeles oplyst og glæder sig over, at han har sådan en mægtig ven som Kṛṣṇa, men nu kommer han til at tænke på, at selv om han selv accepterer Kṛṣṇa som altings ophav, kan der være andre, der ikke gør det. Så for at bevise Kṛṣṇas guddommelighed for alle anmoder han i dette kapitel Kṛṣṇa om at vise Sin universelle form. I virkeligheden bliver man ligesom Arjuna skræmt, når man ser Kṛṣṇas universelle form, men Kṛṣṇa er så venlig, at efter at have fremvist den universelle form viser Han Sig atter i Sin oprindelige form. Arjuna forstår, hvad Kṛṣṇa flere gange har sagt, at Han taler til ham udelukkende for hans skyld. Så Arjuna indrømmer, at alt dette sker for ham ved Kṛṣṇas nåde. Nu er han overbevist om, at Kṛṣṇa er alle årsagers årsag og til stede i alles hjerter som Oversjælen.