Skip to main content

TEXT 46

46. VERS

Texte

Szöveg

tapasvibhyo ’dhiko yogī
jñānibhyo ’pi mato ’dhikaḥ
karmibhyaś cādhiko yogī
tasmād yogī bhavārjuna
tapasvibhyo ’dhiko yogī
jñānibhyo ’pi mato ’dhikaḥ
karmibhyaś cādhiko yogī
tasmād yogī bhavārjuna

Synonyms

Szó szerinti jelentés

tapasvibhyaḥ: que les ascètes; adhikaḥ: plus grand; yogī: le yogī; jñānibhyaḥ: que les sages; api: aussi; mataḥ: considéré; adhikaḥ: plus grand; karmibhyaḥ: que ceux qui agissent pour leur profit; ca: aussi; adhikaḥ: plus grand; yogī: le yogī; tasmāt: donc; yogī: un spiritualiste; bhava: deviens; arjuna: ô Arjuna.

tapasvibhyaḥ – az aszkétáknál; adhikaḥ – kiválóbb; yogī – a yogī; jñānibhyaḥ – a bölcsnél; api – is; mataḥ – tekintik; adhikaḥ – kiválóbbnak; karmibhyaḥ – a munka gyümölcseiért dolgozónál; ca – is; adhikaḥ – kiválóbb; yogī – a yogī; tasmāt – ezért; yogī – transzcendentalista; bhava – legyél; arjuna – ó, Arjuna.

Translation

Fordítás

Le yogī est plus élevé que l’ascète, plus avancé que le philosophe empiriste et plus grand que l’homme qui aspire aux fruits de l’acte. En toutes circonstances, sois donc un yogī, ô Arjuna.

A yogī jobb az aszkétánál, az empirikus filozófusnál és a tettei gyümölcseire törekvőnél is. Ó, Arjuna, légy hát yogī minden körülmények között!

Purport

Magyarázat

Le mot yoga se réfère à la méthode permettant de relier la conscience à la Vérité Suprême et Absolue. Selon qu’on adopte telle ou telle pratique, le yoga porte différents noms. Ainsi le nomme-t-on karma-yoga, lorsqu’il s’agit de privilégier l’action intéressée, jñāna-yoga, lorsqu’il est question de recherche philosophique, et bhakti-yoga, lorsque prime le lien dévotionnel qui unit l’être distinct au Seigneur Suprême. Ce dernier, qu’on appelle également conscience de Kṛṣṇa, est, comme le montrera le prochain verset, le plus grand des yogas.

Le Seigneur déclare ici la supériorité du yoga, mais Il ne le dit pas supérieur au bhakti-yoga. Aucun yoga ne peut dépasser en excellence le bhakti-yoga, qui est la connaissance spirituelle complète. Sans connaissance du soi, l’ascétisme reste toujours incomplet; sans abandon au Seigneur Souverain, le savoir empirique est également imparfait; quant aux actes intéressés, s’ils ne sont empreints de conscience divine, ils ne sont qu’une perte de temps. La forme de yoga la plus élevée dont on parle ici est donc le bhakti-yoga, comme l’explique plus clairement encore le verset suivant.

Yoga alatt azt értjük, amikor tudatunk összekapcsolódik a Legfelsőbb Abszolút Igazsággal. Az ennek elérését szolgáló folyamatokat gyakorlóik az adott módszernek megfelelően különféle nevekkel illetik. Ha az összekapcsoló folyamat legfőképpen gyümölcsöző cselekedetekből áll, akkor karma-yogának, ha inkább empirikus tudásra épül, akkor jñāna-yogának, s ha leginkább a Legfelsőbb Úrral való odaadó kapcsolat jellemzi, akkor bhakti-yogának nevezik. Ahogyan azt a következő vers elmagyarázza, valamennyi yoga végső tökéletessége a Kṛṣṇa-tudat, a bhakti-yoga. Ebben a versben az Úr megerősítette a yoga felsőbbrendűségét, ám arra nem utal, hogy ez jobb lenne a bhakti-yogánál. A bhakti-yoga a teljes lelki tudás, ezért semmi sem múlhatja felül. Az önvaló ismerete nélkül az aszketizmus tökéletlen, és nem lehet tökéletes az empirikus tudás sem, ha mellőzi a Legfelsőbb Úr előtti meghódolást. A gyümölcsöző munka szintén csak idővesztegetés, ha Kṛṣṇa-tudat nélkül végezzük. Ezért minden yoga-folyamat közül a bhakti-yoga a legdicsőségesebb, amelyről ez a vers beszél. Ezt a következő vers még világosabban elmagyarázza.